
Fotó: Rompres
2007. február 12., 00:002007. február 12., 00:00
A megmozdulásban mintegyháromezren vettek részt az Albin Kurti vezetteÖnrendelkezési Mozgalom felhívására.
A tüntetők transzparensein akoszovói szerbekkel való tárgyalásokatelutasító, feltételek nélkülifüggetlenséget követelő jelszavak szerepeltek.Kórházi források szerint 72 személysérült meg az összetűzésben, négyenközülük súlyosan, ketten pedig tegnapbelehaltak sebesüléseikbe. A koszovói albánrendőrség és az ENSZ rohamrendőrei több tucattüntetőt letartóztattak. A kormány épületénekvédelmére román egységeket iskivezényeltek, közülük ketten kisebbsérüléseket szenvedtek az összetűzéseksorán.
Martti Ahtisaari, az ENSZ koszovóikülönmegbízottja múlt héten tetteközzé javaslatait Koszovó jövőbelijogállásáról. A terv nem mondja kiegyértelműen Koszovó függetlenségétés elszakadását Szerbiától, de aszuverenitás olyan tulajdonságaival ruházza fel,mint a nemzeti zászló, himnusz, alkotmány,hadsereg, és azt is lehetővé teszi, hogy Koszovótagja legyen a különféle nemzetköziszervezeteknek, így a világszervezetnek is. Ahtisaaritervét, amelyet a Biztonsági Tanácsnak is jóvákell hagynia, a koszovói albán vezetők márelfogadták, Belgrádban a szerb politikusok azonbanelutasították, mivel nem hajlandók lemondani aszerbség történelmi bölcsőjénektekintett tartományról.
A szombati pristinai tüntetőkkifogásai szerint Ahtisaari terve nem teljesíti akoszovói albán többség akaratát,akik feltétel nélküli függetlenséget,és nem csupán nemzetközi ellenőrzés alattálló államiságot akarnak. A tiltakozóksokallják a koszovói szerb kisebbségnekelőirányzott önigazgatási jogokat, amelyekszerintük egy külön szerb entitásmegteremtésére vezethetnek Koszovón belül.Azt is nehezményezik, hogy a Koszovó felügyeletéremegalakítandó nemzetközi testületérvényteleníthetné mindazokat a helyidöntéseket és jogszabályokat, amelyekellentmondanak Ahtisaari rendezési tervének. A tüntetőkbírálták a koszovói albánvezetőket is, amiért hajlandók tárgyalniSzerbiával, illetve a szerb kisebbség képviselőivel.
Vlagyimir Putyin, az ENSZ BiztonságiTanácsában vétójoggal rendelkezőOroszország elnöke szombaton Münchenben egybiztonságpolitikai rendezvényen kijelentette, hogyOroszország csak olyan rendezési tervet hajlandótámogatni, amelyet mind a szerb, mind az albán félelfogad.
Az Ahtisaari-terv ellen különbena hétvégén 7000 koszovói szerb istüntetett a vegyesen lakott, de etnikailag kettéosztottKosovska Mitrovica városában.
Hírösszefoglaló
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.