Siker. Giorgia Meloni miniszterelnök pártja győzött az olaszországi EP-választáson
Fotó: Facebook/Giorgia Meloni
Köszönöm, az Olasz Testvérek az első párt maradt, túllépve az olasz parlamenti választások eredményét – jegyezte be közösségi oldalán Giorgia Meloni kormányfő, az Olasz Testvérek (FdI) elnöke hétfőre virradóra, az európai parlamenti (EP-) választások első exit poll eredményeinek közzététele után.
2024. június 10., 10:002024. június 10., 10:00
Giorgia Meloni magáról készített fényképet is posztolt, melyen a győzelmet jelképező V betűt mutatta ujjaival. Az FdI közlése szerint a kormányfő otthonában követte az urnazárás utáni szavazatszámlálás eredményeinek folyamatos közlését.
A belügyminisztérium 25 százalékos szavazatfeldolgozási adatai szerint az FdI 28,6 százalékon állt.
Másodikként a legnagyobb baloldali erő, a Demokrata Párt végzett Elena Schlein vezetésével, várhatóan 22–24 százalék közötti eredménnyel – számolt be az ANSA olasz hírügynökség vasárnap este.
Olasz elemzők szerint a harmadik, negyedik helyért szoros „csata” van kialakulóban a két jobboldali párt, az Antonio Tajani külügyminiszter vezette Hajrá Olaszország (Forza Italia) és a Matteo Salvini miniszterelnök-helyettes nevével fémjelzett Liga (Lega) között.
A RAI olasz köztelevízió által ismertetett exit poll adatok szerint a Forza Italia 8,5 és 10,5 százalék közötti, a Liga pedig 8–10 százalék közötti eredményre számíthat.
Alexander De Croo kormányfő hétfő hajnalban bejelentette, hogy liberális pártjának gyenge szereplése miatt benyújtja lemondását.
A szavazatok több mint 98 százalékos feldolgozottsága szerint az N-VA a voksok 17,1 százalékát kapta, ezzel 24 helyet szerezve a kétkamarás törvényhozás 150 fős alsóházában. Az N-VA a flamand régióban is győzelmet aratott a voksok 23,4 százalékával. Második helyre a radikális jobboldali Flamand Érdek (Vlaams Belang) futott be 14,1 százalékkal, ami 20 mandátumra jogosítja fel szövetségi parlamentben.
A vallon liberális Reformer Mozgalomra (MR) a választók 9,9 százaléka voksolt, ez 19 helyet jelent az alsóházban. Az MR ugyancsak megnyerte a vallóniai regionális választásokat, több mint 6 százalékkal megelőzve a régióban hagyományosan kormányzó Szocialista Pártot. A brüsszeli régióban is az MR nyert, a szavazatok 21, 7 százalékával.
Alexander de Croo szövetségi miniszterelnök flamand liberális pártja, az Open VLD 12 képviselőházi mandátumából 5 mandátumot elveszít.
A parlamenti választásokkal egy időben vasárnap Belgiumban is uniós parlamenti választásokat is tartottak, amelyen a Flamand Érdek érte el a legjobb eredményt, 14, 6 százalékot, őket szorosan követi az N-VA 14 százalékkal.
Előre hozott parlamenti választásokat írnak ki Franciaországban, miután kiderült: az európai parlamenti választáson a jobboldali Nemzeti Tömörülés nagyarányú győzelmet aratott, és az Emmanuel Macron elnök vezette tábor a második helyen végzett.
A GroenLinks/PVDA nyolc képviselői helyet szerzett meg az EP-választáson. A novemberi hollandiai választásokon győztes, Geert Wilders vezette Szabadságpárt (PVV) a második helyen végzett, 7 képviselői mandátummal. A Szabaddemokrata Néppárt (VVD) négy, a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) három, a Demokraták 66 (D66) szintén három helyet szerzett az új EP-ben.
A Farmerek és Polgárok Mozgalma (BBB), a Református Politikai Párt, az Új Társadalmi Szerződés (NSC), valamint az Állatvédők Pártja (PvdD) egy-egy mandátumot kap a 2024-2029 közötti uniós parlamenti ciklusra.
A legnagyobb spanyol ellenzéki párt a voksok 99 százalékot meghaladó feldolgozottságánál 34,18 százalékos támogatottsággal 22 mandátumot nyert, kilenc képviselő hellyel növelve eddigi képviseletét.
„Vállaljuk a felelősséget, amelyet ezek a szavazatok jelentenek” – jelentette ki Alberto Núnez Feijoó pártelnök a PP székházában értékelve azt, hogy a Néppárt 25 éve nem szerepelt ilyen jól EP-választásokon, és 1,4 millióval növelte a rá adott voksok számát 2019-hez képest.
Hangsúlyozta, hogy most egy új politikai ciklus kezdődik, amelyben feladataik közül kiemelte „az új utak és megoldások” keresését a spanyol gazdák, az ipar, a környezet, a versenyképes gazdaság, Európa biztonsága és az igazságos migrációs politika érdekében.
Második lett a dél-európai országot kisebbségi koalícióban kormányzó Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) 30,19 százalékos szavazataránnyal, amely 20 mandátumot jelent számukra, eggyel kevesebbet, mint eddig.
„A Vox halotti bizonyítványára még várni kell” – fogalmazott Santiago Abascal pártelnök, hozzátéve, hogy úgy tűnik, a választók hosszú életet kívánnak a pártnak.
Sajátjuk mellett kiemelte európai szövetségeseik, köztük például a francia Nemzeti Tömörülés és a magyar Fidesz választási eredményeit, és hogy velük együtt „sikerült előmozdítani a közös diskurzust és a közös meggyőződést, amelyek Európa-szerte erősödnek”.
Felszólította Pedro Sánchez miniszterelnököt, hogy oszlassa fel a parlamentet, és írjon ki új választásokat, ahogy az Franciaországban és Belgiumban történik az EP-választás eredményeinek hatására.
Az Alternatíva Németországnak nevű jobboldali párt lett a németországi EP-választások nagy győztese, amely 16,5 százalékos eredménnyel felkúszott a második helyre a választásokat nyerő Kereszténydemokrata Unió / Bajor Keresztény-szociális Unió) mögé.
– derül ki a nem hivatalos végeredményből, amelyet a helyi választási bizottság hozott nyilvánosságra éjszaka.
A szocialisták a voksok 32,09 szerezték meg, a kormányzó Demokratikus Szövetség 31,12 százalékot kapott. Előbbinek ez 8, utóbbinak 7 képviselői helyet jelent.
Az öt évvel ezelőtt alapított, idén tavasszal látványos nemzeti választási eredményt elérő, jobboldali Chega párt 9,79 százaléknyi voksot kapott, a liberális párt pedig 9,07 százaléknyit. Ennek alapján mindkét párt 2-2 képviselővel rendelkezik majd az új összetételű EP-ben. A kommunista pártnak és a Baloldali Blokk nevű formációnak is jut 1-1 portugál mandátum. A választási részvétel 37 százalékos volt.
Az eredményt értékelve Luís Montenegro miniszterelnök azt is bejelentette, hogy kormánya támogatná António Costa korábbi kormányfőt az Európai Tanács elnöki posztjára.
Az országos választási bizottság által – 93,39 százalékos feldolgozottság alapján – közzétett adatok szerint a Janez Jansa volt miniszterelnök vezette migrációellenes párt 31,09 százalékos eredményével 4 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe.
A második helyen a legnagyobb kormánypárt, a Szabadság Mozgalom végzett a voksok 21,93 százalékával, így 2 képviselőt küldhetnek Strasbourgba.
Egy-egy EP-képviselői helyet szerzett a Vesna – Zöld Párt 10,37, a kisebbik koalíciós partner, a Szociáldemokraták (SD) 7,69 és a szintén ellenzéki kereszténydemokrata Új Szlovénia 7,66 százalékos eredménnyel.
Janez Jansa a sajtónak adott nyilatkozatban úgy értékelte, hogy az eredmények azt mutatják: a baloldali kormánykoalíció egyértelműen vereséget szenvedett ezeken a választásokon. „Azok, akik kirekesztőek voltak, ma megtanulták a leckét” – mondta a volt kormányfő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrajnai rendezés fontos feltétele, hogy az ukrán fegyveres erőknek el kell hagyniuk a Donyec-medence területét – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak.
A moldovaiakon múlik Románia és Moldova egyesülése – hangsúlyozta Nicușor Dan román államfő a közelmúltban ismét a közbeszéd tárgyává vált téma kapcsán.
Davosban tegnap Zelenszkij elnök elvetette a sulykot – írta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Facebook-oldalán.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön visszavonta Kanada meghívását a globális konfliktusok megoldását célzó Béketanácsba. Trump a Truth Social közösségi oldalon Mark Carney kanadai miniszterelnöknek címzett üzenetében tudatta ezt.
Dánia és Grönland teljes mértékben élvezi az Európai Unió támogatását, és a két területet érintő kérdésekben kizárólag Dánia és Grönland jogosult dönteni – jelentette ki António Costa péntek hajnalban Brüsszelben.
Tartós béke csak a területi kérdések megoldása esetén lehetséges – jelentette be Oroszország azt követően, hogy csütörtökön késő este Vlagyimir Putyin elnök három amerikai küldöttel tárgyalt Moszkvában az ukrajnai helyzetről.
Dánia és Grönland nyitott az együttműködésre az Egyesült Államokkal az 1951-es védelmi megállapodásuk továbbfejlesztése érdekében – jelentette ki Mette Frederiksen dán miniszterelnök Brüsszelben csütörtökön.
Elutasította az Európai Bizottság ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön. A javaslatot 165 képviselő támogatta, 390-en ellene szavaztak, 10-en tartózkodtak.
A bukaresti ukrán nagykövetség hangsúlyozza, hogy a tavaly június 18-án elfogadott új ukrán állampolgársági törvény értelmében az ukrán állampolgárok más országok állampolgárságát is megszerezhetik, amelyeknek listáját az ukrán kormány hagyja jóvá.
Megalakult csütörtökön Davosban a Donald Trump amerikai elnök kezdeményezésére életre hívott Béketanács.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!