Képünk illusztráció
Egyhangúlag elfogadta az orosz parlament mindkét háza pénteken azt a törvényt, amely büntetőjogi felelősségre vonást ír elő az orosz hadsereg műveleteire vonatkozó rémhírek terjesztése és az Oroszország elleni szankciók sürgetése esetén.
2022. március 04., 17:172022. március 04., 17:17
Az orosz fegyveres erőkre vonatkozó hamis hírek terjesztéséért 1,5 millió rubelig (mintegy 12 300 euró) terjedő pénzbírság vagy három évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.
Ha ez szolgálati pozícióval történő visszaéléssel vagy anyagi haszonszerzés szándékával párosul, a büntetési tétel 5 millió rubelig (41 ezer euró) terjedő bírságra és 10 évig terjedő börtönre nőhet,
Az orosz fegyveres erők lejáratásának kategóriájában a hadsereg alkalmazásának akadályozására irányuló nyilvános felhívásokért magánszemélyek – adminisztratív eljárás keretében – 30-50 (246-411 euró), a tisztviselők 100-200 ezer (822-1644 euró), a jogi személyek pedig 300-500 ezer rubellel (2400-4100 euró) bírságolhatók. Ha ugyanez törvényellenes cselekedetekre történő felszólítással jár, valamint mások életét és egészségét veszélyezteti, a tétel megduplázható. Ha a jogsértés egy éven belül megismétlődik, az elkövető ellen büntetőeljárás indulhat.
Azokkal szemben, akik Oroszország ellen bevezetendő külföldi szankciókat sürgetnek, ezentúl büntetőeljárás indulhat. Az ilyen cselekmény 500 ezer rubelig (4100 euróig) vagy az elítélt hároméves jövedelméig terjedő pénzbírsággal vagy szabadságkorlátozással,
Viktor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője péntek reggeli hadijelentésében azt mondta, hogy a háború kezdete óta az ukrán katonai infrastruktúra 1812 földi objektuma semmisült meg. Az ukrán haderő emellett a földön 49, a levegőben 13 repülőgépet, valamint 635 tankot és páncélost, továbbá 54, pilóta nélküli repülőgépet veszített.
Mikola Azarov volt ukrán miniszterelnök a VK közösségi oldalon pénteken azt írta, hogy „a nacionalista zászlóaljak irányítása alatt álló” ukrán hadsereg február 25-én készült támadást indítani „a Donyec-medence orosz ajkú lakosságának megsemmisítésére”.
Az Oroszországban élő volt ukrán kormányfő egy másik, a RIA Novosztyi hírügynökség által ismertetett, a Facebookon közölt bejegyzésben azt állította, hogy Moszkva azért döntött az ukrajnai „rendcsinálás” mellett, hogy megakadályozza a harmadik világháborút és az Oroszország elleni nukleáris támadást. Azarov tudni véli: a NATO azt tervezte, hogy Kijevvel egyeztetve 2022 nyarán csapatokat vezényel Ukrajnába.
„2021 decembere óta Oroszország olyan adatokat kapott, amelyek szerint a NATO négy katonai dandárt (két szárazföldi, egy tengeri és egy légi dandárt) kívánt Ukrajna területére telepíteni. Ráadásul a légi dandár nukleáris robbanófejek hordozására képes. A NATO az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2022 nyarán tartandó ülésén akart megállapodni a csapatok beküldéséről. A későbbiekben, valószínűleg az év vége felé konfliktust provokáltak volna ki, átfogó katonai műveleteket indítottak volna Oroszország ellen, nukleáris fegyverek alkalmazásával” – írta Azarov.
hogy az ott állomásozó orosz békefenntartók ne tudjanak dél, vagyis Odessza felé vonulni.
Letiltotta a nyugati sajtóorgánumokat az orosz médiafelügyelő hatóság, többek között olyan neves médiavállalatok némultak el, mint az angol BBC vagy a német Deutsche Welle, számolt be a The Guardian.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!