2011. április 18., 14:262011. április 18., 14:26
A halálos áldozatok 80 százaléka polgári lakos - idézték az aktivisták Hálid Abu Falgha kórházigazgató jelentését. A kórházban hatvan betegágy van, amelyeket folyamatosan elfoglalnak a sebesültek. Egyedül vasárnap 17 ember halt meg, 71 pedig megsebesült a kormányerők ostromában - tették hozzá.
Az orvos-igazgató szerint a múlt hét óta észlelnek olyan súlyos sérüléseket az áldozatokon, amelyeket kazettás bombák okoztak.
A líbiai lázadók és a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi emberjogi szervezet a hét végén azzal vádolta meg a Moammer Kadhafihoz hű erőket, hogy kazettás bombákat vetettek be Miszrátában, amivel súlyos veszélybe sodorták a civil lakosságot. A HRW közleménye szerint legalább három ilyen bomba robbant fel az egyik lakónegyed felett, egy kilométerre az ellenséges felek közötti arcvonaltól.
A bevetett, 21 altöltetet tartalmazó MAT-120-as kazettás bombákat a közlemény szerint 2007-ben Spanyolországban gyártották. Spanyolország az elsők között csatlakozott a kazettás fegyverek tilalmáról szóló nemzetközi egyezményhez, amely 2010-ben vált kötelező érvényű nemzetközi törvénnyé az aláírók számára. Líbia nem írta alá ezt a nemzetközi konvenciót.
A kazettás bombák jóval veszélyesebbek a polgári lakosságra nézve, mint a hagyományosak. Egyrészt az altöltetek szétszóródásuk miatt olyan területeken is pusztíthatnak, amelyeket a támadók nem feltétlenül vettek célba, másrészt nem mindig robbannak fel. Az ezekkel támadott területeket hosszú évekig úgy kell tekinteni, mint az aknamezőket, mert a fel nem robbant résztöltetek legnagyobb része érintésre robban.
Izrael úgy véli, hogy a magas rangú iráni tisztségviselők és katonai vezetők ellen folytatott célzott likvidálási művelete „káoszt” szít az iráni rezsim vezetésében.
Az ukrán nagy hatótávolságú drónok már az orosz–ukrán határtól több mint 1500 kilométerre fekvő orosz Urál-vidéket is fenyegetik – jelentette ki Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára, volt védelmi miniszter kedden a tanács ülésén.
Még néhány óráig kérhető a levélben szavazók névjegyzékébe vétele az áprilisi magyarországi országgyűlési választásra.
Miközben Irán bosszút esküdött az országot de facto vezető Ali Laridzsáni, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetője megölése miatt, egyértelművé vált, hogy a felkért országok nem kívánnak segíteni Washingtonnak.
Az iráni konfliktusra hivatkozva lemondott Joseph Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója kedden.
Amíg nincs olaj, nincs pénz: mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem folyik Magyarországra a kőolaj, addig Magyarország nem járul hozzá a 90 milliárdos hitelkeret megszavazásához – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Ukrajna másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé az orosz támadásban megrongálódott Barátság vezetéken keresztül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök António Costának, az Európai Tanács elnökén
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
szóljon hozzá!