Elúszott Frunda elnöksége

E választás azáltal került az erdélyi magyar közösség érdeklõdési körébe, hogy december elején Frunda György lemondott az európai parlamenti (EP) választásokon szerzett brüsszeli mandátumról. Döntését azzal magyarázta, hogy felkérték, töltse be a strasbourgi bizottság elnöki székét. A tisztség megszerzését az RMDSZ ügyvezetõ elnöke kész tényként közölte. „Így nem két, hanem három politikusunk tölthet be tisztséget nemzetközi téren\" – jelentette ki Kelemen Hunor. A Krónika figyelt fel arra, hogy a bizottsági elnöki szék megszerzése csak a remények sorában szerepel, és ez a remény a tegnapi szavazáson végképp elszállt. „Nem vagyok csalódott – nyilatkozta tegnap lapunknak a telefonon elért Frunda György. – Racionális döntés volt, hogy nem vettem át az EP-mandátumot. Az Európai Parlament elsõsorban gazdasági kérdésekben hoz döntéseket. Az emberi jogok és a kisebbségi jogok tekintetében továbbra is az Európa Tanács és az Európai Emberjogi Bíróság játssza a legfontosabb szerepet.\"

Borult az algoritmus

Frunda elmondta, az elõzetes számítás amiatt vesztette érvényét, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyûlésében felborult a pártok közötti algoritmus. A házelnöki tisztség ugyanis a konzervatív frakciót illette volna meg, a többi frakció azonban nem tartotta elfogadhatónak, hogy a konzervatívok jelöltje, az orosz Mihail Margyelov kerüljön a házelnöki székbe. Oroszország ugyanis nem fogadta el az Európa Tanács néhány alapdokumentumát, nem törölte el például a halálbüntetést. „Ha a konzervatívok kapták volna az elnöki tisztséget, a néppártnak járt volna a jogi bizottság elnöksége. Így azonban a házelnöki tisztséget a szocialista frakció kapta, a többi tisztséget pedig újra kellett osztani a frakciók között\" – magyarázta Frunda. A szenátor egyébként megõrizte a néppárti képviselõcsoport elsõ alelnöki tisztségét, és megkapta a monitoring bizottság alelnöki tisztségét is.

De Puig a kisebbségekért

Az új egyezség alapján az ET parlamenti közgyûlése a spanyolországi Lluís Maria de Puig szocialista képviselõt választotta elnökévé. De Puig elsõ sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, katalánként különösen érzékeny a kisebbségek problémakörére. A kisebbségeket azok között a fõ európai értékek közt említette, amelyek parlamenti közgyûlési elnöki tevékenységét vezérelni fogják. Elsõ helyen azonban a szociális problémákat emelte ki, majd a nõk és gyermekek elleni erõszak megszüntetését, valamint az emberkereskedelem elleni határozott fellépést. A történész diplomával is rendelkezõ politikus egyébként tavaly az európai regionalizmusról készített az Európa Tanács számára jelentést. Az intézmény honlapján közölt, tavaly októberben készített interjúban elmondta: „Fontos meggyõzni azokat az államokat, amelyek idegenkednek a regionalizmustól, hogy nekik is érdekükben áll ezt az utat járni. A regionalizáció segíthet abban, hogy elhárítsa az alszakadás és az államok közötti konfliktusok veszélyét. Európában az elmúlt 15 évben 15 új állam alakult, és ha ez így folytatódik, a folyamat Európa egésze számára problémákat gerjeszt. A regionalizmussal megelõzhetõ az új államok létrejötte\" – nyilatkozta de Puig.

Frunda György is a kisebbségi ügy elkötelezettjeként ismerte meg a katalán politikust. „Sokszor beszélt a területi autonómia fontosságáról. Valamennyi alakalommal hangsúlyozta, hogy a területi autonómia nem etnikai, hanem regionális alapokon nyugszik, de a kisebbségi kérdések megoldására is alkalmas\" – idézte a szenátor.