
Josep Borrell
Fotó: Ec.europa.eu
A Külügyek Tanácsa írásbeli eljárás útján akár már csütörtökön vagy pénteken, illetve a hétfői ülésén jóváhagyhatja az Európai Unió ötödik szankciós csomagját Oroszországgal szemben – közölte Josep Borrell, az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, a NATO-tagországok külügyminisztereinek ülésére érkezve csütörtökön.
2022. április 07., 13:052022. április 07., 13:05
2022. április 07., 13:172022. április 07., 13:17
Josep Borrell újságíróknak nyilatkozva kijelentette: fontos, hogy „továbbra is nyomást gyakoroljunk Oroszországra, és támogassuk Ukrajnát”.
Ukrajnának azonban több fegyverre van szüksége. Több erőforrásra, több katonai képességre az orosz agresszióval szembeni ellenálláshoz – húzta alá. Ezzel egyidejűleg Oroszország nagyobb elszigetelésére kell törekednie a nemzetközi közösségnek, és több szankciót kell bevezetnie – tette hozzá.
Borrell Twitter-üzenetében közölte: a nap folyamán a NATO-tagállamokkal, valamint a világ hét legfejlettebb iparú országa (G7) – Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és Kanada – illetékeseivel egyeztet Ukrajna további támogatásának részleteiről, valamint az Oroszországgal szembeni további szankciók bevezetéséről.
Információk szerint Borrell, valamint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Kijevbe utazik pénteken, ahol megbeszéléseket folytatnak az ukrán elnökkel.
Az uniós testület elnöke kedden jelentette be, hogy az Európai Bizottság előterjesztette ötödik szankciós csomagját, mely szerint az Európai Unió évente négymilliárd euró értékben behozatali tilalmat rendel el az Oroszországból származó szénre.
Kikötési tilalmat vezet be az orosz – vagy orosz üzemeltetésű – hajókra az uniós kikötőkben. Célzott exporttilalmat ír elő tízmilliárd euró értékben a kulcsfontosságú technológiák esetében. Tiltja az orosz vállalatok részvételét az uniós közbeszerzésekben, valamint importtilalmat rendel el luxustermékekre 5,5 milliárd euró értékben.
a legjobb módja Ukrajna megsegítésének, ha fegyvereket kap az orosz hadsereg támadásainak megfékezésére, valamint azért, hogy a háború ne terjedjen tovább. Minél több fegyvert kap Ukrajna, és minél hamarabb érkeznek meg azok Ukrajnába, annál több emberélet menthető meg – közölte.
– fogalmazott. Közölte: minden fegyver, amelyet Ukrajna az orosz agresszor ellen használ, védekező célt szolgál. Ezzel kapcsolatban Kuleba képmutatónak nevezte azokat az országokat melyek – szavai szerint – azt mondják, nincsenek abban a helyzetben, hogy támadó fegyvereket biztosítsanak Ukrajnának. Ez igazságtalan és indokolatlan megközelítés – tette hozzá az ukrán tárcavezető.
Az orosz fegyveres erők az éjszaka folyamán precíziós légi és tengeri indítású rakétákkal megsemmisítettek négy üzemanyag- és kenőanyagraktárt az ukrajnai Nyikolajev, Zaporizzsja, Harkiv és Csugujev közelében.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
szóljon hozzá!