
Fotó: MTI
Gyurcsány tegnap az Országházban, az új kormánytagok bemutatásakor bejelentette, a ciklus felénél új szakasz kezdõdik a kormányzásban: a kormány programja nem változik, de az összetétele, a szerkezete és a hangsúlyok igen.
Az új kormányban Bajnai Gordon jelenlegi önkormányzati és területfejlesztési miniszter lesz a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium vezetõje, Székely Tamás, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár jelenlegi fõigazgatója az egészségügyi miniszter, Szabó Imre, az MSZP Pest megyei elnöke, országgyûlési képviselõ pedig a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. Szabó Pál, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója az újonnan megalakuló közlekedési, hírközlési és energiaügyi tárcát vezeti, Szûcs Erika, az MSZP választmányának elnökhelyettese, országgyûlési képviselõ a szociális és munkaügyi tárcát veszi át, az önkormányzati tárca élére Gyenesei István független országgyûlési képviselõ kerül, és Molnár Károly, a Budapesti Mûszaki Egyetem rektora lesz a tudománypolitikáért, a kutatásfejlesztésért és a technológiai innovációért felelõs tárca nélküli miniszter.
Gyurcsány bejelentette: távozik a kormányból Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter, aki átveszi az MSZP operatív, szervezeti irányításáért viselt fõ felelõsséget. Mint mondta, az átalakítás vezérelve, hogy „a kormányzati politika középpontjába a beruházási, fejlesztési kérdések, a kutatási és innovációs ügyek kerüljenek”. A miniszterelnök közölte: a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium fejlesztési kérdésekkel foglalkozó területeibõl jön létre. Ez a minisztérium egyesíti magában a gazdaságfejlesztést, a területi, regionális fejlesztést és az uniós fejlesztéspolitikát – fûzte hozzá. Gyurcsány Ferenc elmondta, a gazdasági és az önkormányzati tárcából két, kisebb portfólióval rendelkezõ minisztérium jön létre. A gazdasági minisztérium fejlesztéspolitikáért nem felelõs területeibõl jön létre a közlekedési, hírközlési és energiaügyi tárca – közölte.
A politikus szerint az önkormányzati minisztérium megõrzi mai feladatait, kivéve a fejlesztéspolitikát. Gyurcsány Ferenc bejelentette azt is, hogy egyes tárcáknál két államtitkár lesz, ahol a szakmai feladatok összetettsége, sokszínûsége és az egyeztetési feladatok sokrétûsége megkívánja. Nem nõ az államtitkárok száma – folytatta –, mert megszûnik a fejlesztéspolitikai irányító testület, és nem lesz szükség koalíciós egyeztetésért felelõs államtitkárra sem, így hat államtitkári hely „szabadul fel”.
Gyurcsány Ferenc elmondta, hogy a változásokhoz módosítani kell a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt, ami két-három hétig eltarthat, így egyelõre – a bizottsági meghallgatásokat követõen – a jelenlegi szerkezetben teszik le az esküt az új tárcavezetõk. Gyurcsány Ferenc hozzáfûzte: a jelenleg még SZDSZ-es vezetésû minisztériumokban május 1-jétõl állnak munkába az új államtitkárok.
A kormányátalakítás bejelentését követõen Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetõje napirend elõtt arra szólította fel Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, hogy kérjen bizalmi szavazást maga ellen az Országgyûlésben, vagy nyújtsa be lemondását a köztársasági elnöknek. „Miniszterelnök úr, ha valóban olyan nagylegény, kérjen bizalmi szavazást önmaga ellen, legyen világos, hogy az SZDSZ támogatja-e az ön öszszetákolt kormányát, vagy pedig nem támogatja, Kóka János heti eskütételei a valóságban érvényesek-e, vagy csak arra valók, hogy magasabb alkupozíciót vívjanak ki maguknak” – mondta a fideszes politikus, aki elõtt az MDF-es Herényi Károly is bizalmi szavazást javasolt a kormányfõnek.
Az SZDSZ vasárnapi küldöttgyûlésén egyébként úgy döntött: április 30-ától lép ki a koalícióból. Mások mellett Kóka János pártelnök és Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter is a kilépés mellett érvelt, utóbbi ugyanakkor hangsúlyozta, téved, aki szerint a kilépés gyógyír minden bajra. A szakítást ellenzõk között volt a környezetvédelmi tárca államtitkára, Kovács Kálmán. A kilépésre 434 küldött szavazott igennel, 53-an nemmel, míg 32-en tartózkodtak. A küldöttek elfogadták a párt alapszabályának módosítását is. Az SZDSZ küldötteinek elsöprõ többsége úgy foglalt állást, hogy nem tudnak ebben a koalícióban maradni és 84 százalékos többséggel az önálló, konstruktív liberális alternatíva mellett döntöttek – mondta Kóka János, a párt elnöke az SZDSZ rendkívüli küldöttgyûlése után. A politikus hozzátette, a békés, „csendes válásban” érdekeltek, és nem érdekük a kormány bukása. Kóka János a szavazás elõtti beszédében pártját egy melegedõ vízbe dobott békához hasonlította, ami nem veszi észre, hogy megfõ. Ha a miniszterelnök nem mondja ki, hogy a koalíciós szerzõdés nem szentírás, nincs egészségügyi reform és adócsökkentés, akkor nem veszik észre, hogy egyre életveszélyesebb a politikai környezet – mondta a pártelnök. Hozzátette, az utolsó pillanatban sikerült kiugraniuk a forró vízbõl, mert volt bátorságuk ezt megtenni.
Mint arról beszámoltunk, a két kormánypárt között azután romlott meg a viszony, hogy a március 9-i népszavazást követõen, amelyen a választópolgárok elsöprõ többséggel vetették el a kórházi napidíjat, a vizitdíjat és az egyetemi tandíjat, a reformok társadalmi támogatottságának hiányára hivatkozva, Gyurcsány Ferenc bejelentette: meneszti Horváth Ágnes SZDSZ-es egészségügyi minisztert. A bejelentés nyomán Kóka János SZDSZ-elnök közölte: a lépést a koalíció felbontására tett kezdeményezésként értékeli.
Szakértõk szerint egyébként a szakítás mindkét félnek jót tehet. Kiszelly Zoltán politológus szerint a kisebbségi kormány akkor lehet életképes, ha programok szintjén meg tudnak egyezni a pártok. A parlamenti erõk azonban látványpolitizálást folytatnak, emiatt nem biztos, hogy mûködõképes lehet a kisebbségi kormány – tette hozzá. A politológus szerint a szocialistáknak a törvénytervezetek elfogadásához vagy az SZDSZ támogatására lesz szükség, vagy arra, hogy a Fidesz és az MDF képviselõinek egy része ne szavazzon. Azt ugyanakkor nem tartja valószínûnek, hogy elõrehozott választások következnének, a Fideszen kívül ugyanis egyik parlamenti párt sem érdekelt ebben.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.