
A megújuló energiaforrások jó úton haladnak afelé, hogy az Európai Unió jövőbeli, klímasemleges gazdaságának legfontosabb energiaforrásává váljanak
Fotó: ec.europa.eu
Bár 2020-ban még mindig a kőolaj (34,5 százalék) és a földgáz (23,7 százalék) volt a legfontosabb energiaforrás az EU energiamixében, a megújuló forrásokból származó energia aránya tovább nőtt – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) kedden közzétett adataiból.
2022. február 01., 18:102022. február 01., 18:10
A szén- és atomenergiát megelőzve a megújuló energiaforrások jó úton haladnak afelé, hogy az Európai Unió jövőbeli, klímasemleges gazdaságának legfontosabb energiaforrásává váljanak – írja az Agerpres.
A szénalapú energia aránya 2015-höz képest 40 százalékkal csökkent. A szilárd fosszilis tüzelőanyagok aránya az EU energiamixében jelenleg valamivel 10 százalék felett van, szemben az 1990-es 25,7 százalékkal.
A kőolaj és kőolajtermékek (bioüzemanyagok nélkül) részesedése az EU energiamixében tovább csökkent, 2020-ban 12,6 százalékkal mérséklődött, elérve az 1990 óta jegyzett legalacsonyabb szintet. Ugyanez a tendencia figyelhető meg a földgáz esetében is, de a csökkenés kisebb mértékű, 2,4 százalékos volt 2020-ban.
A megújuló energiaforrások és a bioüzemanyagok részesedése követte a régóta tartó növekedési tendenciáját. Miután az előző évtizedben megelőzték a szilárd fosszilis tüzelőanyagokat és az atomenergiát, a fenntarthatóbb gazdaság felé vezető út következő mérföldköve a földgáz megelőzése lesz.
Ami a fogyasztást illeti: a 2020-ban bevezetett járványügyi korlátozások hatása jelentősebb volt a kőolajtermékek fogyasztására (mínusz 10,3 százalék), mint a földgáz (mínusz 2,6) és a villamos energia (mínusz 3,8) felhasználására.
A járvány miatti utazási korlátozások egyes kőolajtermékeket jobban érintettek, mint más üzemanyagokat,
A végfelhasználók számára továbbra is a kőolaj a legfontosabb tüzelőanyag 35 százalékos részesedéssel, ezt követi a villamos energia 23,2 százalékkal és a földgáz 21,9 százalékkal.
A politikai döntéshozóknak az üzengetések és a politikai zajkeltés helyett a strukturális problémák megoldására kellene összpontosítaniuk – közölt pénteken Facebook-bejegyzésében Nicușor Dan.
Ilie Bolojan kormányfő pénteken Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök bírálataira reagálva kijelentette: a kormánypártok közösen döntöttek a megszorításokról, ugyanakkor a koalíción belüli viták „jelentős károkat okoztak” az elmúlt időszakban.
A Recorder oknyomozó portál riportja, amelyben igazságügyi rendszerben uralkodó állítólagos korrupcióról és egyéb visszásságokról esik szó, valójában az igazságszolgáltatás hitelességének aláásására irányul – vélekedik Liana Arsenie, a bukares
Tovább növelik a bukaresti kormánykoalíció két legnagyobb pártja közötti feszültséget a Románia technikai recesszióba süllyedéséről szóló pénteki hírek.
A kormánykoalíció a felek közötti „folyamatos támadások” és a „súlyos válság” látszata ellenére is működik – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan államfő.
Nem a mostani a megfelelő időpont a kormányból való kilépésre – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
A jogállamiság megsértésével vádolja Romániát, és uniós kötelezettségszegési eljárást követel Brüsszeltől az LMBT+ közösség diszkriminálására hivatkozva nyolc romániai civil szervezet.
A román Szociáldemokrata Párt (PSD) felszólította koalíciós partnereit, hogy hagyjanak fel a megszorító politikával, és az ország társadalmi és gazdasági realitásait figyelembe vevő strukturális reformok bevezetését támogassák.
A múlt héten hat elhalálozást okozott az influenzavírus Romániában; ezzel 74-re nőtt az idei influenzaszezon haláleseteinek száma – közölte csütörtökön az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
Tavaly országszerte 92 219 jármű műszaki állapotát vizsgálták meg közúti ellenőrzéseik során a Román Gépjármű-nyilvántartási Hatóság (RAR) felügyelői, és a megállított járművek 38,5 százalékát nem megfelelő műszaki állapotúnak minősítették.
szóljon hozzá!