Minden bizonnyal tovább kell várakoznia Romániának és Bulgáriának arra, hogy a schengeni övezethez csatlakozhasson.
2023. június 06., 19:072023. június 06., 19:07
Az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsa csütörtökön és pénteken ülésezik Luxemburgban, a belügyminiszterek csütörtökön ülnek össze. Mint ismeretes, a belső határellenőrzés nélküli uniós övezet bővítéséről a belügyi tárcavezetők határoznak, de a döntés csak akkor érvényes, ha egyhangú. Ugyanakkor a schengeni bővítés a jelek szerint nem aktuális:
Schengen kapcsán az olvasható, hogy a Schengen Tanács a schengeni térség általános helyzetéről fog megbeszélést folytatni a schengeni rendszer helyzetéről szóló 2023. évi bizottsági jelentés alapján.
E megbeszélések céljából a Schengen Tanács ún. vegyes bizottsági formációban ülésezik, amely az uniós tagállamokat, valamint a Schengeni Megállapodásban részt vevő négy nem uniós országot (Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc) foglalja magában.
Emellett a menekültügy és a migráció is napirendre kerül, a cél az, hogy a belügyminiszterek megállapodásra jussanak a migrációval kapcsolatos két kulcsfontosságú jogszabályról: a menekültügyi és migrációkezelési rendszerről szóló rendeletről és a menekültügyi eljárásokról szóló rendeletről. Ennek alapján a Tanács megkezdhetné a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel.
Szerepelni fog a napirenden a migráció külső dimenziója, vagyis a migrációs nyomás kezelése érdekében a külső partnerekkel történő együttműködés is. Románia és Bulgária arra számított, hogy tavaly decemberben csatlakozhat a schengeni övezethez.
Mint ismeretes, a két ország csatlakozását Ausztria ellenzi a legvehemensebben, arra hivatkozik ugyanis, hogy csak tavaly több mint százezer illegális migráns érkezett az országban más EU-tagállamokon keresztül, holott azokban kellett volna regisztrálni őket.
A schengeni bővítésről az EU belügyminiszterei csak egyhangúlag dönthetnek, Gerhard Karner osztrák belügyi tárcavezető viszont a fenti érvekre hivatkozva megvétózta a bővítést a belügyminiszterek december 8-i ülésén, és azóta többször is jelezte: Bécs álláspontja nem változott az ügyben – annak ellenére sem, hogy az Európai Bizottság és az Európai Parlament is leszögezte: felkészültnek tartja a két országot a csatlakozásra.
A hamarosan lezáruló svéd uniós elnökség ideje alatt ennek ellenére sem sikerült megpuhítani Ausztriát, és a soron következő spanyol elnökség sem kecsegtet sok jóval – már csak azért sem, mert a baloldali madridi kormány a kormánypártok önkormányzati választásokon elszenvedett súlyos veresége miatt előre hozott választásokat írt ki, így kérdéses, hogy a prioritások közé bekerülhet a schengeni bővítés ügye.
A magyar nyelven folyó oktatás és nevelés a szülőföldön történő boldogulás, valamint az identitás megtartásának egyik legfontosabb sarokpillére – hangsúlyozta Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár kedden Óbecsén.
A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
szóljon hozzá!