Képünk illusztráció
Egyhangúlag elfogadta az orosz parlament mindkét háza pénteken azt a törvényt, amely büntetőjogi felelősségre vonást ír elő az orosz hadsereg műveleteire vonatkozó rémhírek terjesztése és az Oroszország elleni szankciók sürgetése esetén.
2022. március 04., 17:172022. március 04., 17:17
Az orosz fegyveres erőkre vonatkozó hamis hírek terjesztéséért 1,5 millió rubelig (mintegy 12 300 euró) terjedő pénzbírság vagy három évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.
Ha ez szolgálati pozícióval történő visszaéléssel vagy anyagi haszonszerzés szándékával párosul, a büntetési tétel 5 millió rubelig (41 ezer euró) terjedő bírságra és 10 évig terjedő börtönre nőhet,
Az orosz fegyveres erők lejáratásának kategóriájában a hadsereg alkalmazásának akadályozására irányuló nyilvános felhívásokért magánszemélyek – adminisztratív eljárás keretében – 30-50 (246-411 euró), a tisztviselők 100-200 ezer (822-1644 euró), a jogi személyek pedig 300-500 ezer rubellel (2400-4100 euró) bírságolhatók. Ha ugyanez törvényellenes cselekedetekre történő felszólítással jár, valamint mások életét és egészségét veszélyezteti, a tétel megduplázható. Ha a jogsértés egy éven belül megismétlődik, az elkövető ellen büntetőeljárás indulhat.
Azokkal szemben, akik Oroszország ellen bevezetendő külföldi szankciókat sürgetnek, ezentúl büntetőeljárás indulhat. Az ilyen cselekmény 500 ezer rubelig (4100 euróig) vagy az elítélt hároméves jövedelméig terjedő pénzbírsággal vagy szabadságkorlátozással,
Viktor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője péntek reggeli hadijelentésében azt mondta, hogy a háború kezdete óta az ukrán katonai infrastruktúra 1812 földi objektuma semmisült meg. Az ukrán haderő emellett a földön 49, a levegőben 13 repülőgépet, valamint 635 tankot és páncélost, továbbá 54, pilóta nélküli repülőgépet veszített.
Mikola Azarov volt ukrán miniszterelnök a VK közösségi oldalon pénteken azt írta, hogy „a nacionalista zászlóaljak irányítása alatt álló” ukrán hadsereg február 25-én készült támadást indítani „a Donyec-medence orosz ajkú lakosságának megsemmisítésére”.
Az Oroszországban élő volt ukrán kormányfő egy másik, a RIA Novosztyi hírügynökség által ismertetett, a Facebookon közölt bejegyzésben azt állította, hogy Moszkva azért döntött az ukrajnai „rendcsinálás” mellett, hogy megakadályozza a harmadik világháborút és az Oroszország elleni nukleáris támadást. Azarov tudni véli: a NATO azt tervezte, hogy Kijevvel egyeztetve 2022 nyarán csapatokat vezényel Ukrajnába.
„2021 decembere óta Oroszország olyan adatokat kapott, amelyek szerint a NATO négy katonai dandárt (két szárazföldi, egy tengeri és egy légi dandárt) kívánt Ukrajna területére telepíteni. Ráadásul a légi dandár nukleáris robbanófejek hordozására képes. A NATO az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2022 nyarán tartandó ülésén akart megállapodni a csapatok beküldéséről. A későbbiekben, valószínűleg az év vége felé konfliktust provokáltak volna ki, átfogó katonai műveleteket indítottak volna Oroszország ellen, nukleáris fegyverek alkalmazásával” – írta Azarov.
hogy az ott állomásozó orosz békefenntartók ne tudjanak dél, vagyis Odessza felé vonulni.
Letiltotta a nyugati sajtóorgánumokat az orosz médiafelügyelő hatóság, többek között olyan neves médiavállalatok némultak el, mint az angol BBC vagy a német Deutsche Welle, számolt be a The Guardian.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!