2007. március 28., 00:002007. március 28., 00:00
Tegnapi nyilatkozatok alapjánmind egyértelműbb, hogy vezető politikusok eltérőenvélekednek a Római Szerződés 50. évfordulóján,vasárnap elfogadott nyilatkozatnak arról akulcsmondatáról, amely szerint az Európai Unióta 2009-ben esedékes európai parlamenti választásokigmegújított, közös alapokra kell helyezni. Atagállamok többsége ezen az alkotmány –vagy egy ahhoz hasonló alaptörvény – elfogadásátérti, egy kisebb csoport általánosságbancsak intézményi reformokra gondol, mígelsősorban Lengyelország és Csehországlegszívesebben kihátrálna a nyilatkozat mögül.Angela Merkel kancellár tegnap is megerősítette, hogya féléves német uniós elnökségvégéig legalább pontos menetrendet kellenekidolgozni a berlini dokumentumban foglaltak megvalósítására.Ezzel szemben a korábbi európai bizottságielnök, Jacques Delors után Guy Verhofstadt belgaminiszterelnök is azt hangoztatta, hogy a közös alapokelfogadásához csak az az ország csatlakozzék,amelyik valóban szükségességét érziennek. Ez pedig berlini aggodalmak szerint ismétfelélénkítheti az úgynevezettkétsebességes Európa korábbi gondolatát.
Az Európai Parlament egyikkorábbi elnöke, a német Klaus Hänsch hétfőnazt hangoztatta, hogy aki nem akar csatlakozni, az fontolja meg azUnióból történő kilépéslehetőségét. Az Angela Merkel kancellár egyikbizalmasának számító, konzervatívElmar Brock, az Európai Parlament külügyibizottságának elnöke a Die Welt címűlapnak nyilatkozva tegnap eddig ugyan nem ment el, de erőteljesenmegfedte azokat az államokat, amelyek „előbb jóváhagynakegy ünnepélyes nyilatkozatot, azután úgytesznek, mintha nem történt volna semmi.”
MTI
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
A libanoni egészségügyi minisztérium szerint kedden 13 ember halt meg egy izraeli támadásban egy dél-libanoni palesztin menekülttáborban.
Az Egyesült Államok Kongresszusának mindkét kamarája támogatta kedden, hogy az igazságügyi minisztériumot utasítsák a szexuális bűncselekményeket elkövető pénzember, Jeffrey Epstein iratainak nyilvánosságra hozatalára.
A Fehér Ház és Moszkva titokban egy javaslaton dolgozik, amely véget vetne Oroszország Ukrajna elleni háborújának – jelentette az Axios szerdán amerikai és orosz tisztviselőkre hivatkozva.
Oroszország megkezdte a háborúra való felkészülést Lengyelországgal szemben, miközben Moszkva tovább fokozza a lengyel területen végrehajtott kibertámadásait és szabotázsait – jelentette ki hétfőn Wieslaw Kukula, a lengyel fegyveres erők vezérkari főnöke.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn elfogadta az Egyesült Államok által kidolgozott határozatot, amelynek célja, hogy a Gázai övezetben a törékeny fegyverszünet után tartósabb béke és a pusztított enklávé újjáépítése valósuljon meg.
Az orosz hadsereg két Iszkander típusú ballisztikus rakétával és 128 csapásmérő, valamint álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat hétfőre virradóra, a csapásoknak Harkivban halálos áldozataik és sebesültjeik is vannak.
Látogatottsági adatok