Nem adják ki. Pál hercegnek nem kell romániai börtönben töltenie a következő éveket
Fotó: Forrás: Román Rendőrség
Elutasította hétfőn a máltai fellebbviteli bíróság Románia Máltához intézett, Pál herceg kiadatására irányuló kérelmét, miután „valós és személyes kockázatot” állapított meg az alapvető jogainak megsértésére.
2024. augusztus 12., 13:302024. augusztus 12., 13:30
2024. augusztus 12., 13:352024. augusztus 12., 13:35
Mint arról beszámoltunk, Pál herceget áprilisban tartóztatták le európai elfogatóparancs alapján, és két hónapig őrizetben tartották, amíg óvadék ellenében szabadlábra nem helyezték.
A 77 éves Pál herceg 2020-ban menekült el Romániából, és Párizsban telepedett le, miután bűnösnek találták egy visszaszolgáltatási ügyben. Romániában három év és négy hónap börtönbüntetésre ítélték, de ügyvédei azzal érveltek, hogy
Párizsban élve Pál herceg sikeresen megtámadta a francia bíróságok előtt a román hatóságok hasonló kiadatási kérelmét. Csakhogy az Európai Unió Bírósága (EUB) a múlt hónap végén egyértelművé tette, hogy a francia igazságszolgáltatás nem járt el helyesen a szökésben lévő romániai herceg elleni európai elfogatóparancs ügyében.
A Pák herceg számára kedvező hétfői ítéletről beszámoló The Times of Malta emlékeztet: a román hatóságok kiadatási kérelmét Leonard Caruana bíró eredetileg azzal az indokkal utasította el, hogy
Ügyvédei a romániai börtönökben uralkodó „borzalmas” körülmények felemlegetée mellett azzal is érveltek, hogy a herceg politikai üldöztetés áldozata. Ezt a döntést fellebbezés nyomán hatályon kívül helyezték, és az ügyet visszaküldték a bíráknak, hogy újrakezdjék az eljárást.
Fellebbezést nyújtott be a máltai legfőbb ügyész a szökésben lévő román herceg, Paul Lambrino kiadatásának elutasításáról szóló döntés ellen, mivel megalapozatlannak tartja azt.
A Donatella Frendo Dimech bíró által elnökölt második bíróság helybenhagyta a kiadatási kérelmet, és nem elemezte az emberi jogi szempontokat, mondván, hogy az Európa Tanács jogi keretei kizárják ennek lehetőségét.
Pál herceg ügyvédei külön eljárást kezdeményeztek az alkotmánybíróság előtt, ami történelmi jelentőségű ítélethez vezetett. Az alkotmánybíróság három bírája kimondta, hogy az európai elfogatóparancs nyomán indított eljárásokban a büntetőbíróságoknak „kötelességük eldönteni, hogy
A bírák hangsúlyozták, hogy minden ezzel ellentétes érv „téves”. Az alkotmánybírák szerint annak megállapítása, hogy a büntetőbíróságok nem rendelkeznek hatáskörrel arra, hogy emberi jogi kérdésekkel foglalkozzanak az európai elfogatóparanccsal kapcsolatos eljárásokban, „az európai jog, köztük az Emberi Jogok Európai Uniós Chartája végrehajtásának elmulasztásához vezetne, aminek következményei lehetnek az eljárásokra nézve”.
Az Edwina Grima bírónő által elnökölt fellebbviteli bíróság hétfőn hozott jogerős ítéletében erre az alkotmánybírósági ítéletre hivatkozott. A 73 oldalas ítéletben hivatkozott a keresett személy életkorára, egészségügyi problémáira és különleges státuszára, emlékeztetvén, hogy az érintett személy a román királyi család tagja, akit 2012-ben, többéves vita után elismertek a trón törvényes örökösének.
A romániai börtönökben uralkodó körülményekkel kapcsolatos európai és nemzetközi aggodalmak fényében – „különös tekintettel a Bukarest-Rahova börtönre, ahol több esetben is megsértették az emberi jogokat”, és ahol Pál hercehnek kellett volna a büntetését töltenie – a bíróság arra a következtetésre jutott, hogy nem zárható ki az emberi jogok megsértésének „valós és személyes kockázata”. A bíróság ezért helyt adott a fellebbezésének, hatályon kívül helyezte a bírói döntést, és elrendelte Pál herceg szabadon bocsátását, megállapítva, hogy az európai elfogatóparancs végrehajtása esetén fennállna annak valós kockázata, hogy embertelen és megalázó bánásmódnak vetik alá.
Nem hagyja annyiban Románia, hogy az illetékes máltai bíróság elutasította a Romániában korrupció miatt szabadságvesztésre ítélt Pál herceg kiadatását.
„Javasolni fogom Románia miniszterelnökének, hogy a kormány diplomáciai úton reagáljon az EU Bírósága határozatának ilyen égbekiáltó megsértésére” – szögezte le a miniszter, aki szerint a román állam minden kért garanciát megadott a börtönkörülményekre vonatkozóan, és emlékeztetett: az EU Bírósága kimondta, hogy az érintett hatóságok nem alkalmazhatnak magasabb szintű alapjogvédelmi normát, mint ami az uniós jogból és a Chartából következik.
Mint arról beszámoltunk,
Pál herceg három év és négy hónap letöltendő börtönbüntetést kapott egy romániai korrupciós ügyben, amelynek vádlottjai lefizették a visszaszolgáltatási hatóság tagjait.
Az ügy kiindulópontja a 75 éves Pál herceg, aki
A terület a román főváros északi részén fekszik, amely a legértékesebbnek számít az ingatlanpiacon. A herceg jogtalanul követelte vissza az ingatlanokat, visszaszolgáltatási kérelmére négy éven át nem kapott választ.
A román rendőrségtől kapott információk alapján sikerült elfogniuk a máltai hatóságoknak a nemzetközi körözés alatt álló Pál herceget – jelentette be hétfőn Benone Matei, a román rendőrség vezetője.
Ekkor felbérelte Remus Truicát, Adrian Năstase volt szociáldemokrata miniszterelnök tanácsadóját, hogy „intézkedjen”. Utóbbi bevonta Tal Silberstein és Benyamin Steinmetz izraeli üzletembereket, akik kenőpénzt fizettek a román restitúciós hatóság tagjainak, hogy Pál javára döntsenek.
Pál megkapta az ingatlanokat, amivel több mint 145 millió eurós kárt okoztak a román államnak. A vádirat szerint mindez 2006 és 2013 között történt. A 2020 decemberében hozott bírósági döntés – mellyel Truicát hét év szabadságvesztésre ítélték, a két izraeli üzletember 5–5 év börtönbüntetést kapott – érvénytelenítette a visszaszolgáltatást, és visszahelyezte a román állam tulajdonába az ingatlanokat.
A három év és négy hónap letöltendő börtönbüntetést kapó Pál herceget nem találta otthon a rendőrség, akkori értesülések szerint Portugáliába szökött. A hatóságok másfél évvel később bukkantak a nyomára Párizsban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hétfő éjjel egy 30 éves szudáni állampolgár Belfastban több késszúrással megsebesített egy helyi férfit, mire bevándorlásellenes tüntetések robbantak ki, amelyek erőszakba torkolltak.
Újabb rakétacsapásokat hajtott végre az Egyesült Államok hadserege iráni célpontok ellen szerdára virradóra.
A természetes, a félszintetikus és a szintetikus opioidok használata, általában más anyagokkal kombinálva, továbbra is a kábítószerek okozta halálesetek vezető oka Európában – derült ki az EU Kábítószer-ügynökségének kedden közzétett éves jelentéséből.
A Kreml elfogadhatatlannak tartja azokat a feltételeket, amelyeket az európai országok támasztanak Oroszországgal szemben ahhoz, hogy közvetítői erőfeszítésekbe kezdjenek az ukrajnai konfliktus rendezéséért – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Még a börtönben is az ellopott dák műkincsekből próbál jövedelemre szert tenni a bűncselekmény egyik elkövetője – számolt be a holland sajtó.
Éles vita dúlt a magyar Országgyűlésben a képviselők állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát célzó mihazánkos kezdeményezésről. Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője tisztázta: soha nem rendelkezett román állampolgársággal.
Ukrajna vezetői és szoros európai szövetségesei – az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország – öt feltételt fogalmaztak meg egy „igazságos és tartós” megállapodás elérése érdekében, amely véget vetne az Oroszországgal folytatott háborúnak.
Ismét közvetlen katonai csapások történtek Irán és Izrael között, miután Irán rakétákat lőtt ki a zsidó államra.
Irán hét rakétát lőtt ki Kuvait és Bahrein irányába – közölte szombaton az amerikai hadsereg. Tájékoztatásuk szerint a rakéták közül hatot elfogtak, valamint a hetedik sem találta el a kijelölt célpontját – jelentette az AFP és a Reuters.
Nagy a bizakodás a magyar és az ukrán kormány között a kárpátaljai magyar közösség jogainak visszaadásáról megkötött megállapodás kapcsán – jelentette ki a Krónikának Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!