2007. március 28., 00:002007. március 28., 00:00
Tegnapi nyilatkozatok alapjánmind egyértelműbb, hogy vezető politikusok eltérőenvélekednek a Római Szerződés 50. évfordulóján,vasárnap elfogadott nyilatkozatnak arról akulcsmondatáról, amely szerint az Európai Unióta 2009-ben esedékes európai parlamenti választásokigmegújított, közös alapokra kell helyezni. Atagállamok többsége ezen az alkotmány –vagy egy ahhoz hasonló alaptörvény – elfogadásátérti, egy kisebb csoport általánosságbancsak intézményi reformokra gondol, mígelsősorban Lengyelország és Csehországlegszívesebben kihátrálna a nyilatkozat mögül.Angela Merkel kancellár tegnap is megerősítette, hogya féléves német uniós elnökségvégéig legalább pontos menetrendet kellenekidolgozni a berlini dokumentumban foglaltak megvalósítására.Ezzel szemben a korábbi európai bizottságielnök, Jacques Delors után Guy Verhofstadt belgaminiszterelnök is azt hangoztatta, hogy a közös alapokelfogadásához csak az az ország csatlakozzék,amelyik valóban szükségességét érziennek. Ez pedig berlini aggodalmak szerint ismétfelélénkítheti az úgynevezettkétsebességes Európa korábbi gondolatát.
Az Európai Parlament egyikkorábbi elnöke, a német Klaus Hänsch hétfőnazt hangoztatta, hogy aki nem akar csatlakozni, az fontolja meg azUnióból történő kilépéslehetőségét. Az Angela Merkel kancellár egyikbizalmasának számító, konzervatívElmar Brock, az Európai Parlament külügyibizottságának elnöke a Die Welt címűlapnak nyilatkozva tegnap eddig ugyan nem ment el, de erőteljesenmegfedte azokat az államokat, amelyek „előbb jóváhagynakegy ünnepélyes nyilatkozatot, azután úgytesznek, mintha nem történt volna semmi.”
MTI
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
Látogatottsági adatok