Fotó: Franak Viacorka/Twitter
Negyvenegy tüntetőt vették őrizetbe pénteken a fehérorosz rendvédelmi szervek – közölte a minszki belügyminisztérium.
2020. szeptember 05., 16:582020. szeptember 05., 16:58
A szombaton kiadott közlemény szerint 21 ember továbbra is őrizetben marad, amíg nem állnak bíróság elé közigazgatási jogsértés miatt. A közleményből kiderült, hogy Fehéroroszországban pénteken 13 településen 22 tiltakozó megmozdulás volt, amelyen a belügyminisztérium szerint mintegy ezer ember vett részt. A tárca arról is hírt adott, hogy az országban a hatóságokat támogató 16 rendezvényt is tartottak másfélezer résztvevővel.
Az a vád ellenük, hogy 107 ezer fehérorosz rubel értékű anyagi kárt okoztak a költségvetésnek és az államnak. A vádat alaptalannak tartják és tagadják a cég munkatársai, azt mondják, hogy törvényeknek megfelelően működtek, amit nemzetközi könyvvizsgálat és számtalan hatósági ellenőrzés is alátámaszt. Állításuk szerint politika áldozatai, mert a vállalat egyik alapítója, Nyikita Mikado részt vett egy augusztus 9-i tiltakozáson az elnökválasztás eredményeinek meghamisítása miatt. A PandaDoc számítógépes vállalatot 2011-ben alapították az Egyesült Államokban Fehéroroszországból kivándoroltak. A cég székhelye San Francisco.
A lengyel ügyészség vizsgálatot kezdett három Fehéroroszországban őrizetbe vett, megvert és megkínzott lengyel állampolgár ügyében. Őket Minszkben vették őrizetbe augusztusban az elnökválasztással eredményei elleni tiltakozások során. Lengyelországba visszatérve látleletet vettek fel a sérüléseikről. Ők újságíróknak elmondták, hogy a fehérorosz különleges rendőri egység, az OMON vette őket őrizetbe, és egy ideig egy rendőrségi tornateremben tartották őket, ahol hátrakötözött kézzel álltak, illetve térdeltek. Később börtönbe zárták őket. Három nap múlva távozhattak.
A fehérorosz oktatási miniszter, Ihar Karpenka utasítást adott szombaton arra, hogy a tanintézetekben szavatolják a tanulók biztonságát. A döntés részeként pótlólagos lépéseket tesznek annak érdekében, hogy ellenőrizzék idegenek belépését az intézmények területére. A TASSZS orosz hírügynökség szerint pénteken a rendfenntartók őrizetbe vették a Minszki Állami Nyelvtudományi Egyetem néhány diákját.
Három rendszám nélküli kisbusz érkezett a helyszínre rendfenntartókkal, akik őrizetbe vettek több diákot. Ellenük is közigazgatási szabálysértési eljárás indul. Szvjatlana Cihanouszkaja volt ellenzéki elnökjelölt szombaton Vilniusban tárgyalt Paval Latuskával, az ellenzéki Koordinációs Tanács elnökségi tagjával, és utána közölte, hogy – bár eddig nem ismerték egymást személyesen – „együtt fogják folytatni a harcot” a minszki hatalom ellen. Cihanouszkaja megjegyezte, hogy Latuska, aki korábban Minszk varsói és párizsi nagykövete volt, illetve a kulturális tárcát is vezette, jól ismeri a hatalom belső működését, és „példát mutatott arról, hogy sosem késő átállni a nép oldalára”. Latuska pénteken Vilniusban közvetlen párbeszédet ajánlott Oroszországnak, és közölte, hogy személyesen hajlandó emiatt Moszkvába utazni.
Közben szombaton a Zet lengyel rádióállomás adásában Pawel Jablonski lengyel külügyminiszter-helyettes megerősítette, hogy Cinahouszkaja a lengyel fővárosba, Varsóba készül. Előző nap már a Varsói Fehérorosz Ház is hírt adott arról a Facebook közösségi oldalán, hogy a lengyel miniszterelnöki hivatal részvételével szeptember 9-én találkozót szerveznek a fehérorosz ellenzéki vezetővel.
Fehéroroszországban augusztus 9-én tartottak elnökválasztást, amelyen a hivatalos adatok szerint Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök győzött a voksok mintegy 80 százalékának megszerzésével, és így hatodszor lett államfő. A második helyre befutó Szvjatlana Cihanouszkaja magát tartja az augusztus 9-i elnökválasztás győztesének, bár a hivatalos adatok szerint a szavazatoknak csupán 10,12 százalékát kapta meg. Az eredmények ismertetését követően azonnal tömeges tüntetések kezdődtek országszerte, amelyek később heves összetűzésekbe csaptak át. A hatóságok erőszakosan léptek fel a tiltakozókkal szemben, sokakat őrizetbe vettek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
Oroszország szombatra virradó éjjel újabb masszív, kombinált csapást mért Ukrajna létfontosságú infrastruktúrájára drónokkal, valamint légi, tengeri és szárazföldi indítású rakétákkal, összesen 704 légi támadóeszközzel – közölte az ukrán légierő.
Az Egyesült Államok és Ukrajna vezető tárgyalói pénteken kijelentették, hogy konstruktív megbeszéléseket folytattak az ukrajnai háború befejezéséről, de a béke felé vezető út Oroszországtól függ.
Az amerikai hadsereg csütörtökön támadást hajtott végre egy állítólagos kábítószer-szállító hajó ellen a Csendes-óceán keleti részén, amelynek során négy ember meghalt a fedélzeten – közölte az amerikai déli parancsnokság.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!