Jogi vita. A máltai főügyész szerint a bíróság jogtalanul döntött Pál herceg kiadatásának megtagadása mellett
Fotó: Wikipédia/Flickr
Fellebbezést nyújtott be a máltai legfőbb ügyész a szökésben lévő román herceg, Paul Lambrino kiadatásának elutasításáról szóló döntés ellen, mivel megalapozatlannak tartja azt.
2024. május 27., 10:312024. május 27., 10:31
2024. május 27., 10:342024. május 27., 10:34
A máltai főügyész hangsúlyozta, hogy nem nyújtottak be olyan bizonyítékot, amely valós és komoly kockázatot mutatna arra vonatkozóan, hogy sérülnének a herceg alapvető jogai – számol be a Times of Malta.
A főügyész még csütörtökön nyújtotta be a fellebbezést, miután – mint arról beszámoltunk – egy máltai bíróság május 20-án elutasította Románia kiadatási kérelmét, mert a bíró úgy ítélte meg, hogy fennáll a valós kockázata annak, hogy Paul Lambrino alapvető jogai sérülnének.
Az ügyésznek három napja volt arra, hogy fellebbezzen a döntés ellen. Ez idő alatt a herceg előzetes letartóztatásban volt.
A főügyész azzal érvelt, hogy a kiadatási eljárásnak helyt adó bíróságnak nincs hatásköre arra, hogy döntsön Pál herceg alapvető jogainak állítólagos megsértéséről. A bíróság részletes tájékoztatást kért a román hatóságoktól a romániai börtönökben uralkodó körülményekről, és garanciát kért arra, hogy a hercegnek nem kell embertelen és megalázó bánásmóddal szembesülnie.
A főügyész szerint ebben a kérdésben csak a polgári bíróság első tanácsa hozhat döntést az alkotmány értelmében. Egy ilyen határozat ugyanis különleges elemzést igényel az illetékes bíróság részéről, tekintettel a kiadatás megtagadásának „különleges és technikai” jellegére.
– érvelt a főügyész.
Az ügyészség azonban nem javasolta a jogsérelmekre vonatkozó állítások figyelmen kívül hagyását, és nem ellenezte a bíróság kérését, hogy a román hatóságoktól további tájékoztatást kérjenek a börtönkörülményekről, és a herceg jogainak védelmére vonatkozó garanciát igényeljenek.
Az ügyészség ugyanakkor azzal érvel, hogy a kiadatási kérelmet a Pál herceg ügyvédjei által szolgáltatott információk alapján utasították el, és hogy ezek az információk nem erősítették meg, hogy a herceg személyesen ilyen jogsérelmet szenvedne el, ha visszakerülne Romániába.
– állítja a főügyész, aki a bíróságtól a határozat hatályon kívül helyezését és Paul Lambrino kiadatásának elrendelését kéri.
Nem hagyja annyiban Románia, hogy az illetékes máltai bíróság elutasította a Romániában korrupció miatt szabadságvesztésre ítélt Pál herceg kiadatását.
A máltai bíróság döntését, miszerint elutasítják Pál herceg kiadatási kérelmét, több okra, többek között emberi jogi aggályokra és fogva tartási körülményekre alapozva hozták meg. A bíróság aggodalmát fejezte ki Paul Lambrino alapvető jogainak tiszteletben tartásával kapcsolatban, tekintettel életkorára és státuszára. Hangsúlyozta továbbá a megkülönböztetés elkerülésének szükségességét, többek között Románia monarchikus múltjához fűződő kapcsolatával összefüggésben.
Mint arról beszámoltunk,
Pál herceg három év és négy hónap letöltendő börtönbüntetést kapott egy romániai korrupciós ügyben, amelynek vádlottjai lefizették a visszaszolgáltatási hatóság tagjait. Az ügy kiindulópontja a 75 éves Pál herceg, aki a román királyi család tagjaként követelte vissza Bukarest határában a kommunizmus idején elkobzott băneasai királyi farmot (növénytani kutatóállomást) és a snagovi erdő egy részét. A terület a román főváros északi részén fekszik, amely a legértékesebbnek számít az ingatlanpiacon.
A herceg jogtalanul követelte vissza az ingatlanokat, visszaszolgáltatási kérelmére négy éven át nem kapott választ. Ekkor felbérelte Remus Truicát, Adrian Năstase volt szociáldemokrata miniszterelnök tanácsadóját, hogy „intézkedjen”. Utóbbi bevonta Tal Silberstein és Benyamin Steinmetz izraeli üzletembereket, akik
A vádirat szerint mindez 2006 és 2013 között történt. A 2020 decemberében hozott bírósági döntés – mellyel Truicát hét év szabadságvesztésre ítélték, a két izraeli üzletember 5–5 év börtönbüntetést kapott – érvénytelenítette a visszaszolgáltatást, és visszahelyezte a román állam tulajdonába az ingatlanokat. A három év és négy hónap letöltendő börtönbüntetést kapó Pál herceget nem találta otthon a rendőrség, akkori értesülések szerint Portugáliába szökött. A hatóságok másfél évvel később bukkantak a nyomára Párizsban.
„A franciaországi elsőfokú bíróság a román bíróság törvénytelen összetételére hivatkozva utasította el az átadást. Pontosabban arra, hogy az egyik bíró nem tette le a hivatali esküt, amikor beiktatták” – mondta akkor Alina Gorghiu igazságügyi miniszter, aki azóta jelezte, hogy a román illetékes igazságügyi szervek panasszal fordultak a francia igazságügyhöz, illetve az EU bíróságától is kérik a kiadatási eljárásra vonatkozó jogszabályok tisztázását és egyértelművé tételét.
Pál herceg a kiadatás elutasítása nyomán szabadon mozoghatott, ennek nyomán április végén Máltára utazott, ahol a román és a máltai rendőrség közötti együttműködés nyomán, egy üdülőben vették őrizetbe a szigetország rendőrei.
A román rendőrségtől kapott információk alapján sikerült elfogniuk a máltai hatóságoknak a nemzetközi körözés alatt álló Pál herceget – jelentette be hétfőn Benone Matei, a román rendőrség vezetője.
A beszámolók szerint egy luxusüdülőben vették őrizetbe, ahol a Máltai Lovagrend tartotta rendezvényét, amelyen az előzetes ígéretek szerint őt is lovaggá ütötték volna.
Erre nem került sor, hiszen a román rendőrség előzetes információk alapján tudott az érkezéséről, és értesítette a máltai rendőri szerveket, amelyek aztán elfogták Pált.
Ügyvédje, Jason Azzopardi utólag felrótta, hogy védencét az őrizetbe vétellel „Európa minden szegletéből érkezett tisztségviselők előtt alázták meg”.
A herceg kíséretének tagjai a Gândul hírportálnak azt mondták, Pál azért vállalta be, hogy Franciaországból Máltára utazzon, mert biztosítékot kapott arra, hogy szavatolják a biztonságát.
A jelek szerint azonban az egész a román hatóságok közreműködésével felállított csapda volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Öt országból közel ötven határon túli és anyaországi intézményből érkeznek egyetemista sportolók Budapestre a csütörtöktől szombatig tartó 17. Kárpát-medencei Egyetemek Kupájára (KEK).
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Több mint háromezer román állampolgár kért konkrét segítséget a hazatéréshez a Perzsa-öböl térségének országaiból – jelentette be kedden Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő.
Orbán Viktor telefonon tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte a Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály az MTI-vel kedden.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) megerősítette, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránban a natanzi nukleáris létesítményt, de megerősítette, hogy a támadások nem okoztak sugárveszélyt.
Több ember sérelmére elkövetett emberölés bűntett kísérlete miatt nyomoz a Fejér Vármegyei Rendőr-főkapitányság egy 25 éves román állampolgárságú baracskai lakossal szemben, aki késsel támadt három kiskorúra. A gyanúsítottat őrizetbe vették.
Az ukrán erők 2026 februárjában több területet foglaltak el, mint amennyit az orosz erők ugyanebben az időszakban elfoglalni tudtak – jelentette be Olekszandr Szirszkij ukrán főparancsnok hétfőn.
Irán „lángba borít mindenkit, aki megpróbál átkelni” a Hormuzi-szoroson – figyelmeztetett egy iráni tisztségviselő, miközben az Egyesült Államok és Izrael folytatta az iszlamista állam elleni csapásait.
Az Egyesült Államok továbbra is nagyszabású katonai műveleteket hajt végre Iránban – jelentette ki hétfőn Donald Trump elnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!