
A megújuló energiaforrások jó úton haladnak afelé, hogy az Európai Unió jövőbeli, klímasemleges gazdaságának legfontosabb energiaforrásává váljanak
Fotó: ec.europa.eu
Bár 2020-ban még mindig a kőolaj (34,5 százalék) és a földgáz (23,7 százalék) volt a legfontosabb energiaforrás az EU energiamixében, a megújuló forrásokból származó energia aránya tovább nőtt – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) kedden közzétett adataiból.
2022. február 01., 18:102022. február 01., 18:10
A szén- és atomenergiát megelőzve a megújuló energiaforrások jó úton haladnak afelé, hogy az Európai Unió jövőbeli, klímasemleges gazdaságának legfontosabb energiaforrásává váljanak – írja az Agerpres.
A szénalapú energia aránya 2015-höz képest 40 százalékkal csökkent. A szilárd fosszilis tüzelőanyagok aránya az EU energiamixében jelenleg valamivel 10 százalék felett van, szemben az 1990-es 25,7 százalékkal.
A kőolaj és kőolajtermékek (bioüzemanyagok nélkül) részesedése az EU energiamixében tovább csökkent, 2020-ban 12,6 százalékkal mérséklődött, elérve az 1990 óta jegyzett legalacsonyabb szintet. Ugyanez a tendencia figyelhető meg a földgáz esetében is, de a csökkenés kisebb mértékű, 2,4 százalékos volt 2020-ban.
A megújuló energiaforrások és a bioüzemanyagok részesedése követte a régóta tartó növekedési tendenciáját. Miután az előző évtizedben megelőzték a szilárd fosszilis tüzelőanyagokat és az atomenergiát, a fenntarthatóbb gazdaság felé vezető út következő mérföldköve a földgáz megelőzése lesz.
Ami a fogyasztást illeti: a 2020-ban bevezetett járványügyi korlátozások hatása jelentősebb volt a kőolajtermékek fogyasztására (mínusz 10,3 százalék), mint a földgáz (mínusz 2,6) és a villamos energia (mínusz 3,8) felhasználására.
A járvány miatti utazási korlátozások egyes kőolajtermékeket jobban érintettek, mint más üzemanyagokat,
A végfelhasználók számára továbbra is a kőolaj a legfontosabb tüzelőanyag 35 százalékos részesedéssel, ezt követi a villamos energia 23,2 százalékkal és a földgáz 21,9 százalékkal.
Bár a parlamenti bizalmi szavazást csak csütörtökön tartják, a hétfői nap is sorsdöntő lehet Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök számára.
Románia további forrásokhoz juthat az európai uniós védelmi fejlesztéseket célzó SAFE-program keretében, miután körülbelül 20 milliárd euró szabadul majd fel a többi tagállam által benyújtott finanszírozási kérelmek csökkenése következtében.
A bukaresti csendőrség 124 közigazgatási bírságot szabott ki, összesen 101 000 lej értékben szeptember 29. és október 9. között, a Călin Georgescu támogatói által a központi fogdánál és a DIICOT székhelyénél szervezett tüntetések nyomán.
Újabb részleteket hozott vasárnap nyilvánosságra Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter az Országos Meteorológiai Szolgálatnál (ANM) felfedezett közpénzköltésről.
A kormányprogram egyik legfőbb célkitűzése az alacsony összegű nyugdíjak emelése lesz – közölte Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök.
A jelek szerint senkit nem vonnak majd felelősségre a 2018. augusztus 10-i bukaresti csendőrattak elrendelői közül, mivel a szombati nap a bűncselekmények elévülési határideje.
Pánikkeltő céllal terjesztett dezinformációs kampánynak minősítette a védelmi minisztérium pénteken annak az állítólagos „behívóparancsnak” a terjesztését, amely azt sugallja, hogy a hadsereg katonai szolgálatra rendelt volna be egy Ilfov megyei fiatalt.
Határozottan visszautasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke a Szociáldemokrata Párt (PSD) ajánlatát, hogy a két párt az RMDSZ-szel összefogva hozzon létre stabil kormányt.
Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy tervei szerint csütörtökön nyújtja be a parlamentnek a kormányprogramot és a miniszterek névsorát.
Többszöri sikertelen árverés után sikerrel járt a mangaliai Damen Shipyards hajógyár értékesítése, a csődbe ment fekete-tengeri üzemet a Rheinmetall hadiipari konszern vásárolta meg. Elkezdődhet a SAFE-akciótervben rögzített hajóépítési projekt is.
szóljon hozzá!