2008. május 09., 00:002008. május 09., 00:00
Az EP felhívja az EU-tagállamok kormányait képviselõ tanácsot és az Európai Bizottságot, hogy azonosítsák azokat az országokat, ahol különösen nehéz az emberi jogok elõmozdítása. Sürgeti azt is, hogy e célból alakítsanak ki olyan kritériumokat, amelyekkel össze lehet mérni az országokat emberi jogi besorolásuk alapján, lehetõvé téve egyedi politikai prioritások megállapítását. A parlament úgy ítéli meg, hogy elégtelennek bizonyult az Európai Unió képessége a válságok megelõzésére, az azokra való reagálásra, azok kezelésére és megoldására. „Az Európai Unió nem tett diplomáciai lépéseket az emberijog-védõk érdekében számos országban, mint például Kínában, Tunéziában, Etiópiában, Iránban és Oroszországban, ami láthatóan azt tükrözi, hogy nincs konszenzus az Európai Unió tagállamai között” – tartalmazza a szöveg, amelyet az EP sajtószolgálata idézett.
Tabajdi Csaba (MSZP) az EP szocialista frakciójának vezérszónokaként elõrelépésnek minõsítette a jelentést a kisebbségi jogok elõmozdítása és a regionális és kisebbségi nyelvek védelmének tekintetében. Jelezte, hogy az EU-csatlakozásra váró nyugat-balkáni országokban a kisebbségek helyzete a stabilitás kulcsa, így a jelentés segít majd abban, hogy „elkerüljük a kettõs mérce alkalmazását a tagállamok, illetve a tagjelölt országok és a harmadik országok megítélésében különös tekintettel az emberi jogi és kisebbségvédelmi politikára”. Fontos, hogy az EU monitoringrendszere következetesebbé váljon e téren, növelve ezzel az Európai Unió szavahihetõségét és emberi jogi politikájának hitelességét – hangoztatta Tabajdi, kiemelve, hogy e tekintetben az uniós alapjogi ügynökség létrehozása elõrelépést jelent.
Gál Kinga (Fidesz–MPSZ) arra emlékeztetett, hogy számos módosító indítványt nyújtott be a jelentéshez, és ezek nagy részét el is fogadta a külügyi EP-bizottság. Ennek köszönhetõen került be a szövegbe a nemzeti és nyelvi kisebbségek fogalma. Hozzátette: több sikeres módosító indítvány a gyerekjogokkal volt kapcsolatos, illetve a gyermekmunka és gyermekkereskedelem elleni küzdelem szükségességét hangsúlyozta. A jelentés ismételten felhívja az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki európai romastratégiát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közeledik a budapesti békecsúcs – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy a 28 pontos béketerv létezésének hivatalos megerősítése után következő 2-3 hét döntő lesz.
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Látogatottsági adatok