
Fotó: MTI
Az egyik áldozat 31 éves férfi, akit mellkason lõttek a Nápolyhoz közeli Castelvolturnóban. A nyomozás két szálon fut: a rendõrség illetékesei egyrészt azt feltételezik, hogy román bûnözõk közötti leszámolás történt, miután összekülönböztek a zsákmány elosztásán. Ugyanakkor azt sem zárják ki, hogy egy olasz állampolgár lõtte le, mikor tetten érte lopás közben. Az ügyben azon, szintén romániai férfi vallomása alapján nyomoznak, aki fölfedezte a holttestet, a hatóságok szerint ugyanakkor a tanúvallomása ellentmondásos, ezért õrizetbe vették. A férfi azt mesélte a rendõröknek, hogy reggel bukkant rá a holttestre, amikor kiment a szükségét elvégezni, de kezdetben azt hitte, csak azért fekszik a földön, mert ittas.
A rendõrség a környéken élõ több románt és olaszt is kikérdezett, hogy információkat szerezzenek a közelben tevékenykedõ maffiaszervezetekrõl.
A másik áldozat 36 éves nõ, akire egy Milánó környéki illegális táborban bukkantak rá. A holttestre a nõ marokkói élettársa talált rá az áldozat lángokban álló barakkja közelében. A nõ halálát a hatóságok szerint a fejére mért ütés okozta, így gyilkossági ügyben nyomoznak.
A románellenes megnyilvánulások közben már az iskolákat is elérték, több román diák is arról panaszkodott, hogy olasz osztálytársaik ellenségesen viselkednek velük szemben. Egy 12 éves román kislány kiugrott iskolájának második emeletérõl, azt azonban a hatóságok ebben az esetben sem erõsítették meg, hogy iskolatársai zaklatásai miatt kísérelt meg öngyilkosságot.
Közben az olasz hatóságok újabb romániai bûnözõket vettek õrizetbe. Egy Róma környéki táborban négy személyt tartóztattak le, miután a csendõrök robbanószert találtak a barakkjukban. Ugyancsak õrizetbe vettek egy 18 fõs, román és olasz állampolgárokból álló bûnbandát, amelynek tagjai hitelkártya-hamisítással foglalkoztak. A csoport vezetõi románok voltak. Bolognában ötfõs társaságot tartóztattak le, miután megkíséreltek ellopni egy autóbuszt. Egy román állampolgárt viszont már el is ítéltek: tavaly egy ékszerüzlet kirablása közben elkövetett gyilkosságért húsz év börtönbüntetést róttak ki rá. Az ügyész eredetileg életfogytiglani büntetést kért.
Közben a római hatóságok közölték, hogy újabb, bevándorlók által épített illegális táborokra bukkantak. Az egyikben 95-en éltek, közülük 35 kiskorú. A másik, tíz barakkból és négy sátorból álló táborban tizenkét román állampolgár élt.
Az Itáliában élõ romákkal kapcsolatban egyébként José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke elmondta, Olaszország eddig azért nem kapott uniós pénzeket a cigánykérdés rendezésére, mert nem is kért. Az Unió kormányának is nevezett testület vezetõje annak nyomán nyilatkozott a római La Repubblica címû napilapnak, hogy Cãlin Popescu-Tãriceanu román kormányfõ múlt heti olaszországi látogatása során a bukaresti kabinet vezetõje olasz kollégájával, Romano Prodival közösen írt levélben fordult Brüsszelhez a romák integrációjában való közremûködést kérve. Barroso szerint az Uniónak vannak már a romák beilleszkedésének elõsegítését célzó programjai, és Románia, Bulgária, Spanyolország, Magyarország, Lengyelország és Csehország eddig 275 millió eurót kapott erre a célra. A bizottság elnöke egyben bírálta azt a jogszabályt, amelyet az olasz kormány a római gyilkosságot követõen fogadott el, és amely lehetõvé teszi a közbiztonságra veszélyesnek minõsített uniós állampolgárok bírói ítélet nélküli kitoloncolását. Az olasz kormányfõ ugyanakkor kijelentette: a jogszabályt nem a román állampolgárokkal szemben fogadták el, hanem minden olyan külföldi ellen, aki veszélyt jelent. Romano Prodi szerint már korábban készültek egy hasonló törvény elfogadására, a két héttel ezelõtti incidens után pedig ennek a tervezetnek az egyik elemét fogadta el a kormány sürgõsségi eljárással. Értesülések szerint különben Jacqui Smith brit belügyminiszter is hasonló jogszabály beterjesztését tervezi.
Egy tegnapi bejelentés szerint egyébként Spanyolországban is egyre nagyobb az aggodalom a román bevándorlók miatt. Mint ismeretes, Olaszország után az ibériai királyságban tartózkodik a legtöbb román állampolgár. Az ABC címû madridi lap tegnapi értesülése szerint a spanyol hatóságok hetek óta tartó tárgyalássorozatot folytatnak a római hivatalos szervekkel annak érdekében, hogy megakadályozzák az Olaszországból kitoloncolt románok átvándorlását Spanyolországba. Hivatalos források szerint az egyeztetések még az olasz–román konfliktust kiváltó gyilkosság elõtt kezdõdtek.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.