
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke
Szigorítjuk az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedéseket, hogy maximális nyomást tudjunk gyakorolni a Kremlre, az új csomag még csak a szénimportot érinti, viszont előbb vagy utóbb az orosz olajra és gázra is szankciókat kell kivetnünk – jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerdán az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén.
2022. április 06., 11:372022. április 06., 11:37
2022. április 06., 13:282022. április 06., 13:28
Az elnök a március a 24-25-i EU-csúcs következtetéseit taglaló vitában elmondta: meg kell szüntetni a függést az orosz fosszilis energiahordozóktól, európai szuverenitást kell kiépíteni. A csúcson az uniós tagállami vezetők megegyeztek a közös energiabeszerzésről, ami előrelépés lehet ezen a téren – mutatott rá a belga politikus.
Michel kijelentette: „a bucsai mészárlás is bizonyítja, hogy az orosz erők brutalitása nem ismer határokat, ez nem egy különleges hadművelet, ez háború, ahol az orosz hadsereg emberiesség elleni bűntetteket követett el”.
Az Európai Tanács elnöke azt üzente az orosz katonáknak, „hogy ne folytassák ukrán testvéreik gyilkolását, hanem hagyják el a csatamezőt”. Véleménye szerint jó ötlet a dezertáló orosz katonáknak menedékjogot adni.
Michel hangsúlyozta: világosan látszik, hogy Kína együttműködik Oroszországgal, ezért is fontos elmagyarázni Pekingnek, hogy ne támogassa tovább Moszkvát, és ne avatkozzon bele az Oroszország elleni szankciók végrehajtásába.
„az Európai Unió azt akarja, hogy az ukrajnai háború a lehető leghamarabb véget érjen, de nem bárhogyan”.
„Nem akarhatjuk, hogy Ukrajna területileg szétszakított, tönkretett országgá váljon, és több millió ukrán meghaljon vagy száműzetésben kelljen élnie„ – hívta fel a figyelmet. Épp ezért – tette hozzá – folytatnunk kell Ukrajna felfegyverzését, ahogy az ukránok el is várják tőlünk.
„Egymilliárd dollár támogatást adtunk eddig Ukrajnának, ennyit naponta fizetünk Vlagyimir Putyin elnöknek az orosz energiáért” – mutatott rá.
Kijelentette még: „véget kell vetni az európaiak védelmi felelőtlenségének, de súlyos hiba lenne, ha minden tagállam a jelenlegi szinthez képest arányosan növelné védelmi kiadásait, mert azt kockáztatnánk, hogy a jelenlegi párhuzamosságokat megsokszorozzuk, miközben ugyanazokat a hiányosságokat tartjuk fenn.”
– hívta fel a figyelmet. Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hozzászólásában kiemelte: az Oroszország elleni szankciókat tovább kell szigorítani. Az elnök felsorolta a bizottság szankciókra tett keddi javaslatát, amely egyebek között a szénimport leállítását és az orosz hajók európai kikötésének tilalmát tartalmazza. Felhívta a figyelmet hogy „az uniós adófizetők pénze nem juthat el Oroszországba”.
„Ebben a helyzetben senki sem lehet semleges” – tette hozzá. Deutsch Tamás fideszes képviselő felszólalásában azt mondta: az ukrajnai háború rettenetes emberi tragédiákat okoz, ezért a magyarok azt akarják, hogy azonnal érjen véget a vérontás:
Mindenben támogatják azt a mintegy 600 ezer menekültet, akit Magyarország befogadott, továbbá a kormány hatalmas mennyiségű segélyt szállított Ukrajnába.
– tette hozzá. A politikus véleménye szerint „Brüsszel politikai és ideológiai okokból évek óta szándékosan ártani akar Magyarországnak”. Mint mondta, „ez volt a baloldal politikai stratégiája, és a brüsszeli bürokraták ennek mentén álltak be a választási kampányba.”
Deutsch hangsúlyozta: a vasárnapi választásokon a magyar baloldali politika csúfosan megbukott, Magyarországon a kereszténydemokrata polgári és hazafias politika győzött.
– mutatott rá. Hozzátette: „a kedden bejelentett eljárásnak nincs köze a jogállamisághoz, ez nettó politikai büntetés, amelynek értelmében Brüsszel pénzügyileg kiéheztetné az olyan tagállamokat, mint Lengyelország és Magyarország”.
A politikus felhívta a figyelmet: „a demokrácia alapvető szabályait Brüsszelnek is el kell fogadnia, és nem a bukott baloldal igényeit kellene kielégítenie”. „Nem kellene politikai háborúskodást szítania, hanem vissza kellene térnie a józan észhez és párbeszédhez” – emelte ki Deutsch Tamás.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.