
Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokratikus Szövetség (UMDSZ) elnöke
Fotó: Facebook/Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség
Több mint két hete tart az Ukrajna elleni orosz agresszió, több mint két hete menekül az ukrajnai lakosság számottevő része, több mint két hete fogott össze a világ, hogy segítse az otthonukat elhagyókat és az ott maradottakat. Zubánics Lászlót, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnökét, írót, egyetemi tanárt faggattuk arról, hogy a háború első napjaihoz képest változott-e a helyzet, milyenek most a mindennapok Kárpátalján.
2022. március 11., 12:282022. március 11., 12:28
2022. március 11., 13:312022. március 11., 13:31
Zubánics László az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke, a beregszászi székhelyű Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet vezetője. A politikus, író, egyetemi tanár telefonon számolt be a Krónikának az aktuális kárpátaljai, beregszászi helyzetről, arról, hogy a háború miként változtatta meg az emberek mindennapjait.
Az UMDSZ elnöke csütörtök délutáni beszélgetésünk alkalmával elmondta, két héttel a háború kitörése után úgy érzi, hogy kicsit alábbhagyott a kezdeti félelem: Kárpátalján, Ukrajna legnyugatibb régiójában majdhogynem „biztos hátországban” érzik magukat az emberek, próbálják megszokni a kialakult helyzetet. Hozzátette: egyes információk szerint azok közül, akik az első napokban gyorsan elmenekültek, elhagyták az országot, többen már visszatértek vagy a napokban terveznek visszatérni Kárpátaljára.
– hangsúlyozta Zubánics László, megemlítve azt is, hogy a jelenlegi állapotokat figyelembe véve sokan vélik úgy, hogy egy sokáig elhúzódó, állóháborúra kell számítani.
Zubánics azt is kiemelte, hogy a régiót sokan elhagyták, de nagyon sokan, több százezren érkeztek is az ország más részeiből, és főleg az „első hullámból” nagyon sokan maradni szándékoznak: ők saját költségükön házat, lakást, szobát béreltek a térségben.
„Mindenképp megváltozott a város lakosságszerkezete, nagyon kell figyelni, hogy az ember az utcán ismerős arcokat lásson” – hangsúlyozta.
Fotó: Korpos Attila
Azt is megtudtuk, hogy az élelmiszerellátásban csak az első napokban voltak akadozások, kimaradások, amit a közlekedés, szállítás fennakadásai okoztak, jelenleg „mindenből van elegendő”. Vannak érvényben levő korlátozások, így az alapélelmiszerekből 2-3 csomaggal lehet maximálisan vásárolni. Hozzátette, néha van olyan, hogy egy-egy termék rövid időre, fél napra eltűnik a polcról – ezek általában olyan áruk, amelyeket messziről hoznak, de a hiányt hamar szokták pótolni.
A közúti forgalom kapcsán Zubánics László azt is megemlítette, hogy épp ezen torlódások miatt jelenleg nagy népszerűségnek örvend a vasút: a Csap nevű határátkelőnél, Ungvárnál Szlovákia irányába, valamint a magyarországi Tiszaújlak, Tiszabecs irányába több száz fős, akár ezres tömeg szokott kialakulni délutánonként, amikor érkezik „a menekültvonat”. A helyzetre való tekintettel növelték a vonatjáratok számát az ország keleti feléből a nyugati áramló néptömeg miatt.

Jelen pillanatban nem áll fenn annak veszélye, hogy az orosz haderők Kárpátaljáig nyomuljanak, mint ahogyan az sem elképzelhető, hogy az elmenekült magyarok házait a távolról érkező ukránok foglalják el – véli Babják Zoltán, Beregszász polgármestere.
Zubánics László kiemelte, hogy hivatalosan már az első napokban katonai közigazgatást vezettek be, így a megyei prefektus tulajdonképpen katonai főparancsnok is. Emiatt a határellenőrzést is egyre szigorúbban veszik, a katonakötelesek nem léphetik át a határt, illetve közlekedési kihágásokat is komolyan büntetik:
Szintén az aktuális helyzet miatt alkoholt sem lehet vásárolni.
Fotó: Korpos Attila
Zubánics László azt is kifejtette, hogy Kárpátalján az emberek igyekeznek a megszokott életüket élni, munkába járnak, ügyeket intéznek, vásárolnak, illetve jövő héttől az óvodákban, illetve az iskolák alsó tagozataiban is újraindul a jelenléti oktatás – ami most szünetel. Ennek kapcsán azt is megtudtuk, egyelőre nem tudják, hogy a térséget elhagyó menekültek miatt lesznek-e olyan települések, ahol épp csak néhány gyerek marad, aki iskolába járhat, a héten igyekeznek felmérni a helyzetet. A felsőoktatási intézményekben jövő héttől indul a távoktatás.
Az UMDSZ elnöke szerint „gyakorlatilag minden a szokásos kerékvágásban halad”, bár bizonyos téren néha akadnak nehézségeik. Megtudtuk, hogy az elmúlt évek digitalizációs folyamatainak köszönhetően
(így például a különböző minisztériumok honlapjai néha hosszabb ideig nem elérhetőek), sérülékenyek lettek a rendszerek. Természetesen a helyzetre való tekintettel vannak más megoldások, a befizetéseket meg lehet oldani személyesen is, sőt például az adóbevallás, befizetés kapcsán született egy határozat, mely értelmében ha késés történik, az nem fog maga után vonni következményeket. Azt is megtudtuk, hogy az ukrán államnak vannak kompenzációs alapjai is, így például ha valaki önkéntesnek jelentkezik, akkor megmarad az állása, a fizetése (az állam fenntartja ezeket). Jelenleg időben történik a nyugdíjak, bérek, szociális juttatások kifizetése is.
Annak kapcsán, hogy a háború első napjaiban a bankautomatákat is megrohamozta a lakosság, Zubánics László tájékoztatása szerint jelenleg is érzékelhető bizonyos szinten, hogy az emberek szeretnék, ha viszonylag nagyobb összegű készpénz állna rendelkezésükre, de sorok már nincsenek. Eközben a nemzeti bank felhívta a figyelmet arra, hogy a továbbiakban is lehetséges a bankkártyás fizetés, sőt azon vállalkozók, cégek ellen, akiknek, amelyeknek megvan a technikai lehetőségük, ám mégsem fogadják el a bankkártyás fizetést, büntetést helyeztek kilátásba.
Az adományok kapcsán Zubánics László beszámolt arról, hogy most már megérkeztek a testvértelepülések – Beregszász esetében például Csíkszereda és Szatmárnémeti – célzott adományai is, elsősorban felszerelések, például generátorok, víztartályok, szivattyúk, melyek az esetlegesen súlyosabb helyzetre történő felkészülést szolgálják.
A csíkszeredai segélycsomagot pakolják le Beregszászon (archív felvétel)
Fotó: Korpos Attila
Az élelmiszer-adományokat két részre osztják. Egyfelől
Illetve vannak kisebb adományok, amelyeket konkrétan az önkormányzatok kapnak meg, és az adott településen elszállásolt menekültek, illetve a helyben maradt idősek ellátására használják fel. Egyébként már az elején igyekeztek felmérni a települések, hogy kik azok az otthon maradottak, akiknek élelemre, gyógyszerre, ellátásra van szükségük.
A menekültek kapcsán azt is megtudtuk, hogy a térségben a főutak menték többnyire speciális információs és gyűjtőpontokat alakítottak ki, ahol be lehet jelentkezni, illetve ahonnan rögtön közösségi szállásra kísérik az illetőket, élelmet biztosítanak, lehetővé teszik, hogy megpihenjek.

Beregszászra szállított adományokat Csíkszereda önkormányzata, a vasárnap indult, hétfőn megérkezett csapatot lapunk munkatársa is elkísérte. A tapasztalt félelem, feszültség és bizonytalanság a küldöttség tagjait is mélyen érintette.
Amikor az esetleges nemzetiségi konfliktusokról kérdeztük, Zubánics László kiemelte, fontos leszögezni, hogy egy harkovi ukrán eddig sem hitte azt, hogy Kárpátalján emberevő magyarok élnek, de most egymás segítése közben mindenki félretesz minden sérelmet, gondolatot, nem számít, hogy ki milyen nemzetiségű.
– fogalmazott. Elmondása szerint most az is „megerőlteti magát”, hogy kommunikálni tudjon, aki alapvetően nem beszéli túl jól a szláv nyelveket.
Zubánics László azt is kifejtette, hogy mivel a volt szovjet térségben a nemzetközi nőnap kiemelt fontossággal bír, így idén sem feledkeztek meg erről az ünnepről, bár tény, hogy a termelők, árusok, akik még decemberben, januárban elültették az eladásra szánt nárciszokat, jácintokat, tulipánokat, aggódtak, hogy nem fog elfogyni a portéka. „Érdekes módon majdnem minden elfogott. Az ide érkező menekültek, függetlenül attól, hogy háborús helyzet van vagy sem, megülték a nőnapot” – tájékoztatta lapunkat Zubánics László.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!