Fotó: Rompres
2008. január 31., 00:002008. január 31., 00:00
Hillary Clinton jelentõs, két számjegyben mérhetõ elõnnyel utasította maga mögé legfõbb riválisát, Barack Obamát. A voksukat leadott polgárok kikérdezése alapján készült felmérések arról tanúskodnak, hogy a New York-i szenátor Clintont leginkább a fehér bõrû és a spanyol ajkú választók támogatták, míg legfõbb ellenfelére, Obama illinoisi szenátorra szavazott a fekete bõrûek túlnyomó többsége. Clinton diadalának viszont csak jelképes jelentõsége van. A párt országos vezetõsége ugyanis úgy döntött, hogy nem veszik figyelembe az állam küldötteinek szavazatait a nyári elnökjelölõ konvención, büntetésül azért, mert a floridai demokraták az országos vezetõség beleegyezése nélkül az eredetileg tervezettnél korábbi idõpontra helyezték a szavazást, hogy ezzel nagyobb súlyt kapjanak a jelöltségért folyó harcban. Hasonló büntetést kapott Michigan állam is. A döntés annyiban lényeges, hogy Bill Clinton volt elnök neje január 15-én Michiganban is gyõzelmet aratott, viszont egyik állam küldötteinek szavazatait sem tudja majd felhasználni a párt jelöltállítási konvencióján. John McCain arizonai szenátor gyõzelmének viszont sokkal nagyobb a jelentõsége, mert így megerõsítette pozícióját mint a Republikánus Párt elnökjelölti tisztségének legfõbb várományosa, s nyugodtan várhatja a február 5-i „megakeddet\", amikor 22 államban rendeznek elõválasztást. Ez alkalomból eldõlhet mind a demokrata, mind a republikánus párt esetében is az elnökjelölt személye, mivel elõbbiek több mint 1600, utóbbiak pedig mintegy 1000 küldöttrõl döntenek. A Demokrata Párt augusztus végi jelöltállító konvencióján az a pályázó szerzi meg az elnökjelöltséget, aki a 4049 küldött közül legalább 2025 támogatását megszerzi. A Republikánus Párt szeptember eleji kongresszusának kevesebb a résztvevõje, ott a gyõztes aspiránsnak 1191 delegált voksát kell begyûjtenie a 2380-ból. A republikánusoknál egyébként a szavazatok 94 százalékának összesítése után a versenyt John McCain arizonai szenátor vezeti 36 százalékos eredménnyel. New Hampshire és Dél-Karolina után harmadik gyõzelmét aratta Floridában a 71 éves McCain, a vietnami háború hõse. Mitt Romney volt massachusettsi kormányzó 31 százalékkal a második helyre szorult, míg Rudy Giuliani – akinek kampánystratégiája teljesen elhibázottnak bizonyult – a szavazatok 15 százalékát szerezte meg. A Republikánus Párt vezetése is megbüntette Floridát, mert nem sikerült megállapodnia az elõválasztás idõpontjáról. Emiatt a napfény állama jóval kevesebb küldöttel képviseltetheti magát a republikánusok országos konvencióján. A Demokrata Párt berkeiben a szavazatok 93 százalékos feldolgozottsága szerint Hillary Clinton a voksok 50 százalékát szerezte meg, Barack Obama 33-százalékot, John Edwards pedig 14-et. Utóbbi tegnap bejelentette: kiszáll a párt elnökjelöltségéért folytatott küzdelembõl. A demokrata elnökjelölt-aspiránsok egyike sem kampányolt Floridában, de Hillary Clinton kedd este rövid látogatást tett a délkelet-floridai Davie városban, ahol azt ígérte, mindent megtesz, hogy a floridai demokraták is véleményt nyilváníthassanak Denverben. Clinton kampánycsapata kedden új frontot nyitott, amikor felvetette, hogy mégis figyelembe kellene venni a floridai és a michigani döntést az országos konvención. Patti Solis Doyle rámutatott, hogy a floridai elõválasztás több embert mozgatott meg, mint Iowa, New Hampshire, Nevada és Dél-Karolina együttvéve. Obama kampánystábja azonban elutasította a felvetést, hangsúlyozva, hogy minden jelölt, így Hillary Clinton is elfogadta a párt által felállított szabályokat. A közvélemény-kutatók, valamint több elemzõ szerint McCain az egyetlen republikánus politikus, aki esélylyel szállna szembe a demokrata ellenféllel a novemberi elnökválasztáson. Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
Látogatottsági adatok