Tüntetők osztogatnak virágot, ölelkeznek a rendőrség különleges alakulatának tagjaival Minszkben
Fotó: Twitter
Forrong Fehéroroszország, vasárnap az egykori szovjet tagköztársaság történetének legnagyobb tüntetése zajlott Minszkben. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint Aljakszandr Lukasenka elnök körül fogy a levegő, az ellenzék nem akar tárgyalni vele a politikai megoldásról, így elszakadhat nála a cérna, ami nagy eséllyel a rendszer összeomlását eredményezi.
2020. augusztus 17., 19:502020. augusztus 17., 19:50
2020. augusztus 17., 19:522020. augusztus 17., 19:52
Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki vezető Litvániából közzétett videóüzenetében hétfőn kijelentette: készen áll, hogy vállalja a felelősséget, és vezesse Fehéroroszországot. Felszólította a rendvédelmi és a fegyveres erők tagjait, hogy álljanak át, és bocsánatot ígért eddig elkövetett bűneikért.
Vasárnap kormánypárti és ellenzéki tüntetés is volt Minszkben. Előbbin ezrek, utóbbin tízezrek, egyes becslések szerint kétszázezren vettek részt. Az ellenzéki tömegmegmozdulás Fehéroroszország posztszovjet történetének legjelentősebb ilyen tiltakozása volt.
Közben állami üzemekben hirdettek munkabeszüntetést a dolgozók, s sztrájkolni kezdtek a közszolgálati televízió munkatársai.
Stier Gábortól, a szláv világgal foglalkozó Moszkvatér.com portál főszerkesztőjétől azt kérdeztük, mit látunk Belaruszban. Forradalmat, ellenzéki tüntetéseket, az elégedetlenek spontán demonstrációit?
– válaszolta a Fehéroroszországot jól ismerő magyarországi újságíró.
Mint mondta, nem is úgynevezett színes forradalommal állunk szemben. „Ennél ez a rendszer kompaktabb, a belarusz ellenzék pedig szervezetlenebb, gyengébb. Pedig van külső beavatkozás. Mindenekelőtt a lengyel soft power nyilvánul meg látványosan. Az akciók szervezésében a legfontosabb szerepet a spontán kitörő elégedetlenséget a hatalomellenes mederbe „terelő” NEXTA, valamint NEXTA Live nevű Telegram-csatornák játsszák. Ezek mögött két, a lengyelek által finanszírozott Belsat tévécsatornának, valamint az amerikai támogatottságú Szabadság Rádiónak dolgozó, Varsóban élő belarusz fiatal áll, rajtuk azonban már láthatóan túlnőtt a csatorna funkciója” – hangsúlyozta Stier Gábor. Hozzátette:
„Figyelemre méltó egyébként, hogy míg a Kreml hallgat, és azért egyre inkább az elnök mellé áll, addig az orosz sajtó úgy támadja Lukasenkát, mint a nyugati” – emelte ki a külpolitikai szakújságíró.
A tüntetők szerint Aljakszandr Lukasenka elnök egyszerűen elcsalta az egy héttel korábban tartott elnökválasztást
Fotó: Államelnöki Hivatal
Stier Gábor szerint az történt, hogy az egy ideje érlelődő elégedetlenség kirobbant a logisztikai szempontból minimum külföldről megtámogatott ellenzék segítségével.
„Az ellenzék készült minderre, és a hatalom az átlagosnál nagyobb, közel 30 százalékos csalással ennek csak alájátszott. Lukasenka alábecsülte az elfáradásból (26 év), a posztszovjet térségben irigylésre méltó szociális rendszer gyengüléséből adódó, a városi középosztály megjelenésével, a generációs feszültségek éleződésével növekvő elégedetlenséget, sokat hibázott, és ez most visszaüt.
– vélekedik Stier.
Lukasenkát Európa utolsó diktátoraként szokták emlegetni. Adja magát a kérdés: diktatúra van-e Belaruszban? A főszerkesztő szerint az Európa utolsó diktatúrája szlogen megragadt a sajtóban, ám ez mutatja azt is, hogy az európai média általános tudása megragadt egy nagyjából 15 évvel ezelőtti szinten. „Belarusz azóta sokat változott. Ez nem klasszikus diktatúra. Maximum puha diktatúrának nevezném, olyannak, mint a késői Kádár-rendszer. De tolódik a diktatúra felé, ha egyre inkább csak az erőszakszervezetekre támaszkodhat” – nyomatékosította az újságíró.
Azzal kapcsolatban, hogy mi várható az elkövetkező hónapokban,
„A politikai átmenet megkezdése, a reformok már most megkéstek – ez az egyik oka annak, hogy idáig fajulhattak az események –, de immár halaszthatatlanok. Addig azonban meg kell kezdeni a politikai konszolidációt, a párbeszédet. Ha ez elhúzódik, akkor repedések jelenhetnek meg a hatalmi eliten belül is. Egyelőre a helyzet sérülésekkel, de kezelhető a rendszer érezhető átalakításával – a nyugatos szárny vezetőjének tartott Makej külügyminiszter miniszterelnökké kinevezésével, az alkotmányreform, az átmenet megkezdésével – lehetősége lehet Lukasenkának arra, hogy rendezetten lépjen majd le a színről” – hangsúlyozta a főszerkesztő.
Szerinte a másik forgatókönyv az összeomlás, amely egyúttal az ukrajnaihoz hasonló marginalizálódással járhat. „Lukasenka körül egyre fogy a levegő, az ellenzék nem akar tárgyalni vele a politikai megoldásról, így elszakadhat nála a cérna, ami nagy eséllyel a rendszer összeomlását hozza. Ebben a helyzetben sok múlik Moszkva magatartásán” – szögezte le Stier Gábor.
Rendkívüli uniós egyeztetés
Az uniós tagállamok vezetői szerda délelőtt rendkívüli tanácskozást tartanak a fehérorosz válsággal kapcsolatban – jelentette be a Twitteren Charles Michel, a 27 EU-ország állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke. Michel üzenetében hangsúlyozta: a fehéroroszoknak joguk van ahhoz, hogy jövőjükről döntsenek, és szabadon válasszák meg vezetőjüket. Hozzátette: a tüntetők elleni kegyetlenkedések megengedhetetlenek. A vezetők videókonferencia keretében tárgyalnak a Fehéroroszországban egyre súlyosbodó helyzettel kapcsolatban azután, hogy Moszkva vasárnap bejelentette, hogy kész katonai segítséget nyújtani Fehéroroszországnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
Oroszország szombatra virradó éjjel újabb masszív, kombinált csapást mért Ukrajna létfontosságú infrastruktúrájára drónokkal, valamint légi, tengeri és szárazföldi indítású rakétákkal, összesen 704 légi támadóeszközzel – közölte az ukrán légierő.
Az Egyesült Államok és Ukrajna vezető tárgyalói pénteken kijelentették, hogy konstruktív megbeszéléseket folytattak az ukrajnai háború befejezéséről, de a béke felé vezető út Oroszországtól függ.
Az amerikai hadsereg csütörtökön támadást hajtott végre egy állítólagos kábítószer-szállító hajó ellen a Csendes-óceán keleti részén, amelynek során négy ember meghalt a fedélzeten – közölte az amerikai déli parancsnokság.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás