
Hivatalosan meg nem erősített sajtóértesülés szerint az Egyesült Államok az ankarai politikai helyzet miatt nekilátott átszállítani nukleáris fegyvereit Törökországból Romániába. Az incirliki bázison jelenleg 50 atomtöltetű fegyvert őriznek.
2016. augusztus 18., 12:592016. augusztus 18., 12:59
2016. augusztus 18., 16:262016. augusztus 18., 16:26
Egyre több olyan információ lát napvilágot, miszerint a törökországi puccskísérlet miatt kialakult feszült helyzet miatt az Egyesült Államok ki akarja menekíteni nukleáris fegyvereit az országból. Az EurActiv hírportál csütörtökön arról cikkezett, hogy az amerikai hadsereg már neki is látott átszállítani az incirliki légi bázison tárolt nukleáris fegyvereket Romániába.
A brüsszeli portál azt állítja, két forrásból is arról értesült, hogy Washington az ankarai hatalommal támadt nézeteltérései miatt döntött a fegyverek átszállítása mellett. Egy neve elhallgatását kérő tisztviselő az EurActivnak elmondta, hogy politikai és technikai szempontból egyaránt roppant kényes és nehéz feladat a több mint félszáz atomtöltet elköltöztetése. Egy másik forrás arról nyilatkozott, a júliusi puccskísérletet követően olyannyira elmérgesedett az Egyesült Államok és Törökország viszonya, hogy Washingtonnak megrendült a bizalma a Recep Tayyip Erdogan vezette rezsimben.
A brüsszeli portál az amerikai, a török és a román hatóságok álláspontját is kikérte az ügyben. Az amerikai külügyminisztérium a védelmi tárcához irányította az újságírót, ahonnan viszont nem érkezett válasz. Hasonlóképpen hallgat a török kormány is. A román külügyminisztérium ugyanakkor egy mondatban válaszolt, leszögezve: a bukaresti tárca „határozottan visszautasítja a hivatkozott információkat\".
Mint arról a Krónika beszámolt, Traian Băsescu volt államfő épp a napokban beszélt arról, miszerint Romániának nem lenne szabad nukleáris fegyvereket engednie a területére. A politikus a marosfői szabadegyetemen azokra a korábbi információkra reflektált, miszerint az Egyesült Államok fontolgatja, hogy máshová telepíti a törökországi incirliki támaszponton lévő nukleáris arzenálját. Băsescu szerint Bukarest mindig teljesítette a NATO-tagságából fakadó kötelezettségeit, a rakétavédelmi rendszer kiépítéséhez szükséges deveselui légi bázis átadásával pedig a Washingtonnal kötött stratégiai partnerségi megállapodásnak is eleget tett.
A Szíria határától 110 kilométerre található incirliki fegyverlerakat biztonságát már korábban is sokat kritizálták, de a múlt hónapban meghiúsult török puccskísérlet – amelynek nyomán őrizetbe vették a bázis török parancsnokát, az amerikai személyzet családjait pedig biztonsági megfontolásokból már korábban hazaköltöztették – újraébresztette a félelmeket a mintegy 50 atomtöltetű fegyver védettségével kapcsolatban.
A washingtoni Stimson Center kutatóintézet szerint fennáll a kockázata, hogy terroristák vagy más ellenséges erők kezére kerülnek a török légi bázison tárolt amerikai nukleáris fegyverek egy elhúzódó törökországi polgárháború esetén. „Eddig elkerültük a katasztrófát, ám számos bizonyítékunk van arra, hogy a törökországi amerikai fegyverek biztonsága máról holnapra megváltozhat\" – nyilatkozott a Los Angeles Timesnak Steve Andreasen, aki korábban a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának a fegyverek védelméért és felügyeletéért felelős igazgatója volt.
A Pentagon tagadja, hogy a fegyverek növekvő kockázatot jelentenének. A incirliki légi bázis stratégiailag kulcsfontosságú szerepet tölt be az Iszlám Állam terrorszervezet ellen fellépő amerikai koalíció számára, mert gyorsan elérhetővé teszi a tervezett iraki és szíriai célpontokat.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
szóljon hozzá!