2008. május 09., 00:002008. május 09., 00:00
Az EP felhívja az EU-tagállamok kormányait képviselõ tanácsot és az Európai Bizottságot, hogy azonosítsák azokat az országokat, ahol különösen nehéz az emberi jogok elõmozdítása. Sürgeti azt is, hogy e célból alakítsanak ki olyan kritériumokat, amelyekkel össze lehet mérni az országokat emberi jogi besorolásuk alapján, lehetõvé téve egyedi politikai prioritások megállapítását. A parlament úgy ítéli meg, hogy elégtelennek bizonyult az Európai Unió képessége a válságok megelõzésére, az azokra való reagálásra, azok kezelésére és megoldására. „Az Európai Unió nem tett diplomáciai lépéseket az emberijog-védõk érdekében számos országban, mint például Kínában, Tunéziában, Etiópiában, Iránban és Oroszországban, ami láthatóan azt tükrözi, hogy nincs konszenzus az Európai Unió tagállamai között” – tartalmazza a szöveg, amelyet az EP sajtószolgálata idézett.
Tabajdi Csaba (MSZP) az EP szocialista frakciójának vezérszónokaként elõrelépésnek minõsítette a jelentést a kisebbségi jogok elõmozdítása és a regionális és kisebbségi nyelvek védelmének tekintetében. Jelezte, hogy az EU-csatlakozásra váró nyugat-balkáni országokban a kisebbségek helyzete a stabilitás kulcsa, így a jelentés segít majd abban, hogy „elkerüljük a kettõs mérce alkalmazását a tagállamok, illetve a tagjelölt országok és a harmadik országok megítélésében különös tekintettel az emberi jogi és kisebbségvédelmi politikára”. Fontos, hogy az EU monitoringrendszere következetesebbé váljon e téren, növelve ezzel az Európai Unió szavahihetõségét és emberi jogi politikájának hitelességét – hangoztatta Tabajdi, kiemelve, hogy e tekintetben az uniós alapjogi ügynökség létrehozása elõrelépést jelent.
Gál Kinga (Fidesz–MPSZ) arra emlékeztetett, hogy számos módosító indítványt nyújtott be a jelentéshez, és ezek nagy részét el is fogadta a külügyi EP-bizottság. Ennek köszönhetõen került be a szövegbe a nemzeti és nyelvi kisebbségek fogalma. Hozzátette: több sikeres módosító indítvány a gyerekjogokkal volt kapcsolatos, illetve a gyermekmunka és gyermekkereskedelem elleni küzdelem szükségességét hangsúlyozta. A jelentés ismételten felhívja az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki európai romastratégiát.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.