
Fotó: MTI
Az egyik áldozat 31 éves férfi, akit mellkason lõttek a Nápolyhoz közeli Castelvolturnóban. A nyomozás két szálon fut: a rendõrség illetékesei egyrészt azt feltételezik, hogy román bûnözõk közötti leszámolás történt, miután összekülönböztek a zsákmány elosztásán. Ugyanakkor azt sem zárják ki, hogy egy olasz állampolgár lõtte le, mikor tetten érte lopás közben. Az ügyben azon, szintén romániai férfi vallomása alapján nyomoznak, aki fölfedezte a holttestet, a hatóságok szerint ugyanakkor a tanúvallomása ellentmondásos, ezért õrizetbe vették. A férfi azt mesélte a rendõröknek, hogy reggel bukkant rá a holttestre, amikor kiment a szükségét elvégezni, de kezdetben azt hitte, csak azért fekszik a földön, mert ittas.
A rendõrség a környéken élõ több románt és olaszt is kikérdezett, hogy információkat szerezzenek a közelben tevékenykedõ maffiaszervezetekrõl.
A másik áldozat 36 éves nõ, akire egy Milánó környéki illegális táborban bukkantak rá. A holttestre a nõ marokkói élettársa talált rá az áldozat lángokban álló barakkja közelében. A nõ halálát a hatóságok szerint a fejére mért ütés okozta, így gyilkossági ügyben nyomoznak.
A románellenes megnyilvánulások közben már az iskolákat is elérték, több román diák is arról panaszkodott, hogy olasz osztálytársaik ellenségesen viselkednek velük szemben. Egy 12 éves román kislány kiugrott iskolájának második emeletérõl, azt azonban a hatóságok ebben az esetben sem erõsítették meg, hogy iskolatársai zaklatásai miatt kísérelt meg öngyilkosságot.
Közben az olasz hatóságok újabb romániai bûnözõket vettek õrizetbe. Egy Róma környéki táborban négy személyt tartóztattak le, miután a csendõrök robbanószert találtak a barakkjukban. Ugyancsak õrizetbe vettek egy 18 fõs, román és olasz állampolgárokból álló bûnbandát, amelynek tagjai hitelkártya-hamisítással foglalkoztak. A csoport vezetõi románok voltak. Bolognában ötfõs társaságot tartóztattak le, miután megkíséreltek ellopni egy autóbuszt. Egy román állampolgárt viszont már el is ítéltek: tavaly egy ékszerüzlet kirablása közben elkövetett gyilkosságért húsz év börtönbüntetést róttak ki rá. Az ügyész eredetileg életfogytiglani büntetést kért.
Közben a római hatóságok közölték, hogy újabb, bevándorlók által épített illegális táborokra bukkantak. Az egyikben 95-en éltek, közülük 35 kiskorú. A másik, tíz barakkból és négy sátorból álló táborban tizenkét román állampolgár élt.
Az Itáliában élõ romákkal kapcsolatban egyébként José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke elmondta, Olaszország eddig azért nem kapott uniós pénzeket a cigánykérdés rendezésére, mert nem is kért. Az Unió kormányának is nevezett testület vezetõje annak nyomán nyilatkozott a római La Repubblica címû napilapnak, hogy Cãlin Popescu-Tãriceanu román kormányfõ múlt heti olaszországi látogatása során a bukaresti kabinet vezetõje olasz kollégájával, Romano Prodival közösen írt levélben fordult Brüsszelhez a romák integrációjában való közremûködést kérve. Barroso szerint az Uniónak vannak már a romák beilleszkedésének elõsegítését célzó programjai, és Románia, Bulgária, Spanyolország, Magyarország, Lengyelország és Csehország eddig 275 millió eurót kapott erre a célra. A bizottság elnöke egyben bírálta azt a jogszabályt, amelyet az olasz kormány a római gyilkosságot követõen fogadott el, és amely lehetõvé teszi a közbiztonságra veszélyesnek minõsített uniós állampolgárok bírói ítélet nélküli kitoloncolását. Az olasz kormányfõ ugyanakkor kijelentette: a jogszabályt nem a román állampolgárokkal szemben fogadták el, hanem minden olyan külföldi ellen, aki veszélyt jelent. Romano Prodi szerint már korábban készültek egy hasonló törvény elfogadására, a két héttel ezelõtti incidens után pedig ennek a tervezetnek az egyik elemét fogadta el a kormány sürgõsségi eljárással. Értesülések szerint különben Jacqui Smith brit belügyminiszter is hasonló jogszabály beterjesztését tervezi.
Egy tegnapi bejelentés szerint egyébként Spanyolországban is egyre nagyobb az aggodalom a román bevándorlók miatt. Mint ismeretes, Olaszország után az ibériai királyságban tartózkodik a legtöbb román állampolgár. Az ABC címû madridi lap tegnapi értesülése szerint a spanyol hatóságok hetek óta tartó tárgyalássorozatot folytatnak a római hivatalos szervekkel annak érdekében, hogy megakadályozzák az Olaszországból kitoloncolt románok átvándorlását Spanyolországba. Hivatalos források szerint az egyeztetések még az olasz–román konfliktust kiváltó gyilkosság elõtt kezdõdtek.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.