Fotó: Prázsmári Tímea
Magyarország továbbra is mindent megtesz az ukrán oktatási törvény körüli vita rendezése érdekében, ezért a közelmúltban az Európai Unió több szervezetétől is segítséget kért - mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke.
2017. november 18., 12:362017. november 18., 12:36
2017. november 18., 14:392017. november 18., 14:39
Németh Zsolt közölte, Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter két levelet is küldött az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez (EBESZ), amely jelentős szereppel bírhat az ukrán helyzet rendezésében. Emellett ő maga is írt az Európa Tanács vezetőinek - Sztella Kiriakídisznek, a parlamenti közgyűlés elnökének és Thornbjorn Jagland főtitkárnak - egy-egy levelet, a helyzet kivizsgálását kérve - tette hozzá a külügyi bizottság elnöke.
Elmondta azt is, hogy magyar képviselők kezdeményezésére az Európai Parlament elnöke levélben fordult Petro Porosenko ukrán elnökhöz, amelyben világossá tette, hogy Ukrajna európai uniós és nemzetközi kötelezettségeivel ellentétes az ukrán oktatási törvény, és felszólította Ukrajnát a Velencei Bizottság jövőben megszülető ajánlásainak végrehajtására.
- idézte fel a politikus, hozzátéve, hogy ez az Európa Tanács és a Velencei Bizottság „cinikus semmibe vétele”, ami sérti a tanács normáit.
A kisebbségek ilyen jellegű megfélemlítése egy jogállamban elfogadhatatlan - jelentette ki a külügyi bizottságának elnöke. Emlékeztetett arra is, hogy jövő héten összeül az Európai Tanács állandó bizottsága, ahol ismét napirendre veszik az ukrán kérdést, december 9-én pedig nyilvánosságra hozza ajánlásait a Velencei Bizottság is. A kérdés már túlmutat a kisebbségi jogokon, és valójában arról szól, hogy Ukrajna hátat fordít-e Európának, és visszazuhan-e a posztszovjet világba - mondta Németh Zsolt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!