
Készülnek a legrosszabbra. Tartalékos tiszt fegyverhasználati alapismeretekre oktatja a civil lakosokat a kárpátaljai Ungváron
Fotó: MTI/Nemes János
Aggódva követik a háborús fejleményeket a menekülés helyett az otthonmaradást választó kárpátaljai magyarok, ahová tömegével érkeznek a bajba jutottak Ukrajna minden részéről. A lapunknak nyilatkozó munkácsi, viski, mezővári magyarok elmondták, nagy a drágulás, de egyelőre minden áru kapható. A lengyel–ukrán határ menti Lembergben is sokan kitartanak.
2022. március 03., 20:122022. március 03., 20:12
2022. március 03., 21:022022. március 03., 21:02
Munkácson és egész Kárpátalján jelenleg az Ukrajna keleti, északi, harcok sújtotta részéről menekülők fogadására rendezkednek be – tudta meg a Krónika Popovics Páltól, a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola informatikatanárától. A pedagógus családjával, gyerekeivel együtt otthon maradt, akárcsak a közeli rokonai, a testvérei is. „Nem tervezzük, hogy elmegyünk, de persze nem tudhatjuk, mi lesz még itt. Jelenleg úgy gondoljuk, hasznosabb, ha itthon vagyunk és itt segítünk, amiben csak tudunk” – nyilatkozta lapunknak a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség elnöke. Hozzátette,
Sokan elmenekültek már, a kárpátaljai magyar közösség jó része elhagyta az országot, a magyarok főként az anyaországba távoztak, rokonokhoz, ismerősökhöz.
Popovics Pál kitért arra, hogy rengeteg menekült érkezik a Latorca-parti város környékére is Kelet-Ukrajnából. Az önkormányzatok, állami szervek megszervezték a menekültek fogadását, elszállásolását, de a szálláshelyek kapacitása lassan kimerül. „Egyre több menekült jön. Jelenleg szervezetten, rendben zajlik az élet Kárpátalján, aztán meglátjuk, mi lesz.
– ecsetelte Popovics Pál. Úgy fogalmazott, fegyelem van, katonai közigazgatás működik, fokozottan ellenőrzik a szabályok betartását: alkoholt nem árusítanak a boltokban, és nincs ugyan kijárási tilalom, de azt javasolják, este 8 után ne járjanak az emberek az utcán.
„Az ide menekülő katonaköteles férfiaknak be kell jelentkezniük a katonai szerveknél, őket lajstromba veszik. Aki nagyon el akart menni, az már nekiindult a határoknak, és persze vannak még, akik fontolgatják, hogy elmenekülnek. Meglátjuk, hogyan alakul a helyzet, mi itt most megszervezzük a magunk dolgait, a segélyezéseket, a saját közösségünkkel való foglalkozás most kiemelten fontos” – mondta az informatikatanár.
Nagy a drágulás. Lakosok állnak sorba egy bankfióknál Ungváron, de egyre kevesebbet ér a pénzük
Fotó: MTI/Nemes János
Megkeresésünkre röviden nyilatkozott a kárpátaljai helyzetről Gulácsy Dániel is, a Munkácsi Református Egyházközség lelkésze. „Nagyon kevés az, amit mi magunk is biztosan tudhatunk. Kárpátalján, a mi megyénkben harci cselekmények nincsenek egyelőre, a közmű, ellátás működik, de nagyon nehéz a helyzet, a boltok rohamosan ürülnek ki” – fogalmazott a lelkipásztor.
A román–ukrán határhoz közel fekvő Visk községben élő Várady Enikő azt mondta, a környékbeliek közül rengetegen hagyták el Ukrajnát a háború kitörése óta, az otthon maradottak pedig abban reménykednek, hogy visszatérnek a békés állapotok. A Viski Jótékonysági Alapítvány vezetője a Krónikának arról is beszélt, hogy
„A háború kitörésétől kezdve naponta több ezren indulnak neki a határnak, és rengeteg a belső menekült is, aki átmenetileg itt tartózkodik a környéken. A viski önkormányzat is fogadja őket, próbálunk segíteni” – mondta Várady Enikő. Azt tapasztalják, hogy hatalmas civil összefogás jött létre egész Kárpátalján, mindenki igyekszik segíteni mindenben, amiben csak tud. „Nagyon sokan elmenekültek Visk környékéről, de egész Kárpátaljára ez jellemző: nyilván nemcsak magyarokról van szó, hanem az összes ott élő nemzetiség tagjairól. Kevesen maradtunk itt, akik ismerjük egymást, egy csomó ismeretlen érkezett a harcok sújtotta területekről. Ők azt mondják, szeretnének visszamenni otthonaikba, ha még lesz ahová” – fogalmazott Várady Enikő.
Beregszászon nincs ugyan kijárási tilalom, de azt javasolják, este 8 után ne járjanak az emberek az utcán
Fotó: Babják Zoltán/Facebook
Arról is kérdeztük, milyen nehézségeket tapasztalnak a napi ellátásban. Mint mondta, a boltokban jelenleg nem lehet cukrot, élesztőt kapni, az élesztőhiány gondot okoz a pékségeknek is.
Bár itt sincs közvetlen háborús veszély, a beregszászi kistérség mezővári körzetében is érezni az embereken, hogy félnek, bizonytalanok, aggódnak a holnap miatt. Varga Tamás körzeti elöljáró elmondta, kevesebb az utcákon az ember, de
„Az élelmiszerárak nagyon magasak, de egyelőre még meg tudunk venni mindent. A gyógyszerekkel volt egy kis elakadás, pár napig a patikákat nem tudták feltölteni, de épp ma kaptunk visszajelzést, hogy az egyik cégtől végre tudtak gyógyszert rendelni” – részletezte az elöljáró. Közölte, többek között a községben működő két pékség miatt aggódik, ahol eddig napi 1000–1200 kenyeret sütöttek, mostanság viszont csak kétnaponta sütnek 250–300-at, mivel a lakosság háromnegyede Magyarországra menekült.
„Nagyon kevesen maradtak itthon, a nyugdíjasok, idősek, betegek. Nagyon félek, hogy a pékségekben elhasználják a liszttartalékot, és akkor ők is mennek Magyarországra” – fejtette ki. Szerinte
Jelenleg a lerakatokban minden kapható, de a mennyiséget már korlátozzák. Felkészülnek a még rosszabbra is, például az áramkimaradásokra, már most igyekeznek beszerezni egy áramfejlesztő generátort, amivel a község vízellátását tudják majd biztosítani.
A hivatalos adatok alapján a 23 ezer lakosú Beregszászba és a 3000 ezres Mezővári községbe is érkeznek menekültek Ukrajna más régióiból. Őket a katonai nyilvántartásba is bevezetik, ez most kötelező. A településen egyébként
„A mi községünkbe a mai napon 38 menekült érkezett, nők és gyerekek. Az elszállásolásukat lakóházakban, családoknál oldottuk meg, többüknek vannak itt rokonaik, akiknél lakhatnak. Ezenkívül a régi óvodánk épületét szeretnénk kialakítani számukra” – fejtette ki lapunknak szerdán Varga Tamás, hozzátéve, a településnek Hódmezővásárhely segítségének köszönhetően új óvodája van, így a régi épületet egy ideje már nem használták, üresen állt, de ha megoldják a vízellátását, fűtését, akkor megfelelő hely lesz a menekülteknek. Levélben fordultak Magyarországhoz, hogy matracokkal, takarókkal, ágyneműkkel segítsék őket, ugyanakkor már most hálásak azért, hogy az anyaország befogadta a község lakóit, most ezt tartják a legnagyobb segítségnek.
Helyi lakosok álcahálókat készítenek az ukrán hadseregnek Ungvár központi terén
Fotó: MTI/Nemes János
„Megható dolog, hogy szállást, ételt, menedéket adnak nekik, az ember szavakkal ki sem tudja fejezni” – nyilatkozta a mezővári férfi, hozzátéve folyamatosan tartja a kapcsolatot a távozókkal, így tudja, hogy mindenki megkapta a számára szükségeseket. Varga Tamástól megtudtuk, a tanintézetek bezárása miatt az otthon maradt gyerekek szüleikkel tanulnak, másrészt a kulturális intézmények, színházak, múzeumok is zárva tartanak. És talán még inkább eljárnak templomba, mint eddig, a mostani bűnbánati héten együtt imádkoznak a békéért a nehéz időkben.
A nyugat-ukrajnai Lembergben (Lviv) élő ukrán lány, Lily lapunknak elmondta, habár jelenleg az országnak ezen a részén nincsenek harcok, bombázások, a folyamatos készenléti állapot a mindennapi életet itt is nagymértékben megnehezíti.
A tömegközlekedés is működik, de nagyon kevesen veszik igénybe, ugyanis biztonsági okokból ideiglenesen szünetel az oktatás, és az emberek nagy része otthon marad, csak a stratégiai fontosságú intézményekben – vasútnál, katonaságnál, a kórházakban – dolgozók járnak be munkahelyükre. A lakosság egy része elhagyta már a várost, és vidéken keresett biztonságosabb helyet. „Lembergben még nem volt lövöldözés, de mindennap többször is megszólalnak a szirénák, figyelmeztetve az esetleges veszélyekre. Ilyenkor minden alkalommal a pincébe és óvóhelyre kell szaladnunk” – mondta el a 28 éves, fordítóként dolgozó lány.
„Az ismerőseim közül is többen feliratkoztak az önkéntesek listájára, még keserűen nevettünk is azon, hogy lassan több önkéntes lesz, mint amennyire szükség lehet” – jegyezte meg. Elmondta, a kijevi eseményeket figyelve mindenki nagyon aggódik, ennek ellenére a lembergiek többsége harcok és bombázások esetén sem szeretne elmenni az országból.
– tette hozzá Lily. Megjegyezte, lelkileg nagy segítség, hogy érzik a külföldi ismerősök, barátok támogatását, reménykednek abban, hogy a NATO közbelép, és lezárja az ukrán légteret az orosz harci repülőgépek, rakéták előtt, megelőzve ezzel a lakott települések bombázását.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
szóljon hozzá!