A felsõház különbizottsága által összeállított jelentéshez 11, összesen 89 oldalnyi, a titkosszolgálatok, illetve az ügyben érintett minisztériumok által titkosított kiegészítést csatoltak. A szenátorok többsége amellett foglalt állást, hogy a titkosítást föl kell oldani. Frunda György RMDSZ-szenátor be is nyújtott egy erre vonatkozó javaslatot, amelyet azonban az ülés vezetõje, a szociáldemokrata Doru Ioan Tãrãcilã nem bocsátott szavazásra. Tãrãcilã azzal indokolta döntését, hogy a jelentést a Legfelsõbb Védelmi Tanácsnak is meg kell vitatnia.
A jelentés egyébként megállapítja: Romániában nem mûködtek titkos amerikai támaszpontok, amelyek terroristának minõsített személyek fogva tartására szolgáltak volna. Egyúttal azt is leszögezi, hogy a román hatóságok sem tudatosan, sem tudomásukon kívül nem vettek részt a törvénytelen fogolyszállítások lebonyolításában. A jelentés kimondja: a bizottság megalapozott bizonyítékokkal rendelkezik arra nézve, hogy a gyanús romániai légiutaknak semmi közük sem volt a törvénytelen fogolyszállításokhoz. A dokumentumot 56 „igen”, 6 „nem” szavazat, valamint két tartózkodás mellett fogadta el a szenátus, a Nagy-Románia Párt szenátorai távol maradtak a voksolástól.
Mint ismeretes, az Európai Bizottság utoljára februárban szólította föl Romániát és Lengyelországot: tisztázzák, hogy a területükön mûködtetette a CIA titkos, az iraki és az afganisztáni hadszíntéren foglyul ejtett, terrorizmussal vádolt õrizetesek fogva tartását szolgáló támaszpontokat, és hogy a két ország repülõterein leszálltak-e ilyen, foglyokat szállító amerikai gépek. A „fegyencjáratok” ügye két évvel ezelõtt került nyilvánosságra, akkor az Európai Tanács jelentéstevõje, a svájci Dick Marty által elvégzett vizsgálat arra a megállapításra jutott, hogy a CIA a hatóságok tudtával Románia területén is mûködtetett titkos börtönöket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.
Látogatottsági adatok