
Fotó: Facebook/ Wang Wenbin Chinese Foreign Ministry spokesperson 汪文斌
Kínának támogatnia kell az ukrajnai háború befejezését, és nem hunyhat szemet Oroszország tettei felett – hívta fel a figyelmet Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke pénteken az EU-Kína csúcsot követő sajtótájékoztatón.
2022. április 01., 19:072022. április 01., 19:07
2022. április 02., 00:002022. április 02., 00:00
Az uniós vezetők videótanácskozást folytattak Hszi Csin-ping kínai elnökkel és Li Ko-csiang miniszterelnökkel. A tanácskozáson felszólították Kínát, hogy ne tegyen olyan lépéseket, amelyek segítenek Moszkvának kikerülni a gazdasági szankciókat.
„Nyilvánvalóvá tettük Peking számára, hogy ha nem is támogatja, de nem avatkozhat be az Oroszország elleni szankcióink végrehajtásába” – hangsúlyozta Von der Leyen. Hozzátette: amennyiben Kína beavatkozna, az komoly károkat okozna a tekintélyének Európában.
– fogalmazott az Európai Bizottság elnöke. Felhívta a figyelmet: az Európai Unió elvárja Kínától hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjaként vállaljon aktív szerepet a háború befejezésében és gyakorolja befolyását Oroszországra.
Peking a háború kitörése óta a konfliktus diplomáciai rendezését sürgeti, ugyanakkor nyugati országokkal ellentétben nem ítélte el az orosz felet, és ellenzi az Oroszországgal szemben kivetett szankciókat.
A kínai fél által a 23. alkalommal megrendezett EU-Kína csúcsról kiadott hivatalos közlemény szerint Hszi – nyolc évvel ezelőtti, brüsszeli látogatását felidézve – ismét úgy foglalt állást, hogy a két félnek együtt kell dolgoznia az eurázsiai kontinensen átívelő baráti, és együttműködési kapcsolatok építésén. A Kína és az Európai Unió közötti kapcsolatok ápolásának elsődleges céljai között a békét és a növekedést említette, kétoldalú átfogó stratégiai partnerkapcsolat kialakítását tűzve ki a nagyobb globális befolyás érdekében.
A kínai elnök szerint az ukrajnai válság tovább fokozta az elhúzódó koronavírus-világjárvány és a gyenge globális helyreállítás miatti nehézségeket. Ebben a helyzetben – vélekedett – az EU-nak és Kínának erősítenie kell a kapcsolataikról, valamint a világ békéjét és fejlődését érintő kérdésekről szóló egyeztetéseket, és építő jellegű szerepet kell betöltenie abban, hogy stabilizáló elem lehessen egy zűrzavaros világban.
és Kína támogatásáról biztosította az Európai Uniót a helyzet politikai rendezését célzó erőfeszítéseket illetően. Az ukrán válság gyökere a kínai elnök szerint az évek során felgyülemlett regionális feszültségekben keresendő.
Hszi helytelenítette a világgazdaság „fegyverként történő alkalmazását”, megerősítve ezzel Kína állásfoglalását a szankciók ellen. Az ilyen törekvések szerinte komoly válságot idézhetnek elő a világ pénzpiacain,
Kínának és az EU-nak ezért a helyzet ellenőrzés alatt tartására kell elkötelezniük magukat, és stabilan kell tartaniuk a világgazdaság rendszerét, szabályait és alapjait – szögezte le.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
szóljon hozzá!