2009. október 20., 09:492009. október 20., 09:49
„Ha ezt nem tesszük meg, nemcsak hogy sok farizeust látok, akik a Szlovák Köztársaság nemzeti érdekeinek következetlen védelmével fognak minket vádolni, hanem látom az azonnali támadási kísérleteket a Benes-dekrétumok ellen” – jelentette ki a szlovák miniszterelnök.
Václav Klaus cseh elnök a hónap elején közölte: nem írja alá a Lisszaboni Szerződés ratifikációs okmányát, amíg Csehország mentességet nem kap a szerződés részét képező emberi jogi charta hatálya alól.
A cseh államfő szerint csak így lehet megakadályozni, hogy a II. világháború után a Benes-dekrétumok alapján Csehszlovákiából kitelepített németek visszakövetelhessék elkobzott vagyonukat. Fico azt állítja: a Benes-dekrétumok révén a háború utáni Csehszlovákia az ellenséggel és a fasiszta kollaboránsokkal számolt le.
| A szlovákiai államnyelvtörvény megsértésére hivatkozva vizsgálat indult a Szabad Újság című hetilap óriásplakátjai ügyében. A Szlovák Kereskedelmi Felügyelet szerint egy ellenőrzéskor megállapították, hogy két helyen is olyan, Szabad Újságot reklámozó óriásplakátok vannak, amelyeken kizárólag magyar nyelvű a szöveg, ami ellentétes a hatályos nyelvtörvénnyel. |
A dekrétumok „tartós részét képezik a cseh és a szlovák jogrendnek, a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa megváltoztathatatlannak és megsemmisíthetetlennek minősítette őket” – jelentette ki a miniszterelnök. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Benes-dekrétumokat Szlovákiában hosszú ideje elsősorban a „magyar politikai képviselet” kérdőjelezi meg.
„Megsemmisítésükkel ugyanis megnyílna az út ahhoz a vagyonhoz, amelyet Csehszlovákia hivatalosan vett el a fasiszta rendszert támogató emberektől” – húzta alá a kormányfő. Ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy a kérdést nem Szlovákia, hanem a cseh államfő nyitotta meg. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Carl Bildt, az EU soros elnökségét betöltő Svédország külügyminisztere ugyanakkor tegnap közölte: szó sem lehet a szlovák kérés teljesítéséről.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.
Látogatottsági adatok