
Képünk illusztráció
Fotó: Beliczay László
Hatályba lépett Franciaországban az egészségügyben dolgozók számára a koronavírus elleni oltás felvételének kötelezettségét előíró intézkedés, amely mintegy 2,7 millió embert érint.
2021. szeptember 16., 16:402021. szeptember 16., 16:40
2021. szeptember 16., 16:422021. szeptember 16., 16:42
A kórházi dolgozók, a szociális intézményekben és idősotthonokban dolgozók, az otthoni ellátásban segítők, a tűzoltók és a mentők számára az augusztus 9-én életbe lépett törvény szeptember 15-ig jelölte meg a határidőt az első oltás felvételére. Ennek hiányában a munkaviszony felfüggeszthető. Két hónappal a kormány ultimátumának bejelentése után már csak az érintettek tíz százaléka nem vette fel az oltást, és a házi ellátásban dolgozó orvosoknak és ápolóknak a 94 százaléka be van oltva.
Közülük néhány százan tüntettek kedden az egészségügyi minisztérium előtt az egyik legnagyobb és legradikálisabb szakszervezet, a baloldali CGT felhívására. A szakszervezet szerint „egészségügyi katasztrófát” fog okozni, ha a be nem oltottak nem dolgozhatnak, miután az egészségügy már így is munkaerőhiánnyal küzd. Az FO szakszervezet emiatt a határidő eltolását szorgalmazza. A reformpárti CFDT vezetője, Laurent Berger pedig azt kérte a kormánytól, hogy az oltási kötelezettséget be nem tartók szankcionálását lehetőleg kerülje el. Jean Castex miniszterelnök augusztus végén ezt kizárta, s Olivier Véran egészségügyi miniszter is „rendszeres ellenőrzéseket” helyezett kilátásba az egészségügyi intézményekben.
A járványügyi mutatók immáron negyedik hete fokozatosan javulnak: augusztus 15. óta először 10 ezer alá csökkent a kórházban ápoltak száma, közülük 2100 páciens van súlyos állapotban. A naponta feltárt új esetek számának múlt heti átlaga már csak 9 ezer volt. 100 ezer lakosra 103 fertőzött jut (250 a riasztási szint).
A 67 millió lelket számláló országban a teljes lakosság csaknem háromnegyede, a 12 éven felüliek 85 százaléka megkapta a koronavírus-elleni oltás első adagját, s 46,7 millió ember, a 12 éven felüliek 80 százaléka már a második dózist is felvette.
Az Európai Unió területén 2024-ben 3,55 millió csecsemő született, ami 3,3%-os csökkenést jelent a 2023. évi 3,67 millióhoz képest. – derül ki a termékenységi ráta kapcsán közölt legfrissebb statisztikai adatokból.
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
szóljon hozzá!