Fotó: Facebook/ Wang Wenbin Chinese Foreign Ministry spokesperson 汪文斌
Kínának támogatnia kell az ukrajnai háború befejezését, és nem hunyhat szemet Oroszország tettei felett – hívta fel a figyelmet Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke pénteken az EU-Kína csúcsot követő sajtótájékoztatón.
2022. április 01., 19:072022. április 01., 19:07
2022. április 02., 00:002022. április 02., 00:00
Az uniós vezetők videótanácskozást folytattak Hszi Csin-ping kínai elnökkel és Li Ko-csiang miniszterelnökkel. A tanácskozáson felszólították Kínát, hogy ne tegyen olyan lépéseket, amelyek segítenek Moszkvának kikerülni a gazdasági szankciókat.
„Nyilvánvalóvá tettük Peking számára, hogy ha nem is támogatja, de nem avatkozhat be az Oroszország elleni szankcióink végrehajtásába” – hangsúlyozta Von der Leyen. Hozzátette: amennyiben Kína beavatkozna, az komoly károkat okozna a tekintélyének Európában.
– fogalmazott az Európai Bizottság elnöke. Felhívta a figyelmet: az Európai Unió elvárja Kínától hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjaként vállaljon aktív szerepet a háború befejezésében és gyakorolja befolyását Oroszországra.
Peking a háború kitörése óta a konfliktus diplomáciai rendezését sürgeti, ugyanakkor nyugati országokkal ellentétben nem ítélte el az orosz felet, és ellenzi az Oroszországgal szemben kivetett szankciókat.
A kínai fél által a 23. alkalommal megrendezett EU-Kína csúcsról kiadott hivatalos közlemény szerint Hszi – nyolc évvel ezelőtti, brüsszeli látogatását felidézve – ismét úgy foglalt állást, hogy a két félnek együtt kell dolgoznia az eurázsiai kontinensen átívelő baráti, és együttműködési kapcsolatok építésén. A Kína és az Európai Unió közötti kapcsolatok ápolásának elsődleges céljai között a békét és a növekedést említette, kétoldalú átfogó stratégiai partnerkapcsolat kialakítását tűzve ki a nagyobb globális befolyás érdekében.
A kínai elnök szerint az ukrajnai válság tovább fokozta az elhúzódó koronavírus-világjárvány és a gyenge globális helyreállítás miatti nehézségeket. Ebben a helyzetben – vélekedett – az EU-nak és Kínának erősítenie kell a kapcsolataikról, valamint a világ békéjét és fejlődését érintő kérdésekről szóló egyeztetéseket, és építő jellegű szerepet kell betöltenie abban, hogy stabilizáló elem lehessen egy zűrzavaros világban.
és Kína támogatásáról biztosította az Európai Uniót a helyzet politikai rendezését célzó erőfeszítéseket illetően. Az ukrán válság gyökere a kínai elnök szerint az évek során felgyülemlett regionális feszültségekben keresendő.
Hszi helytelenítette a világgazdaság „fegyverként történő alkalmazását”, megerősítve ezzel Kína állásfoglalását a szankciók ellen. Az ilyen törekvések szerinte komoly válságot idézhetnek elő a világ pénzpiacain,
Kínának és az EU-nak ezért a helyzet ellenőrzés alatt tartására kell elkötelezniük magukat, és stabilan kell tartaniuk a világgazdaság rendszerét, szabályait és alapjait – szögezte le.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!