2009. január 08., 09:582009. január 08., 09:58
Közben ismét összeült az izraeli biztonsági kabinet, hogy megvitassa a Gázai övezetben kormányzó Hamász iszlamista palesztin szervezet elleni offenzíva fejleményeit. A katonai és a kormányzati csúcsvezetés Ehud Olmert kormányfő elnökletével a katonai offenzíva harmadik szakaszát vitatta meg, amelynek során nagyszámú tartalékos egységet vetnének be a városközpontok és a palesztin menekülttáborok elleni támadásokra a Gázai övezetben.
Az ENSZ tegnapi közlése szerint nem voltak palesztin fegyveresek abban az általa működtetett gázai övezeti iskolában, ahol előző nap több mint 40 ember halt meg egy izraeli támadásban. „Az előzetes vizsgálatok alapján 99,9 százalékban biztosak vagyunk abban, hogy az iskolában sem fegyveresek nem tartózkodtak, sem fegyveres tevékenység nem folyt” – közölte Chris Gunness, a palesztin menekültek segélyezéséért felelős ENSZ-ügynökség (UNRWA) szóvivője. Izrael szerint a hadsereg csak válaszolt e csapással palesztin fegyveresek támadására, amelyet az iskola területéről intéztek egy katonai alakulat ellen.
Közben tegnap azt is bejelentették: Izrael kedvezően viszonyul a gázai övezeti harcok beszüntetéséről szóló egyiptomi javaslathoz, de a tűzszünet elfogadásáról egyelőre nem nyilatkozott. „Izrael köszönetet mond (Hoszni Mubarak) egyiptomi elnöknek és (Nicolas Sarkozy) francia államfőnek annak érdekében kifejtett erőfeszítéseiért, hogy megoldást találjanak a gázai terrorcselekmények beszüntetésére és az Egyiptomból Gázába irányuló fegyvercsempészet leállítására” – közölte szerdán Mark Regev izraeli kormányszóvivő. Izrael akkor tudja elfogadni a javaslatot, ha az véget vet „az ellenséges tűznek” Gázából, és magában foglal olyan intézkedéseket, amelyekkel meg lehet akadályozni a Hamász újrafegyverkezését.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Látogatottsági adatok