Izrael kizárja a Hezbollahhal kötendő tűzszünet lehetőségét
Tegnap is folytatódtak a rakétacsapások Izrael és a síita Hezbollah szervezet között, miközben Libanont immár közel félmillió ember, közöttük több mint háromszáz román állampolgár, illetve itteni rezidens hagyta el a nap folyamán. Adriana Sãftoiu, az elnöki hivatal szóvivője közölte, a Traian Bãsescu államfő által a hétvégén kezdeményezett mentőakció nyomán tegnapra virradóra 313 személy érkezett meg a bukaresti Henri Coandã-repülőtérre. A román külügyminisztérium által koordinált akció során a menekültek többségét Szírián keresztül szállították haza a Tarom légitársaság Bejrútból felszálló gépeivel.
A Romániába menekülők többsége román, illetve az országban letelepedési vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező, úgynevezett rezidens státust élvező libanoni állampolgár. Rajtuk kívül további mintegy 150 személy jelezte a román hatóságoknak, hogy el kívánja hagyni a háborús övezetet; ők immár szíriai területen tartózkodnak, és várhatóan ma hajnalra érkeznek meg az országba. Miközben hivatalos adatok szerint mintegy kétezer külföldi állampolgárt menekítettek ki Libanonból, Roberto Laurenti, az UNICEF bejrúti képviselője közölte: becsléseik szerint félmillió ember menekült el lakhelyéről Libanonban az izraeli támadások elől. „A helyzet riasztó és katasztrofális. Már mintegy 500 ezer ember kényszerült otthona elhagyására” – mondta az ENSZ gyermekalapjának illetékese. Ezzel egy időben folytatódtak a rakétatámadások Izrael és a síita Hezbollah libanoni szervezet között: tegnap délután alig tíz perc alatt ismét kéttucatnyi rakéta csapódott be Észak-Izraelben. A célpont egyebek között Haifa, Tiberias és Naharíja volt, ahol az izraeli mentőszolgálat közlése szerint egy ember meghalt, tizennégyen pedig megsebesültek. Tegnapig 29 libanoni esett az izraeli légitámadások áldozatául, közülük 11-en katonák voltak, akik a Bejrúttól keletre fekvő Dzsamhúr laktanyájában szolgáltak, nem messze a baabdai elnöki palotától és a védelmi minisztériumtól. Eközben Móse Kaplinszki tábornok, az izraeli hadsereg vezérkari főnökének helyettese nagyobb, szárazföldi invázió lehetőségét sem zárta ki Libanon ellen egy tegnapi rádióinterjúban. Kaplinszki úgy nyilatkozott, hogy az izraeli hadsereg képes annyira meggyengíteni a Hezbollahot, hogy ne tudjon többé rakétákat kilőni Izraelre. „A hadseregnek sokféle cselekvési lehetősége van” – mondta, majd úgy vélekedett, hogy a libanoni harcok heteken belül véget érnek, de Izraelnek több időre lesz szüksége arra, hogy elérje „nagyon világos céljait”. „Amikor a terror ellen harcolunk, nagyon alapos, nagyon átgondolt háborút kell vívnunk, és az időbe telik” – mondta Kaplinszki. Egy izraeli kormányilletékes szerint viszont Izrael akár a következő napokban leállíthatja támadását, figyelembe véve, hogy fő szövetségese, az Egyesült Államok nem állhat ellen a végtelenségig a tűzszünetet követelő nemzetközi nyomásnak. A libanoni harcok miatt különben több ezer tartalékos behívásáról döntött az izraeli katonai vezetés; a tartalékosok Ciszjordániában szolgáló aktív katonákat fognak felváltani, akiket viszont Izrael északi részébe küldenek a Libanon ellen indított offenzíva keretében. Ezzel együtt Ehud Olmert izraeli kormányfő kizárta annak lehetőségét, hogy a zsidó állam tűzszünetet kössön Libanonnal. A miniszterelnök tegnap Jeruzsálemben tárgyalt az ENSZ küldöttségével, amelyet Vijay Nambiar, Kofi Annan ENSZ-főtitkár politikai tanácsadója vezet, majd ezt követően nyilvánosságra hozott közleményében leszögezte: Izrael mindaddig nem állítja le hadműveletét, vagyis a Hezbollah állásaira mért csapásait, amíg vissza nem kapja a síita szervezet fogságában lévő két katonáját és amíg nem szavatolja azoknak az izraeli állampolgároknak a biztonságát, akik az ország északi térségében a Hezbollah rakétalövedékeinek célpontjai. A közel-keleti béke helyreállításának érdekében Oroszország Alekszandr Szaltanov külügyminiszter-helyettes személyében különmegbízottat küldött a térségbe. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter elmondta: Szaltanov tárgyalásokat fog folytatni a térség vezető politikusaival, akiket igyekszik rávenni arra, hogy mielőbb állítsák le a vérfürdőt és az erőszakos cselekményeket, tegyenek kísérletet a harcok eszkalációjának megakadályozására, és erőszakmentes eszközökkel zárják le vitájukat. A moszkvai minisztérium szerint Szaltanov útja azt is jelzi: Oroszország támogatja az ENSZ béketeremtésre irányuló erőfeszítéseit. Egyelőre nem tudni, hogy Szaltanov mely országokba utazik, de megfigyelők emlékeztetnek arra: Oroszország hagyományosan jó viszonyt ápol a térségbeli arab államokkal, és Vlagyimir Putyin államfő a Szentpéterváron hétfőn befejeződött G8 országcsoport – a hét legfejlettebb ipari állam és Oroszország – csúcstalálkozóján megígérte: Moszkva igyekszik kamatoztatni kiváló arab kapcsolatait a mostani válság leküzdésében. Eközben Indonézia, a világ legnépesebb muzulmán közösségével rendelkező ország jelezte: kész katonákat vezényelni az esetleges közel-keleti ENSZ-békefenntartó erők kötelékébe.
Hirdetés
szóljon hozzá!
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
szóljon hozzá!