
Megvitatta Vlagyimir Putyin elnök az orosz nemzetbiztonsági tanács tagjaival, hogy milyen intézkedéseket vezessenek be a krími polgárok és infrastrukturális létesítmények védelmének megerősítésére, miután az orosz titkosszolgálatok tervezett ukrán terrortámadások elhárításáról számoltak be a félszigeten – közölte csütörtökön a Kreml sajtószolgálata.
2016. augusztus 11., 16:012016. augusztus 11., 16:01
Az orosz elnöki hivatal kommünikéje szerint a tanácskozás részvevői – köztük a kormányfő, a külügy- és a védelmi miniszter, valamint a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SzVR) és a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) vezetője – áttekintették a szárazföldi és tengeri határra, valamint a krími légtérre vonatkozó terrorelhárítási intézkedések forgatókönyveit.
Az FSZB szerdán azt közölte honlapján, hogy a Krímben terrortámadásokat akadályozott meg, amelyeket az ukrán védelmi tárca felderítő főosztálya készített elő. A szolgálat szerint vasárnapra virradóra Armjanszk város közelében tűzharcban egy orosz és ukrán állampolgárokból álló diverzáns csoportot fogtak el, majd felszámolták a kijevi védelmi tárca krími ügynökhálózatát.
Az orosz szakszolgálat szerint hétfőre virradóra két újabb ukrán katonai „diverzáns-terrorista” egység áttörését akadályozták meg az ukrán határnál, amit Ukrajnából tűzzel és páncélosokkal próbáltak meg fedezni. Az FSZB közölte, hogy az akciók elhárítása során az orosz fegyveres szolgálatok két tagja életét vesztette és a készülő terrortámadások célja a régió „társadalmi és politikai helyzetének destabilizálása volt a(z orosz) szövetségi és helyi hatalmi szervek megválasztására való felkészülés időszakában”. Az incidensek miatt az orosz elnök lemondta a kelet-ukrajnai válság rendezéséről egyezkedő „normandiai négyek” – Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország – következő csúcsszintű tanácskozását. Ezt szeptember elején, a G20-csoport hangcsoui találkozója alkalmából tartották volna meg.
Kijevben valótlannak nevezték a készülő krími terrortámadásokra vonatkozó moszkvai állításokat.
Putyin ugyanakkor úgy nyilatkozott: Ukrajna veszélyes játékba kezdett, a terrort választotta a béke helyett, ezért nincs értelme annak, hogy megtartsák a tervezett tárgyalásokat a kelet-ukrajnai rendezésről. Emellett azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy terrorista módszerekkel megpróbál újabb konfliktust kiprovokálni és destabilizálni akarja a Krím félszigetet. Az orosz hadsereg csütörtökön hadgyakorlatba kezdett. Petro Porosenko ukrán elnök utasította az ukrán hadsereget, hogy legyen teljes harckészültségben a Donbassz térségében.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
szóljon hozzá!