2008. január 18., 00:002008. január 18., 00:00
Az orosz kormány január 1-jei hatállyal – jogi és adózási visszásságokra hivatkozva – elrendelte a British Council Moszkván kívüli két részlegének bezárását, ám az irodák ennek ellenére kinyitottak. Ezt követte az orosz belügyi hatóságok fellépése, amely miatt a brit kormány már elõzõ nap tiltakozott. Martin Davison, a fõleg angolnyelv-oktatással és a brit kultúra globális megismertetésével foglalkozó British Council vezérigazgatója csütörtökön Londonban bejelentette: lehetetlenné vált a szentpétervári és a jekatyerinburgi irodák mûködése, miután az orosz hatóságok „megfélemlítési kampányt indítottak.\" Davison szerint az FSZB a British Council helyi irodáinak „húsznál is több\" orosz alkalmazottját rendelte be kihallgatásra, tíz további munkatársat pedig késõ éjszaka, lakásukon keresett fel az orosz adórendõrség. Egyöntetû londoni vélemények szerint az irodák bezáratásáról hozott utasítást nem adóügyi vagy jogi rendellenességek indokolták, a lépés valójában a Litvinyenko-ügy nyomán kipattant diplomáciai válság része. Tavaly júliusban a Scotland Yard Andrej Lugovoj orosz üzletembert, egykori KGB-ügynököt vádolta meg Alekszandr Litvinyenko volt orosz állambiztonsági tiszt 2006. novemberi londoni meggyilkolásával, s kérte Lugovoj kiadatását, de Oroszország ezt megtagadta. Nagy-Britannia ezután kiutasított négy orosz diplomatát, amire Moszkva hasonló lépéssel válaszolt, és a két ország viszonyában azóta a hidegháború óta nem tapasztalt fagy állt be. David Miliband brit külügyminiszter, aki csütörtökön a londoni alsóházban külön nyilatkozatot tett az ügyben, kijelentette ugyanakkor: London a Litvinyenko-gyilkosságot és a British Council tevékenységét „két teljesen különálló ügyként\" kezeli, és nem hiszi, hogy a kulturális kapcsolatoknak „politikai futballá kellene válniuk\". Miliband közölte: ezért úgy döntött, hogy nem tesz ellenlépéseket a nagy-britanniai orosz kulturális intézményekkel foglalkozó orosz diplomatákkal szemben. A külügyminiszter szerint ugyanakkor a British Council elleni orosz fellépés, amely „példátlan az egész világon\", súlyos kérdéseket vet fel a nemzetközi jog oroszországi betartásával kapcsolatban, és „foltot ejt Oroszország nemzetközi megítélésén\". Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Látogatottsági adatok