
Több százezren tüntettek vasárnap Barcelonában és négy másik katalán városban Katalónia Spanyolországtól való elszakadásáért. A szervezők közlése szerint előzetesen mintegy 370 ezren jelezték részvételi szándékukat, a rendőrség egyedül Barcelonában 500 ezer fölé tette a résztvevők számát.
2016. szeptember 12., 11:492016. szeptember 12., 11:49
2016. szeptember 12., 14:152016. szeptember 12., 14:15
Barcelona főutcája, az Avinguda Meridiana már a késő délutáni kezdés előtt megtelt emberekkel. Sokan a Katalán Autonóm Közösség sárga-vörös zászlaját, a Senyerát lengették.
Az elmúlt években mintegy félmillióan vonultak az utcákra a 2012 óta a katalán nemzeti ünnep napján megrendezett függetlenségi tüntetéseken, 2014-ben pedig mintegy 1,8 millióan.
Spanyolország leggazdagabb régiójában a szeparatisták évek óta próbálják elérni a független katalán állam kikiáltását. Július végén a katalán parlament az alkotmánybíróság tiltása ellenére elfogadott egy menetrendet a központi, madridi kormánytól való elszakadásról szóló tárgyalásokról. Az alkotmánybíróság augusztus elején megsemmisítette ezt a határozatot, és alkotmányellenesnek minősítette az elszakadási kezdeményezéseket.
A spanyol kormány többször is hangsúlyozta, hogy semmilyen körülmények között nem fogadja el Katalónia kiválását Spanyolországból. A Carles Puigdemont vezette katalán kormány ennek ellenére kitart amellett a terv mellett, hogy 2017 közepéig megvalósuljon az elszakadás.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
szóljon hozzá!