Fotó: Oxu.az
Szombattól hat hónapon át Észtország tölti be az Európai Unió soros elnökségét, a balti állam Máltától vette át, majd januárban Bulgáriának adja tovább a tisztséget. Az elnökség legfontosabb feladatai közé sorolja a külső uniós határok védelmének fokozását.
2017. július 01., 16:102017. július 01., 16:10
Az Unióhoz 2004-ben - Magyarországgal egy időben - csatlakozott Észtország először látja el a félévente tagállamról tagállamra szálló tisztet. Málta után eredetileg az Egyesült Királyság következett volna, az unióból való kilépésre készülő ország azonban lemondott a soros uniós elnökségéről.
Tallinn már véglegesítette féléves programját és annak prioritásait: az első a nyitott és innovatív gazdaság megteremtése, a második a biztonság megerősítése, a harmadik az „adatok szabad áramlása” és a digitális fordulat, a negyedik pedig a „befogadó és fenntartható Európa”.
Az első területen belül kiemelték az EU négy alapszabadságának - a személyek, a tőke, az áruk és a szolgáltatások szabad mozgásának - biztosítását, a cégalapítás egyszerűsítését, a kereskedelmi tárgyalások előmozdítását, a bankszektor stabilizálását és az adóelkerülés elleni fellépést.
A biztonság megerősítésén belül
Észtország ezek mellett fontosnak tartja a határokon átívelő e-kereskedelem és e-szolgáltatások, a digitális közszolgáltatások fejlesztését, valamint a munkaerő mobilitására vonatkozó szabályok korszerűsítését, az esélyegyenlőség biztosítását, továbbá a társadalmi befogadást és a fenntarthatóbb környezetet.
Jüri Ratas észt kormányfő nemrégiben Brüsszelben hangsúlyozta, hogy az Egyesült Királyság unióból való kilépése, a Brexit miatt gyakorlatilag ez lesz az első, huszonhetes körű elnökség, így
Leszögezte azonban, hogy nem csak a szavak szintjén van szükség egységre, hanem a tettekben is. Ratas pénteken - az Európai Bizottság testületét fogadva - megerősítette, hogy az elnökség legfontosabb feladatai közé sorolja a külső uniós határok védelmének fokozását.
Jean-Claude Juncker, a brüsszeli bizottság elnöke Ratasszal tartott tallinni sajtótájékoztatóján úgy vélekedett, hogy az uniós elnökség „jó kezekbe került” a következő hat hónapra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!