Képünk illusztráció
Fotó: Beliczay László
Hatályba lépett Franciaországban az egészségügyben dolgozók számára a koronavírus elleni oltás felvételének kötelezettségét előíró intézkedés, amely mintegy 2,7 millió embert érint.
2021. szeptember 16., 16:402021. szeptember 16., 16:40
2021. szeptember 16., 16:422021. szeptember 16., 16:42
A kórházi dolgozók, a szociális intézményekben és idősotthonokban dolgozók, az otthoni ellátásban segítők, a tűzoltók és a mentők számára az augusztus 9-én életbe lépett törvény szeptember 15-ig jelölte meg a határidőt az első oltás felvételére. Ennek hiányában a munkaviszony felfüggeszthető. Két hónappal a kormány ultimátumának bejelentése után már csak az érintettek tíz százaléka nem vette fel az oltást, és a házi ellátásban dolgozó orvosoknak és ápolóknak a 94 százaléka be van oltva.
Közülük néhány százan tüntettek kedden az egészségügyi minisztérium előtt az egyik legnagyobb és legradikálisabb szakszervezet, a baloldali CGT felhívására. A szakszervezet szerint „egészségügyi katasztrófát” fog okozni, ha a be nem oltottak nem dolgozhatnak, miután az egészségügy már így is munkaerőhiánnyal küzd. Az FO szakszervezet emiatt a határidő eltolását szorgalmazza. A reformpárti CFDT vezetője, Laurent Berger pedig azt kérte a kormánytól, hogy az oltási kötelezettséget be nem tartók szankcionálását lehetőleg kerülje el. Jean Castex miniszterelnök augusztus végén ezt kizárta, s Olivier Véran egészségügyi miniszter is „rendszeres ellenőrzéseket” helyezett kilátásba az egészségügyi intézményekben.
A járványügyi mutatók immáron negyedik hete fokozatosan javulnak: augusztus 15. óta először 10 ezer alá csökkent a kórházban ápoltak száma, közülük 2100 páciens van súlyos állapotban. A naponta feltárt új esetek számának múlt heti átlaga már csak 9 ezer volt. 100 ezer lakosra 103 fertőzött jut (250 a riasztási szint).
A 67 millió lelket számláló országban a teljes lakosság csaknem háromnegyede, a 12 éven felüliek 85 százaléka megkapta a koronavírus-elleni oltás első adagját, s 46,7 millió ember, a 12 éven felüliek 80 százaléka már a második dózist is felvette.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!