
Közös fekete-tengeri hadiflotta létrehozásáról tárgyal Románia, Bulgária és Törökország a NATO keretein belül – közölte pénteken este Daniel Mitov bolgár külügyminiszter.
2016. május 22., 20:552016. május 22., 20:55
A politikus Brüsszelben jelentette be, hogy országa egyeztetéseket folytat a román és a török féllel. „A katonai erők növeléséről tárgyalunk a Fekete-tenger térségében” – mutatott rá a miniszter, hozzátéve, országa mindent megtesz annak érdekében, hogy növelje katonai képességeit.
A román védelmi minisztérium néhány hónappal ezelőtt jelentette be, hogy a NATO haditengerészeti csoportjainak mintájára állandó közös hadiflotta létrehozására tesz javaslatot a Fekete-tengeren. Mint ismeretes, a kelet-ukrajnai orosz beavatkozás miatt Románia azt szorgalmazza, hogy a NATO erősítse meg keleti szárnyát, és legyen jelen nagyobb erőkkel a Fekete-tengeren. Ugyanakkor azt, hogy fekete-tengeri partszakasszal nem rendelkező ország hadihajói huzamosabb ideig jelen legyenek a térségben, nemzetközi egyezmény korlátozza.
Egyébként szintén pénteken Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter bejelentette, hogy Oroszország növeli katonai erejét az ország délnyugati részén, a NATO-tagállamokkal közös határszakaszokon, különösen a Fekete-tenger térségében. Indoklásul az észak-atlanti szövetség haderejének növelését hozta fel.
„Ez reakció arra, hogy egyes országok növelik katonai jelenlétüket Oroszország határainak közelében” – mondta a miniszter az Associated Press szerint. Közölte, a déli katonai körzetet többek között nagy hatótávolságú fegyverekkel és légvédelmi rendszerekkel látták el. Azt is elmondta, hogy az elmúlt három évben az orosz haderő kapacitását 32 százalékkal növelték.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!