
Fotó: Varga György/MTI
Az Európai Unió egészségügyi minisztereit tömörítő tanács fokozná a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanság elleni küzdelmet, valamint a jövőbeli egészségügyi kihívásokra való uniós felkészülést és együttműködést – tájékoztatott az uniós tanács pénteken.
2022. december 10., 12:582022. december 10., 12:58
A tagországok egészségügyi miniszterei brüsszeli tanácsülésükön elfogadott zárónyilatkozata szerint az EU egésze számára előnyös lehetne, ha a járványok és a védőoltással kivédhető betegségek megelőzésére és terjedésük korlátozására irányuló uniós megközelítés még összehangoltabbá válna.
A védőoltásról mint „a betegségmegelőzés és a népegészség javításának egyik leghatékonyabb eszközéről” elfogadott dokumentum rámutatott: tanulni kell a koronavírus-járvány tapasztalatiból, hogy az EU és tagországai felkészültebbek legyenek a jövőbeli népegészségügyi válságokra.
Fontos népegészségügyi mérföldkő volt a digitalizációban, az uniós szintű adatgyűjtésben és –cserében, az uniós digitális oltási igazolvány létrehozásában, valamint az oltóanyagok beszerzésében, megvásárlásában és elosztásában folytatott uniós szintű együttműködés – írták.
„A világjárvány egyértelműen megmutatta azokat a fenyegetéseket és kihívásokat, melyeket a félretájékoztatás és a dezinformáció jelent a társadalomra nézve” – fogalmaztak.
Kérték továbbá, hogy az uniós bizottság erősítse meg a védőoltásokkal és a dezinformáció elleni küzdelemmel kapcsolatos uniós szakpolitikát, valamint dolgozzon ki képzési lehetőségeket az egészségügyi szakemberek számára, hogy jártasabbak legyenek a védőoltásokkal kapcsolatos félretájékoztatás és dezinformáció elleni küzdelem technikái és eszközei terén.
Az átoltottsági arányok az EU számos régiójában ugyanakkor jóval elmaradnak az ajánlott szinttől. Ilyen körülmények között a fertőző betegségek könnyen visszatérhetnek. A WHO a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanságot a tíz legnagyobb globális egészségügyi veszély közé sorolta – tették hozzá.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
szóljon hozzá!