
Képünk illusztráció
Egyhangúlag elfogadta az orosz parlament mindkét háza pénteken azt a törvényt, amely büntetőjogi felelősségre vonást ír elő az orosz hadsereg műveleteire vonatkozó rémhírek terjesztése és az Oroszország elleni szankciók sürgetése esetén.
2022. március 04., 17:172022. március 04., 17:17
Az orosz fegyveres erőkre vonatkozó hamis hírek terjesztéséért 1,5 millió rubelig (mintegy 12 300 euró) terjedő pénzbírság vagy három évig terjedő szabadságvesztés szabható ki.
Ha ez szolgálati pozícióval történő visszaéléssel vagy anyagi haszonszerzés szándékával párosul, a büntetési tétel 5 millió rubelig (41 ezer euró) terjedő bírságra és 10 évig terjedő börtönre nőhet,
Az orosz fegyveres erők lejáratásának kategóriájában a hadsereg alkalmazásának akadályozására irányuló nyilvános felhívásokért magánszemélyek – adminisztratív eljárás keretében – 30-50 (246-411 euró), a tisztviselők 100-200 ezer (822-1644 euró), a jogi személyek pedig 300-500 ezer rubellel (2400-4100 euró) bírságolhatók. Ha ugyanez törvényellenes cselekedetekre történő felszólítással jár, valamint mások életét és egészségét veszélyezteti, a tétel megduplázható. Ha a jogsértés egy éven belül megismétlődik, az elkövető ellen büntetőeljárás indulhat.
Azokkal szemben, akik Oroszország ellen bevezetendő külföldi szankciókat sürgetnek, ezentúl büntetőeljárás indulhat. Az ilyen cselekmény 500 ezer rubelig (4100 euróig) vagy az elítélt hároméves jövedelméig terjedő pénzbírsággal vagy szabadságkorlátozással,
Viktor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője péntek reggeli hadijelentésében azt mondta, hogy a háború kezdete óta az ukrán katonai infrastruktúra 1812 földi objektuma semmisült meg. Az ukrán haderő emellett a földön 49, a levegőben 13 repülőgépet, valamint 635 tankot és páncélost, továbbá 54, pilóta nélküli repülőgépet veszített.
Mikola Azarov volt ukrán miniszterelnök a VK közösségi oldalon pénteken azt írta, hogy „a nacionalista zászlóaljak irányítása alatt álló” ukrán hadsereg február 25-én készült támadást indítani „a Donyec-medence orosz ajkú lakosságának megsemmisítésére”.
Az Oroszországban élő volt ukrán kormányfő egy másik, a RIA Novosztyi hírügynökség által ismertetett, a Facebookon közölt bejegyzésben azt állította, hogy Moszkva azért döntött az ukrajnai „rendcsinálás” mellett, hogy megakadályozza a harmadik világháborút és az Oroszország elleni nukleáris támadást. Azarov tudni véli: a NATO azt tervezte, hogy Kijevvel egyeztetve 2022 nyarán csapatokat vezényel Ukrajnába.
„2021 decembere óta Oroszország olyan adatokat kapott, amelyek szerint a NATO négy katonai dandárt (két szárazföldi, egy tengeri és egy légi dandárt) kívánt Ukrajna területére telepíteni. Ráadásul a légi dandár nukleáris robbanófejek hordozására képes. A NATO az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2022 nyarán tartandó ülésén akart megállapodni a csapatok beküldéséről. A későbbiekben, valószínűleg az év vége felé konfliktust provokáltak volna ki, átfogó katonai műveleteket indítottak volna Oroszország ellen, nukleáris fegyverek alkalmazásával” – írta Azarov.
hogy az ott állomásozó orosz békefenntartók ne tudjanak dél, vagyis Odessza felé vonulni.

Letiltotta a nyugati sajtóorgánumokat az orosz médiafelügyelő hatóság, többek között olyan neves médiavállalatok némultak el, mint az angol BBC vagy a német Deutsche Welle, számolt be a The Guardian.
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.
szóljon hozzá!