A felsõház különbizottsága által összeállított jelentéshez 11, összesen 89 oldalnyi, a titkosszolgálatok, illetve az ügyben érintett minisztériumok által titkosított kiegészítést csatoltak. A szenátorok többsége amellett foglalt állást, hogy a titkosítást föl kell oldani. Frunda György RMDSZ-szenátor be is nyújtott egy erre vonatkozó javaslatot, amelyet azonban az ülés vezetõje, a szociáldemokrata Doru Ioan Tãrãcilã nem bocsátott szavazásra. Tãrãcilã azzal indokolta döntését, hogy a jelentést a Legfelsõbb Védelmi Tanácsnak is meg kell vitatnia.
A jelentés egyébként megállapítja: Romániában nem mûködtek titkos amerikai támaszpontok, amelyek terroristának minõsített személyek fogva tartására szolgáltak volna. Egyúttal azt is leszögezi, hogy a román hatóságok sem tudatosan, sem tudomásukon kívül nem vettek részt a törvénytelen fogolyszállítások lebonyolításában. A jelentés kimondja: a bizottság megalapozott bizonyítékokkal rendelkezik arra nézve, hogy a gyanús romániai légiutaknak semmi közük sem volt a törvénytelen fogolyszállításokhoz. A dokumentumot 56 „igen”, 6 „nem” szavazat, valamint két tartózkodás mellett fogadta el a szenátus, a Nagy-Románia Párt szenátorai távol maradtak a voksolástól.
Mint ismeretes, az Európai Bizottság utoljára februárban szólította föl Romániát és Lengyelországot: tisztázzák, hogy a területükön mûködtetette a CIA titkos, az iraki és az afganisztáni hadszíntéren foglyul ejtett, terrorizmussal vádolt õrizetesek fogva tartását szolgáló támaszpontokat, és hogy a két ország repülõterein leszálltak-e ilyen, foglyokat szállító amerikai gépek. A „fegyencjáratok” ügye két évvel ezelõtt került nyilvánosságra, akkor az Európai Tanács jelentéstevõje, a svájci Dick Marty által elvégzett vizsgálat arra a megállapításra jutott, hogy a CIA a hatóságok tudtával Románia területén is mûködtetett titkos börtönöket.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.