Tüntetők osztogatnak virágot, ölelkeznek a rendőrség különleges alakulatának tagjaival Minszkben
Fotó: Twitter
Forrong Fehéroroszország, vasárnap az egykori szovjet tagköztársaság történetének legnagyobb tüntetése zajlott Minszkben. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint Aljakszandr Lukasenka elnök körül fogy a levegő, az ellenzék nem akar tárgyalni vele a politikai megoldásról, így elszakadhat nála a cérna, ami nagy eséllyel a rendszer összeomlását eredményezi.
2020. augusztus 17., 19:502020. augusztus 17., 19:50
2020. augusztus 17., 19:522020. augusztus 17., 19:52
Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki vezető Litvániából közzétett videóüzenetében hétfőn kijelentette: készen áll, hogy vállalja a felelősséget, és vezesse Fehéroroszországot. Felszólította a rendvédelmi és a fegyveres erők tagjait, hogy álljanak át, és bocsánatot ígért eddig elkövetett bűneikért.
Vasárnap kormánypárti és ellenzéki tüntetés is volt Minszkben. Előbbin ezrek, utóbbin tízezrek, egyes becslések szerint kétszázezren vettek részt. Az ellenzéki tömegmegmozdulás Fehéroroszország posztszovjet történetének legjelentősebb ilyen tiltakozása volt.
Közben állami üzemekben hirdettek munkabeszüntetést a dolgozók, s sztrájkolni kezdtek a közszolgálati televízió munkatársai.
Stier Gábortól, a szláv világgal foglalkozó Moszkvatér.com portál főszerkesztőjétől azt kérdeztük, mit látunk Belaruszban. Forradalmat, ellenzéki tüntetéseket, az elégedetlenek spontán demonstrációit?
– válaszolta a Fehéroroszországot jól ismerő magyarországi újságíró.
Mint mondta, nem is úgynevezett színes forradalommal állunk szemben. „Ennél ez a rendszer kompaktabb, a belarusz ellenzék pedig szervezetlenebb, gyengébb. Pedig van külső beavatkozás. Mindenekelőtt a lengyel soft power nyilvánul meg látványosan. Az akciók szervezésében a legfontosabb szerepet a spontán kitörő elégedetlenséget a hatalomellenes mederbe „terelő” NEXTA, valamint NEXTA Live nevű Telegram-csatornák játsszák. Ezek mögött két, a lengyelek által finanszírozott Belsat tévécsatornának, valamint az amerikai támogatottságú Szabadság Rádiónak dolgozó, Varsóban élő belarusz fiatal áll, rajtuk azonban már láthatóan túlnőtt a csatorna funkciója” – hangsúlyozta Stier Gábor. Hozzátette:
„Figyelemre méltó egyébként, hogy míg a Kreml hallgat, és azért egyre inkább az elnök mellé áll, addig az orosz sajtó úgy támadja Lukasenkát, mint a nyugati” – emelte ki a külpolitikai szakújságíró.
A tüntetők szerint Aljakszandr Lukasenka elnök egyszerűen elcsalta az egy héttel korábban tartott elnökválasztást
Fotó: Államelnöki Hivatal
Stier Gábor szerint az történt, hogy az egy ideje érlelődő elégedetlenség kirobbant a logisztikai szempontból minimum külföldről megtámogatott ellenzék segítségével.
„Az ellenzék készült minderre, és a hatalom az átlagosnál nagyobb, közel 30 százalékos csalással ennek csak alájátszott. Lukasenka alábecsülte az elfáradásból (26 év), a posztszovjet térségben irigylésre méltó szociális rendszer gyengüléséből adódó, a városi középosztály megjelenésével, a generációs feszültségek éleződésével növekvő elégedetlenséget, sokat hibázott, és ez most visszaüt.
– vélekedik Stier.
Lukasenkát Európa utolsó diktátoraként szokták emlegetni. Adja magát a kérdés: diktatúra van-e Belaruszban? A főszerkesztő szerint az Európa utolsó diktatúrája szlogen megragadt a sajtóban, ám ez mutatja azt is, hogy az európai média általános tudása megragadt egy nagyjából 15 évvel ezelőtti szinten. „Belarusz azóta sokat változott. Ez nem klasszikus diktatúra. Maximum puha diktatúrának nevezném, olyannak, mint a késői Kádár-rendszer. De tolódik a diktatúra felé, ha egyre inkább csak az erőszakszervezetekre támaszkodhat” – nyomatékosította az újságíró.
Azzal kapcsolatban, hogy mi várható az elkövetkező hónapokban,
„A politikai átmenet megkezdése, a reformok már most megkéstek – ez az egyik oka annak, hogy idáig fajulhattak az események –, de immár halaszthatatlanok. Addig azonban meg kell kezdeni a politikai konszolidációt, a párbeszédet. Ha ez elhúzódik, akkor repedések jelenhetnek meg a hatalmi eliten belül is. Egyelőre a helyzet sérülésekkel, de kezelhető a rendszer érezhető átalakításával – a nyugatos szárny vezetőjének tartott Makej külügyminiszter miniszterelnökké kinevezésével, az alkotmányreform, az átmenet megkezdésével – lehetősége lehet Lukasenkának arra, hogy rendezetten lépjen majd le a színről” – hangsúlyozta a főszerkesztő.
Szerinte a másik forgatókönyv az összeomlás, amely egyúttal az ukrajnaihoz hasonló marginalizálódással járhat. „Lukasenka körül egyre fogy a levegő, az ellenzék nem akar tárgyalni vele a politikai megoldásról, így elszakadhat nála a cérna, ami nagy eséllyel a rendszer összeomlását hozza. Ebben a helyzetben sok múlik Moszkva magatartásán” – szögezte le Stier Gábor.
Rendkívüli uniós egyeztetés
Az uniós tagállamok vezetői szerda délelőtt rendkívüli tanácskozást tartanak a fehérorosz válsággal kapcsolatban – jelentette be a Twitteren Charles Michel, a 27 EU-ország állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke. Michel üzenetében hangsúlyozta: a fehéroroszoknak joguk van ahhoz, hogy jövőjükről döntsenek, és szabadon válasszák meg vezetőjüket. Hozzátette: a tüntetők elleni kegyetlenkedések megengedhetetlenek. A vezetők videókonferencia keretében tárgyalnak a Fehéroroszországban egyre súlyosbodó helyzettel kapcsolatban azután, hogy Moszkva vasárnap bejelentette, hogy kész katonai segítséget nyújtani Fehéroroszországnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Négy román állampolgár is tartózkodott az egyik, Irán által a Hormuzi-szorosban elfoglalt teherhajó fedélzetén – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium.
Donald Trump szerint akár hamarosan lehet megoldás az ukrajnai háború lezárására – az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szerdán.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
A választással a 16 évig tartó nemzeti kormányzás korszaka lezárult, egy új időszak, a liberális kormányzás és a nemzeti ellenzék időszaka kezdődik – írta Orbán Viktor a Fidesz tagjainak küldött levélben.
Románia bármikor készen áll az egyesülésre, ha a Moldovai Köztársaság polgárai ezt kívánják, és ha többség támogatja ezt a tervet – jelentette ki Nicuşor Dan román államfő.
Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti képviselője keddi felszólalásában élesen bírálta az Európai Parlament kisebbségvédelmi és vallásszabadsággal kapcsolatos gyakorlatát.
Az Egyesült Arab Emírségek kilép a Kőolajexportáló Országok Szervezetéből (OPEC), valamint az OPEC+ -ból is – közölte kedden az emírségek energiaügyi minisztere.
Magyarságpolitikánk legfőbb küldetése a határokon átívelő, valódi lelki és szellemi nemzetegyesítés. Kötelességünk, hogy a magyarság újra egyetlen, megtörhetetlen és összetartó közösséget alkosson – fogalmazta meg kedden Tarr Zoltán.
Találkozót kezdeményez Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Magyar Péter leendő miniszterelnök. A Tisza Párt elnöke erről a Facebookon számolt be, miután fogadta Babják Zoltánt, Beregszász polgármesterét.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás