A felsõház különbizottsága által összeállított jelentéshez 11, összesen 89 oldalnyi, a titkosszolgálatok, illetve az ügyben érintett minisztériumok által titkosított kiegészítést csatoltak. A szenátorok többsége amellett foglalt állást, hogy a titkosítást föl kell oldani. Frunda György RMDSZ-szenátor be is nyújtott egy erre vonatkozó javaslatot, amelyet azonban az ülés vezetõje, a szociáldemokrata Doru Ioan Tãrãcilã nem bocsátott szavazásra. Tãrãcilã azzal indokolta döntését, hogy a jelentést a Legfelsõbb Védelmi Tanácsnak is meg kell vitatnia.
A jelentés egyébként megállapítja: Romániában nem mûködtek titkos amerikai támaszpontok, amelyek terroristának minõsített személyek fogva tartására szolgáltak volna. Egyúttal azt is leszögezi, hogy a román hatóságok sem tudatosan, sem tudomásukon kívül nem vettek részt a törvénytelen fogolyszállítások lebonyolításában. A jelentés kimondja: a bizottság megalapozott bizonyítékokkal rendelkezik arra nézve, hogy a gyanús romániai légiutaknak semmi közük sem volt a törvénytelen fogolyszállításokhoz. A dokumentumot 56 „igen”, 6 „nem” szavazat, valamint két tartózkodás mellett fogadta el a szenátus, a Nagy-Románia Párt szenátorai távol maradtak a voksolástól.
Mint ismeretes, az Európai Bizottság utoljára februárban szólította föl Romániát és Lengyelországot: tisztázzák, hogy a területükön mûködtetette a CIA titkos, az iraki és az afganisztáni hadszíntéren foglyul ejtett, terrorizmussal vádolt õrizetesek fogva tartását szolgáló támaszpontokat, és hogy a két ország repülõterein leszálltak-e ilyen, foglyokat szállító amerikai gépek. A „fegyencjáratok” ügye két évvel ezelõtt került nyilvánosságra, akkor az Európai Tanács jelentéstevõje, a svájci Dick Marty által elvégzett vizsgálat arra a megállapításra jutott, hogy a CIA a hatóságok tudtával Románia területén is mûködtetett titkos börtönöket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.
Látogatottsági adatok