Az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülése
Fotó: MTI/AP
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Biztonsági Tanácsának közleménye szerint destabilizáló hatása lenne a térségre a kurd autonóm terület kormánya által szeptember 25-re kiírt népszavazásnak.
2017. szeptember 22., 11:252017. szeptember 22., 11:25
2017. szeptember 22., 11:262017. szeptember 22., 11:26
A BT felhívta a figyelmet arra, hogy a népszavazást olyan időpontban tervezik, amikor még folyik a harc az Iszlám Állam terrorszervezet ellen, és amely harcban a kurdok főszerepet játszanak. „Meghiúsíthatja az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy biztonságban hazatérjen több mint hárommillió menekült és elűzött ember” – hangzik a New Yorkban helyi idő szerint még csütörtökön kiadott közlemény.
Arra szólítanak fel, hogy a szövetségi kormány és a kurd regionális kormány között felmerülő összes problémát az iraki alkotmány szellemében, tárgyalásos úton, és olyan kompromisszummal oldják meg, amelyet támogat a nemzetközi közösség.
Az ENSZ azt javasolja, hogy három éven belül kössön megállapodást Bagdad és Kurdisztán az autonóm terület jogállásáról. Maszúd Barzáni iraki kurd elnök kedden kijelentette, hogy hajlandó elhalasztani a népszavazást, ha Bagdad „elég jó ajánlattal” áll elő az erbíli kurd vezetés számára. A török, az iraki és az iráni külügyminiszter New Yorkban megállapodott, hogy adott esetben összehangolt intézkedéseket tesznek kurd függetlenségi népszavazás ellen, és az Egyesült Államok is nyomást gyakorol, hogy álljanak el tőle.
A szomszédos Szíria északi részén élő kurdok péntektől tartanak választásokat három lépcsőben egy olyan kormányzati rendszerről, amely megszilárdítaná azt az autonóm helyzetet, amelyben 2011, a damaszkuszi rendszer elleni felkelés kezdete óta élnek. A szíriai kurd politikusok azt hangoztatják, hogy nem céljuk a függetlenség kivívása.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!