Román és magyar határőrök közösen folytatnak ellenőrzést az államhatár övezetében, Szatmár megyében
Fotó: Román határőrség
Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át. Magyar rendőrök már Románia területén is közösen járőröznek román kollégáikkal, miközben a tranzitforgalmat a magyarországi gyorsforgalmi utakon ellenőrzik. Az ORFK a Krónikával közölte: Schengen óta nem nőtt az illegális migrációs nyomás a román–magyar határ viszonylatában.
2026. szeptember 21., 08:012026. szeptember 21., 08:01
Románia 2025. január 1-jei teljes körű schengeni csatlakozása alapvetően átalakította a román–magyar határ két oldalán dolgozó rendőri szervek munkáját. Miközben az utazók számára a leglátványosabb változás az állandó határellenőrzés és a korábbi határátkelőkön történő várakozás megszűnése volt, a háttérben továbbra is jelentős rendőri ellenőrző munka folyik.
Az Országos Rendőr-főkapitányságnak (ORFK) a Krónika kérdéseire adott válaszából kiderül:
Ezek egyik legfontosabb eleme a román rendőri szervekkel kialakított szorosabb együttműködés, illetve a határtól távolabb végzett mélységi ellenőrzés.
Románia schengeni csatlakozását követően az állandó ellenőrzés megszűnt, viszont a két ország hatóságai úgynevezett kompenzációs intézkedéseket vezettek be
Fotó: Román határőrség
Az ORFK szerint a magyar–román határszakaszon 2025. január 1-jétől megszűnt határellenőrzés miatt kiemelt jelentőségűvé váltak ezek a kompenzációs intézkedések, köztük a Romániában jogszerűen tartózkodók ellenőrzésére irányuló közös rendőri munka.
Az együttműködés egyik érdekes eleme, hogy a magyar rendőrök immár a határ túloldalán, román területen is részt vesznek közös ellenőrzésekben. Az ORFK tájékoztatása szerint 2025 áprilisától a Romániával határos magyarországi vármegyék rendőr-főkapitányságainak kijelölt állománya kétoldalú megállapodás alapján a határtól számított tíz kilométeres romániai mélységi területen is közösen ellenőriz a román rendőrökkel.
Ezek mellett nem szűntek meg a korábban kialakított közös járőrszolgálatok sem: magyar és román területen egyaránt havi rendszerességgel folytatódnak. Magyarországon pedig a rendőrség mélységi ellenőrzésekkel igyekszik ellensúlyozni azt, hogy a schengeni belső határon már nincs állandó kontroll. A közös ellenőrzések jogalapját többek között a schengeni határellenőrzési kódex, a határokon átnyúló bűnözés megelőzéséről és leküzdéséről szóló magyar–román kormányközi megállapodás, valamint a magyar rendőrségi törvény biztosítja.
Az egyik legfontosabb kérdés az volt, hogy az állandó ellenőrzések megszűnése miként változtatta meg az embercsempészek és az illegális bevándorlók módszereit. A magyar rendőrség szerint Schengen előtt az illegális migránsok elsősorban az autópályás határátkelőhelyeken próbáltak gépjárművekben elrejtőzve Magyarországra jutni.
A magyar rendőrök immár a határ túloldalán, román területen is részt vesznek közös ellenőrzésekben
Fotó: Román határőrség
Románia schengeni csatlakozása után azonban maga a határ átlépése már nem számít „kritikus pontnak”, hiszen a belső schengeni határ ellenőrzés nélkül átléphető. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a rendőrség szerint romlott volna a határrendészeti helyzet. Az ORFK úgy értékeli, hogy lényegi változás nem következett be, és az illegális migráció szempontjából Bihar és Szatmár megye szerepe sem módosult érdemben.
Emiatt Románia schengeni csatlakozásával jelentősen felértékelődött a mélységi ellenőrzések szerepe. Vagyis az ellenőrzés súlypontja lényegében a határvonalról azokra az útvonalakra helyeződött át, amelyeken a Romániából Nyugat-Európa felé tartó tranzitforgalom halad.
Miután január elsejétől megszűnt a rendszeres ellenőrzés a román–magyar határon, a forgalom gördülékenyebbé tétele érdekében csütörtökön elszállították a határrendészet fülkéit és irodaként szolgáló konténerházait a nagylaki autópálya-határátkelőhelyről.
Az ORFK részletes adatokat is közölt a magyar–román közös határ menti járőrszolgálatok eredményeiről. 2025-ben magyar területen 19 738 személyt és 10 339 járművet ellenőriztek a közös járőrök. Román területen ennél lényegesen nagyobb volt az ellenőrzések száma: 128 269 személyt és 75 381 járművet ellenőriztek.
Az intézkedések során magyar területen 258, román területen 236 helyszíni bírságot szabtak ki. Szabálysértési feljelentésből négyet tettek Magyarországon és 28-at Romániában, míg büntetőfeljelentésből kettőt magyar, 82-t pedig román területen.
A 2026-os adatokból már az év első nyolc hónapjának eredményei is rendelkezésre állnak.
Január és augusztus között magyar területen 13 861 személyt és 7391 járművet, Romániában pedig 89 199 személyt és 45 895 járművet ellenőriztek a közös járőrök.
Az idei év első nyolc hónapjában magyar területen 412, román területen 24 helyszíni bírságot szabtak ki.
Szabálysértési feljelentésből 12, illetve három, büntetőfeljelentésből pedig három, illetve 17 történt.
Az ORFK ugyanakkor külön felhívta a figyelmet arra, hogy ezek az intézkedések – a helyszíni bírságok, szabálysértési és büntetőfeljelentések – nem kizárólag a határon átnyúló bűnözéshez vagy az illegális migrációhoz kapcsolódnak. Az adatok ezért nem értelmezhetők úgy, mintha valamennyi intézkedés embercsempészés, migráció vagy más határon átnyúló bűncselekmény miatt történt volna.
Fotó: Román határőrség
Arra a kérdésre, hogy Románia schengeni csatlakozása után nőtt vagy csökkent az embercsempészet, az illegális migráció, a cigaretta- és árucsempészet, a gépjárműlopás vagy a kábítószer-szállítás, az ORFK nem közölt 2024-es, 2025-ös és 2026-os összehasonlító adatokat.
Ennek magyarázata a magyar bűnügyi statisztikai rendszer sajátossága. A rendőrség által használt Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (ENyÜBS) úgynevezett követő jellegű statisztika, vagyis a már lezárt eljárásokról szolgáltat adatokat. A bűncselekményeket nem az elkövetés időpontja, hanem a statisztikai rendszerben való rögzítésük alapján tartalmazza.
Vagyis az egyes évek nyers adatainak összevetéséből nem lehet megalapozott következtetést levonni arra vonatkozóan, hogy a határellenőrzés megszüntetése növelte vagy csökkentette-e a határon átnyúló bűnözést.
A Debreceni Regionális Nyomozó Ügyészség befejezte a bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmény miatt folytatott nyomozását; 50 ártándi határrendész és 3 civil ellen emeltek vádat.
Az ORFK az elmúlt másfél év tapasztalatait összegezve lapunk megkeresésére hangsúlyozta, hogy a román–magyar határ ma már schengeni belső határ, amelynek bármely pontja állandó ellenőrzés nélkül átléphető. Ez szükségszerűen új rendészeti stratégiát követel.
Az illegális migrációval, az embercsempészéssel és a határon átnyúló szervezett bűnözéssel szembeni fellépés súlypontja ezért a kockázatalapú rendőri ellenőrzésre, az információcserére és a magyar–román rendészeti együttműködésre helyeződött át.
Fotó: Román határőrség
A schengeni csatlakozás tehát rendészeti szempontból nem az ellenőrzések eltűnését jelentette, hanem azok átalakulását. A korábbi határállomásokon végzett, minden utazót érintő ellenőrzés helyett ma már célzottabb, kockázatalapú és mélységi ellenőrzésekre épül a rendszer, amelyben a két ország rendőreinek közös járőrszolgálata és információcseréje minden korábbinál fontosabb szerepet kap.
Kérdéseinkkel megkerestük a román rendőrségi és határrendészeti hatóságokat is: részletes kimutatást ígértek a román–magyar határszakasz térségében folyó határrendészeti ellenőrzésekről, így a témára visszatérünk.
Nagy-Britanniából ellopott haszonjárműre bukkantak a román határrendészek a petei határátkelő közelében végzett rutinvizsgálat során. A határ menti ellenőrzés során előállított gépkocsivezető ellen büntetőeljárást indítottak.
A Szatmár megyei Lázári és Mikola község között fekvő román–magyar–ukrán hármashatár környékén vettük számba, hogyan fest az országhatár, illetve milyen a Románia és Magyarország közötti schengeni határsáv.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.
Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.
Románia nem akar választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között, mindkettővel jó kapcsolatot szeretne – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Tizenöt éves kor alatt nem lehet saját közösségi médiás fiókjuk a kiskorúaknak – derült ki abból a gyermekvédelmi javaslatcsomagból, amit szerdán mutattak be Brüsszelben.
Az Irán ellen folyó, hat hónapja tartó amerikai háború eddig 38 milliárd dollárba került, és ez az összeg várhatóan havonta 3 milliárd dollárral fog emelkedni – jelentette kedden a washingtoni Kongresszus független költségvetési szakértője.
Erősebb, függetlenebb Európa formálódik, amely a korábbinál jobban képes megvédeni magát, és ez az az Európa, melyre büszkék lehetünk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn azt állította, hogy Ukrajna és Oroszország megállapodott az „energetikai célpontok” elleni támadások leállításáról, miközben világszerte tovább emelkednek az üzemanyagárak.
Benyújtotta felmondását Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedden a Facebook-oldalán.
Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedd reggel a Facebook-oldalán jelentette be, hogy kirúgta Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját, és ideiglenesen be is zárják az intézményt a látogatók előtt.
Skócia, Wales és Észak-Írország miniszterelnöke szerint a végéhez közeledik a brit fennhatóság országaik felett.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!