
Merre tovább? Maia Sandu újrázni készülő, Nyugat-barát elnök egy kampányrendezvényen. Moldovában az Európai Unióhoz való csatlakozás szándékáról is szavaznak a polgárok
Fotó: Facebook/Maia Sandu
Feszült hangulatban, orosz és nyugati befolyásolási kísérletek közepette kezdődött meg vasárnap reggel a Moldovai Köztársaságban az elnökválasztás.
2024. október 20., 08:572024. október 20., 08:57
2024. október 20., 09:272024. október 20., 09:27
A voksolással egyidőben arról is kikérik az emberek álláspontját, hogy foglalják-e alkotmányba az ország európai uniós csatlakozásának szándékát.
Az államfői tisztségért tizenegyen szálltak harcba, közülük vélhetően a legnagyobb eséllyel Maia Sandu jelenlegi államfő, akit Nyugat-barátként tartanak számon, és szeretné országát az Európai Unióba vezetni – ezért is írta ki ebben a témában a véleménynyilvánító népszavazást.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok is egyértelműen mellette állt ki a kampányidőszakban.
Korábban a Moldovai Köztársaság parlamentjének alelnöke, majd legfőbb ügyész volt.
A jelöltek között van még Renato Usatîi, aki korábban is indult már az elnökválasztáson. Ő Bălți volt polgármestere. A 2020-as elnökválasztáson Maia Sandu és Igor Dodon után a harmadik helyen végzett. Idén Usatîi a Mi Pártunk színeiben indul.
Indul Vasile Tarlev, a Moldovai Köztársaság korábbi miniszterelnöke is, aki jelenleg a Moldovai Gyáriparosok és Vállalkozók Országos Kongresszusának elnöke. Tarlev a Moldova Jövője párt vezetője.
Függetlenként indul Irina Vlah, aki a Moldovai Köztársaság Kommunista Pártjának volt a képviselője, illetve a dél-moldovai autonóm régió, Gagauzia volt kormányzója.
A választásokon nem indul az ellentmondásos megítélésű, korrupció miatt elítélt üzletember, Ilan Șor, azonban annak ellenére is ő az egyik főszereplő, hogy pártját a Moszkvához fűződő viszonya miatt betiltották.
Moszkva számára azért lenne fontos Moldova saját érdekszférájába vonása, mert ezzel biztosítaná, hogy a NATO és az EU között és közötte még egy pufferállam legyen.
Ennek érdekében a beszámolók szerint számos diverziós akciót szervezett, amelyek célja az államrend megdöntése és egy Moszkva-barát kormány hatalomra segítése.
A moldovai hírszerzés és a legfőbb ügyészség illetékesei a héten jelentették be, hogy lecsaptak egy több száz fős csoportra, amelynek tagjai hivatalosan kulturális, művészeti céllal utaztak Oroszországba, de

Több száz moldovai állampolgárt képeztek ki Oroszországban, Szerbiában és Bosznia-Hercegovinában az alkotmányos rend megdöntéséhez vezető utcai megmozdulások provokálására – állították egy csütörtöki sajtótájékoztatón.
Az akció finanszírozása mögött Ilan Șort sejtik.
Eközben a Moldovai Köztársaság korrupcióellenes ügyészsége szombaton jelentette be, hogy előzetes letartóztatásba helyeztek két személyt, akiket egy nappal korábban vettek őrizetbe a Ziarul de Gardă című újság oknyomozó cikke nyomán.
A NewsMaker szerint
A razziákra azután került sor, hogy a sajtó egy rejtett kamera segítségével dokumentálta, hogyan kering a pénz, és hogyan hálózzák be a szökésben lévő Ilan Șornak dolgozó embereket.
„A két őrizetbe vett személyt 20 napra előzetes letartóztatásba helyezték” – közölte a korrupcióellenes ügyészség.
Pénteken a korrupcióellenes ügyészség bejelentette, hogy a Ziarul de Gardă oknyomozó írása nyomán két személyt 72 órára őrizetbe vettek.
A Ziarul de Gardă című kiadvány újságírója 3 hónapon keresztül hamis személyazonosság alatt, rejtett kamera segítségével dokumentálta belülről, hogyan forog a pénz, és hogyan csábítják az Ilan Shornak dolgozó embereket. Részt vett a tüntetéseken, és még szórólapokat is osztogatott. A riporternőnek számlát is nyitottak egy orosz állami bankban, és közel két hónapos munkaviszony után megkapta az első juttatását. A riporter Ana Nastas álnéven és 2024. június 26-án kezdte meg titkos munkáját.
Románia kiemelt figyelmet szentel a moldovai választásoknak, hiszen a Pruton túli, jórészt román kultúrájú országot „kisebb testvérként” kezeli.
A hivatalos álláspont ugyanakkor az, hogy az EU-csatlakozás révén valósulhat meg az „újraegyesülés”.
Moldova Romániába való beolvadását amúgy maguk a moldovaiak többsége sem támogatja, a polgárok zöme az ország önállóságának megőrzését szeretné.
Oroszország és az Egyesült Államok nem jutott kompromisszumra az ukrajnai háború befejezését célzó esetleges békeszerződésről a Kremlben tartott ötórás találkozó után, amelyen Vlagyimir Putyin elnök és Donald Trump legfőbb küldöttjei vettek részt.
Házkutatás során letartóztatta a belga rendőrség kedden az Európai Unió volt külpolitikai főképviselőjét, Federica Mogherinit. A rendőrség az Európai Külügyi Szolgálatnál és az Európa Kollégiumnál tartott razziát egy csalás elleni nyomozás részeként.
Románia nyitott az Ukrajnával való együttműködésre a védelmi ipar területén, többek között az Európai Biztonsági Akció (SAFE) keretében – közölte hétfőn a bukaresti védelmi minisztérium.
Több ezer ember gyűlt össze hétfőn a bolgár fővárosban és több más városban, hogy tiltakozzon a 2026-os költségvetési terv ellen, amely az első olyan terv, amelyet euróban állítottak össze, mielőtt Bulgária január 1-jén bevezeti az egységes valutát.
Az amerikai haditengerészet egyik magas rangú parancsnoka rendelt el második körös katonai csapást egy állítólagos venezuelai kábítószercsempész-hajóra – erősítette meg a Fehér Ház.
Befejeződött az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák kidolgozása – jelentette be Emmanuel Macron francia elnök hétfőn Párizsban, ukrán hivatali partnerével, Volodimir Zelenszkijjel tartott közös sajtótájékoztatóján.
A Székely Hadosztály a bátorság, a helytállás, az összefogás jelképe – hangsúlyozta a Magyarságkutató Intézet főigazgatója azon hétfői pódiumbeszélgetésen, amely a székely katonák 1918–1919-es szerepvállalásáról szólt.
Az amerikai hatóságok úgy vélik, hogy az afgán bevándorló, akit azzal vádolnak, hogy Washingtonban rajtaütött a Nemzeti Gárda tagjain, csak az Egyesült Államokba érkezése után radikalizálódott – jelentette be vasárnap Kristi Noem belbiztonsági miniszter.
Donald Trump amerikai elnök derűlátóan nyilatkjozott az amerikai tisztségviselők és az ukrán delegáció vasárnapi miami találkozója után, jelezve, hogy „jó esély van” egy megállapodás megkötésére, amely véget vetne Oroszország ukrajnai háborújának.
Trianon üzenete örökké szól, még száz év után is, hiszen a magyarság határon túli közösségeinek a helyzete még nem teljes mértékben rendezett – hangsúlyozta Kalmár Imre miniszteri különmegbízott.
szóljon hozzá!