
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke
Szigorítjuk az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedéseket, hogy maximális nyomást tudjunk gyakorolni a Kremlre, az új csomag még csak a szénimportot érinti, viszont előbb vagy utóbb az orosz olajra és gázra is szankciókat kell kivetnünk – jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerdán az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén.
2022. április 06., 11:372022. április 06., 11:37
2022. április 06., 13:282022. április 06., 13:28
Az elnök a március a 24-25-i EU-csúcs következtetéseit taglaló vitában elmondta: meg kell szüntetni a függést az orosz fosszilis energiahordozóktól, európai szuverenitást kell kiépíteni. A csúcson az uniós tagállami vezetők megegyeztek a közös energiabeszerzésről, ami előrelépés lehet ezen a téren – mutatott rá a belga politikus.
Michel kijelentette: „a bucsai mészárlás is bizonyítja, hogy az orosz erők brutalitása nem ismer határokat, ez nem egy különleges hadművelet, ez háború, ahol az orosz hadsereg emberiesség elleni bűntetteket követett el”.
Az Európai Tanács elnöke azt üzente az orosz katonáknak, „hogy ne folytassák ukrán testvéreik gyilkolását, hanem hagyják el a csatamezőt”. Véleménye szerint jó ötlet a dezertáló orosz katonáknak menedékjogot adni.
Michel hangsúlyozta: világosan látszik, hogy Kína együttműködik Oroszországgal, ezért is fontos elmagyarázni Pekingnek, hogy ne támogassa tovább Moszkvát, és ne avatkozzon bele az Oroszország elleni szankciók végrehajtásába.
„az Európai Unió azt akarja, hogy az ukrajnai háború a lehető leghamarabb véget érjen, de nem bárhogyan”.
„Nem akarhatjuk, hogy Ukrajna területileg szétszakított, tönkretett országgá váljon, és több millió ukrán meghaljon vagy száműzetésben kelljen élnie„ – hívta fel a figyelmet. Épp ezért – tette hozzá – folytatnunk kell Ukrajna felfegyverzését, ahogy az ukránok el is várják tőlünk.
„Egymilliárd dollár támogatást adtunk eddig Ukrajnának, ennyit naponta fizetünk Vlagyimir Putyin elnöknek az orosz energiáért” – mutatott rá.
Kijelentette még: „véget kell vetni az európaiak védelmi felelőtlenségének, de súlyos hiba lenne, ha minden tagállam a jelenlegi szinthez képest arányosan növelné védelmi kiadásait, mert azt kockáztatnánk, hogy a jelenlegi párhuzamosságokat megsokszorozzuk, miközben ugyanazokat a hiányosságokat tartjuk fenn.”
– hívta fel a figyelmet. Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hozzászólásában kiemelte: az Oroszország elleni szankciókat tovább kell szigorítani. Az elnök felsorolta a bizottság szankciókra tett keddi javaslatát, amely egyebek között a szénimport leállítását és az orosz hajók európai kikötésének tilalmát tartalmazza. Felhívta a figyelmet hogy „az uniós adófizetők pénze nem juthat el Oroszországba”.
„Ebben a helyzetben senki sem lehet semleges” – tette hozzá. Deutsch Tamás fideszes képviselő felszólalásában azt mondta: az ukrajnai háború rettenetes emberi tragédiákat okoz, ezért a magyarok azt akarják, hogy azonnal érjen véget a vérontás:
Mindenben támogatják azt a mintegy 600 ezer menekültet, akit Magyarország befogadott, továbbá a kormány hatalmas mennyiségű segélyt szállított Ukrajnába.
– tette hozzá. A politikus véleménye szerint „Brüsszel politikai és ideológiai okokból évek óta szándékosan ártani akar Magyarországnak”. Mint mondta, „ez volt a baloldal politikai stratégiája, és a brüsszeli bürokraták ennek mentén álltak be a választási kampányba.”
Deutsch hangsúlyozta: a vasárnapi választásokon a magyar baloldali politika csúfosan megbukott, Magyarországon a kereszténydemokrata polgári és hazafias politika győzött.
– mutatott rá. Hozzátette: „a kedden bejelentett eljárásnak nincs köze a jogállamisághoz, ez nettó politikai büntetés, amelynek értelmében Brüsszel pénzügyileg kiéheztetné az olyan tagállamokat, mint Lengyelország és Magyarország”.
A politikus felhívta a figyelmet: „a demokrácia alapvető szabályait Brüsszelnek is el kell fogadnia, és nem a bukott baloldal igényeit kellene kielégítenie”. „Nem kellene politikai háborúskodást szítania, hanem vissza kellene térnie a józan észhez és párbeszédhez” – emelte ki Deutsch Tamás.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.