
Fotó: MTI
Gyurcsány tegnap az Országházban, az új kormánytagok bemutatásakor bejelentette, a ciklus felénél új szakasz kezdõdik a kormányzásban: a kormány programja nem változik, de az összetétele, a szerkezete és a hangsúlyok igen.
Az új kormányban Bajnai Gordon jelenlegi önkormányzati és területfejlesztési miniszter lesz a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium vezetõje, Székely Tamás, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár jelenlegi fõigazgatója az egészségügyi miniszter, Szabó Imre, az MSZP Pest megyei elnöke, országgyûlési képviselõ pedig a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. Szabó Pál, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója az újonnan megalakuló közlekedési, hírközlési és energiaügyi tárcát vezeti, Szûcs Erika, az MSZP választmányának elnökhelyettese, országgyûlési képviselõ a szociális és munkaügyi tárcát veszi át, az önkormányzati tárca élére Gyenesei István független országgyûlési képviselõ kerül, és Molnár Károly, a Budapesti Mûszaki Egyetem rektora lesz a tudománypolitikáért, a kutatásfejlesztésért és a technológiai innovációért felelõs tárca nélküli miniszter.
Gyurcsány bejelentette: távozik a kormányból Lamperth Mónika szociális és munkaügyi miniszter, aki átveszi az MSZP operatív, szervezeti irányításáért viselt fõ felelõsséget. Mint mondta, az átalakítás vezérelve, hogy „a kormányzati politika középpontjába a beruházási, fejlesztési kérdések, a kutatási és innovációs ügyek kerüljenek”. A miniszterelnök közölte: a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium fejlesztési kérdésekkel foglalkozó területeibõl jön létre. Ez a minisztérium egyesíti magában a gazdaságfejlesztést, a területi, regionális fejlesztést és az uniós fejlesztéspolitikát – fûzte hozzá. Gyurcsány Ferenc elmondta, a gazdasági és az önkormányzati tárcából két, kisebb portfólióval rendelkezõ minisztérium jön létre. A gazdasági minisztérium fejlesztéspolitikáért nem felelõs területeibõl jön létre a közlekedési, hírközlési és energiaügyi tárca – közölte.
A politikus szerint az önkormányzati minisztérium megõrzi mai feladatait, kivéve a fejlesztéspolitikát. Gyurcsány Ferenc bejelentette azt is, hogy egyes tárcáknál két államtitkár lesz, ahol a szakmai feladatok összetettsége, sokszínûsége és az egyeztetési feladatok sokrétûsége megkívánja. Nem nõ az államtitkárok száma – folytatta –, mert megszûnik a fejlesztéspolitikai irányító testület, és nem lesz szükség koalíciós egyeztetésért felelõs államtitkárra sem, így hat államtitkári hely „szabadul fel”.
Gyurcsány Ferenc elmondta, hogy a változásokhoz módosítani kell a minisztériumok felsorolásáról szóló törvényt, ami két-három hétig eltarthat, így egyelõre – a bizottsági meghallgatásokat követõen – a jelenlegi szerkezetben teszik le az esküt az új tárcavezetõk. Gyurcsány Ferenc hozzáfûzte: a jelenleg még SZDSZ-es vezetésû minisztériumokban május 1-jétõl állnak munkába az új államtitkárok.
A kormányátalakítás bejelentését követõen Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetõje napirend elõtt arra szólította fel Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, hogy kérjen bizalmi szavazást maga ellen az Országgyûlésben, vagy nyújtsa be lemondását a köztársasági elnöknek. „Miniszterelnök úr, ha valóban olyan nagylegény, kérjen bizalmi szavazást önmaga ellen, legyen világos, hogy az SZDSZ támogatja-e az ön öszszetákolt kormányát, vagy pedig nem támogatja, Kóka János heti eskütételei a valóságban érvényesek-e, vagy csak arra valók, hogy magasabb alkupozíciót vívjanak ki maguknak” – mondta a fideszes politikus, aki elõtt az MDF-es Herényi Károly is bizalmi szavazást javasolt a kormányfõnek.
Az SZDSZ vasárnapi küldöttgyûlésén egyébként úgy döntött: április 30-ától lép ki a koalícióból. Mások mellett Kóka János pártelnök és Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter is a kilépés mellett érvelt, utóbbi ugyanakkor hangsúlyozta, téved, aki szerint a kilépés gyógyír minden bajra. A szakítást ellenzõk között volt a környezetvédelmi tárca államtitkára, Kovács Kálmán. A kilépésre 434 küldött szavazott igennel, 53-an nemmel, míg 32-en tartózkodtak. A küldöttek elfogadták a párt alapszabályának módosítását is. Az SZDSZ küldötteinek elsöprõ többsége úgy foglalt állást, hogy nem tudnak ebben a koalícióban maradni és 84 százalékos többséggel az önálló, konstruktív liberális alternatíva mellett döntöttek – mondta Kóka János, a párt elnöke az SZDSZ rendkívüli küldöttgyûlése után. A politikus hozzátette, a békés, „csendes válásban” érdekeltek, és nem érdekük a kormány bukása. Kóka János a szavazás elõtti beszédében pártját egy melegedõ vízbe dobott békához hasonlította, ami nem veszi észre, hogy megfõ. Ha a miniszterelnök nem mondja ki, hogy a koalíciós szerzõdés nem szentírás, nincs egészségügyi reform és adócsökkentés, akkor nem veszik észre, hogy egyre életveszélyesebb a politikai környezet – mondta a pártelnök. Hozzátette, az utolsó pillanatban sikerült kiugraniuk a forró vízbõl, mert volt bátorságuk ezt megtenni.
Mint arról beszámoltunk, a két kormánypárt között azután romlott meg a viszony, hogy a március 9-i népszavazást követõen, amelyen a választópolgárok elsöprõ többséggel vetették el a kórházi napidíjat, a vizitdíjat és az egyetemi tandíjat, a reformok társadalmi támogatottságának hiányára hivatkozva, Gyurcsány Ferenc bejelentette: meneszti Horváth Ágnes SZDSZ-es egészségügyi minisztert. A bejelentés nyomán Kóka János SZDSZ-elnök közölte: a lépést a koalíció felbontására tett kezdeményezésként értékeli.
Szakértõk szerint egyébként a szakítás mindkét félnek jót tehet. Kiszelly Zoltán politológus szerint a kisebbségi kormány akkor lehet életképes, ha programok szintjén meg tudnak egyezni a pártok. A parlamenti erõk azonban látványpolitizálást folytatnak, emiatt nem biztos, hogy mûködõképes lehet a kisebbségi kormány – tette hozzá. A politológus szerint a szocialistáknak a törvénytervezetek elfogadásához vagy az SZDSZ támogatására lesz szükség, vagy arra, hogy a Fidesz és az MDF képviselõinek egy része ne szavazzon. Azt ugyanakkor nem tartja valószínûnek, hogy elõrehozott választások következnének, a Fideszen kívül ugyanis egyik parlamenti párt sem érdekelt ebben.
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.