A felsõház különbizottsága által összeállított jelentéshez 11, összesen 89 oldalnyi, a titkosszolgálatok, illetve az ügyben érintett minisztériumok által titkosított kiegészítést csatoltak. A szenátorok többsége amellett foglalt állást, hogy a titkosítást föl kell oldani. Frunda György RMDSZ-szenátor be is nyújtott egy erre vonatkozó javaslatot, amelyet azonban az ülés vezetõje, a szociáldemokrata Doru Ioan Tãrãcilã nem bocsátott szavazásra. Tãrãcilã azzal indokolta döntését, hogy a jelentést a Legfelsõbb Védelmi Tanácsnak is meg kell vitatnia.
A jelentés egyébként megállapítja: Romániában nem mûködtek titkos amerikai támaszpontok, amelyek terroristának minõsített személyek fogva tartására szolgáltak volna. Egyúttal azt is leszögezi, hogy a román hatóságok sem tudatosan, sem tudomásukon kívül nem vettek részt a törvénytelen fogolyszállítások lebonyolításában. A jelentés kimondja: a bizottság megalapozott bizonyítékokkal rendelkezik arra nézve, hogy a gyanús romániai légiutaknak semmi közük sem volt a törvénytelen fogolyszállításokhoz. A dokumentumot 56 „igen”, 6 „nem” szavazat, valamint két tartózkodás mellett fogadta el a szenátus, a Nagy-Románia Párt szenátorai távol maradtak a voksolástól.
Mint ismeretes, az Európai Bizottság utoljára februárban szólította föl Romániát és Lengyelországot: tisztázzák, hogy a területükön mûködtetette a CIA titkos, az iraki és az afganisztáni hadszíntéren foglyul ejtett, terrorizmussal vádolt õrizetesek fogva tartását szolgáló támaszpontokat, és hogy a két ország repülõterein leszálltak-e ilyen, foglyokat szállító amerikai gépek. A „fegyencjáratok” ügye két évvel ezelõtt került nyilvánosságra, akkor az Európai Tanács jelentéstevõje, a svájci Dick Marty által elvégzett vizsgálat arra a megállapításra jutott, hogy a CIA a hatóságok tudtával Románia területén is mûködtetett titkos börtönöket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Látogatottsági adatok