
Fotó: MTI
Az egyik áldozat 31 éves férfi, akit mellkason lõttek a Nápolyhoz közeli Castelvolturnóban. A nyomozás két szálon fut: a rendõrség illetékesei egyrészt azt feltételezik, hogy román bûnözõk közötti leszámolás történt, miután összekülönböztek a zsákmány elosztásán. Ugyanakkor azt sem zárják ki, hogy egy olasz állampolgár lõtte le, mikor tetten érte lopás közben. Az ügyben azon, szintén romániai férfi vallomása alapján nyomoznak, aki fölfedezte a holttestet, a hatóságok szerint ugyanakkor a tanúvallomása ellentmondásos, ezért õrizetbe vették. A férfi azt mesélte a rendõröknek, hogy reggel bukkant rá a holttestre, amikor kiment a szükségét elvégezni, de kezdetben azt hitte, csak azért fekszik a földön, mert ittas.
A rendõrség a környéken élõ több románt és olaszt is kikérdezett, hogy információkat szerezzenek a közelben tevékenykedõ maffiaszervezetekrõl.
A másik áldozat 36 éves nõ, akire egy Milánó környéki illegális táborban bukkantak rá. A holttestre a nõ marokkói élettársa talált rá az áldozat lángokban álló barakkja közelében. A nõ halálát a hatóságok szerint a fejére mért ütés okozta, így gyilkossági ügyben nyomoznak.
A románellenes megnyilvánulások közben már az iskolákat is elérték, több román diák is arról panaszkodott, hogy olasz osztálytársaik ellenségesen viselkednek velük szemben. Egy 12 éves román kislány kiugrott iskolájának második emeletérõl, azt azonban a hatóságok ebben az esetben sem erõsítették meg, hogy iskolatársai zaklatásai miatt kísérelt meg öngyilkosságot.
Közben az olasz hatóságok újabb romániai bûnözõket vettek õrizetbe. Egy Róma környéki táborban négy személyt tartóztattak le, miután a csendõrök robbanószert találtak a barakkjukban. Ugyancsak õrizetbe vettek egy 18 fõs, román és olasz állampolgárokból álló bûnbandát, amelynek tagjai hitelkártya-hamisítással foglalkoztak. A csoport vezetõi románok voltak. Bolognában ötfõs társaságot tartóztattak le, miután megkíséreltek ellopni egy autóbuszt. Egy román állampolgárt viszont már el is ítéltek: tavaly egy ékszerüzlet kirablása közben elkövetett gyilkosságért húsz év börtönbüntetést róttak ki rá. Az ügyész eredetileg életfogytiglani büntetést kért.
Közben a római hatóságok közölték, hogy újabb, bevándorlók által épített illegális táborokra bukkantak. Az egyikben 95-en éltek, közülük 35 kiskorú. A másik, tíz barakkból és négy sátorból álló táborban tizenkét román állampolgár élt.
Az Itáliában élõ romákkal kapcsolatban egyébként José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke elmondta, Olaszország eddig azért nem kapott uniós pénzeket a cigánykérdés rendezésére, mert nem is kért. Az Unió kormányának is nevezett testület vezetõje annak nyomán nyilatkozott a római La Repubblica címû napilapnak, hogy Cãlin Popescu-Tãriceanu román kormányfõ múlt heti olaszországi látogatása során a bukaresti kabinet vezetõje olasz kollégájával, Romano Prodival közösen írt levélben fordult Brüsszelhez a romák integrációjában való közremûködést kérve. Barroso szerint az Uniónak vannak már a romák beilleszkedésének elõsegítését célzó programjai, és Románia, Bulgária, Spanyolország, Magyarország, Lengyelország és Csehország eddig 275 millió eurót kapott erre a célra. A bizottság elnöke egyben bírálta azt a jogszabályt, amelyet az olasz kormány a római gyilkosságot követõen fogadott el, és amely lehetõvé teszi a közbiztonságra veszélyesnek minõsített uniós állampolgárok bírói ítélet nélküli kitoloncolását. Az olasz kormányfõ ugyanakkor kijelentette: a jogszabályt nem a román állampolgárokkal szemben fogadták el, hanem minden olyan külföldi ellen, aki veszélyt jelent. Romano Prodi szerint már korábban készültek egy hasonló törvény elfogadására, a két héttel ezelõtti incidens után pedig ennek a tervezetnek az egyik elemét fogadta el a kormány sürgõsségi eljárással. Értesülések szerint különben Jacqui Smith brit belügyminiszter is hasonló jogszabály beterjesztését tervezi.
Egy tegnapi bejelentés szerint egyébként Spanyolországban is egyre nagyobb az aggodalom a román bevándorlók miatt. Mint ismeretes, Olaszország után az ibériai királyságban tartózkodik a legtöbb román állampolgár. Az ABC címû madridi lap tegnapi értesülése szerint a spanyol hatóságok hetek óta tartó tárgyalássorozatot folytatnak a római hivatalos szervekkel annak érdekében, hogy megakadályozzák az Olaszországból kitoloncolt románok átvándorlását Spanyolországba. Hivatalos források szerint az egyeztetések még az olasz–román konfliktust kiváltó gyilkosság elõtt kezdõdtek.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.