
Gesztus. A Hamász a tűzszünet érdekében hajlandó elengedni tíz túszt
Fotó: Képernyőmentés – videofelvétel
A Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet szerdán közölte, hogy beleegyezett tíz túsz szabadon bocsátásába a gázai tűzszünet elérésére tett erőfeszítések keretében, mondván, hogy a tűzszünetről folyó tárgyalások „keményen” zajlanak Izrael „hajthatatlansága” miatt – közölte a Reuters.
2025. július 10., 09:372025. július 10., 09:37
A Hamász közölte, hogy a folyamatban lévő tűzszüneti tárgyalásoknak számos vitás pontja van,
Eközben Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerdán közölte, hogy Donald Trump amerikai elnökkel folytatott megbeszélése középpontjában a Gázában fogva tartott túszok kiszabadítása állt, miközben Izrael a tűzszünet elérésére tett erőfeszítések közepette folytatta a palesztin terület ostromát.
Netanjahu az X-en közölte, hogy a vezetők megvitatták „az Irán felett elért nagy győzelem” következményeit és lehetőségeit is, miután a múlt hónapban légi háborút indítottak, amelyben az Egyesült Államok csatlakozott az iszlám köztársaság nukleáris létesítményei elleni izraeli támadásokhoz.
Netanjahu harmadik amerikai látogatását teszi Trump január 20-i hivatalba lépése óta, és korábban újságíróknak azt mondta, hogy
Trump kedden két napon belül másodszor találkozott Netanjahuval, hogy megvitassák a gázai helyzetet, és az elnök közel-keleti megbízottja jelezte, hogy Izrael és a Hamász 21 hónapos háború után közeledik a megállapodáshoz egy tűzszüneti megállapodásról.
Taher al-Nono, a Hamász tisztviselője a Reutersnek elmondta, hogy „nehéz tárgyalási fordulót” folytatnak.
A Hamász gondolkodását jól ismerő forrás szerint a Dohában négy napon át tartó tárgyalások nem hoztak áttörést a három fő vitás kérdésben.
Ezek a következők:
A forrás szerint Izrael azt követelte, hogy ellenőrzése alatt tarthassa az enklávé egyharmadát, beleértve a Morag tengelyt, a Rafah és Hán Júnisz gázai városok közötti folyosót.
Ami a segélyeket illeti, Izrael ragaszkodott ahhoz, hogy fennmaradjon az Egyesült Államok által támogatott, ellentmondásos Gázai Humanitárius Alapítvány rendszere – tette hozzá a forrás. Az ENSZ és a humanitárius csoportok szerint ez nem biztonságos, és legalább 613 ember halálához vezetett.
Míg a Hamász-forrás három nagyobb megoldatlan akadályt látott, Steve Witkoff, Trump közel-keleti különmegbízottja szerint ez a szám négyről egyre csökkent, és optimizmusát fejezte ki, hogy a hét végére sikerülhet ideiglenes tűzszüneti megállapodást kötni.
Witkoff a kabinet ülésén újságíróknak elmondta, hogy
A gázai konfliktus a Hamász 2023 októberében Dél-Izrael ellen intézett támadásával kezdődött, amely során izraeli adatok szerint mintegy 1200 embert ölt meg, és 251 túszt ejtett. Körülbelül 50 túsz van még Gázában, és 20-an még életben vannak.
Izrael megtorló háborúja a gázai egészségügyi minisztérium szerint több mint 57 000 palesztint ölt meg, és Gáza nagy részét romhalmazzá tette.
A Hamász már régóta követeli a háború befejezését, mielőtt elengedné a megmaradt túszokat. Izrael ragaszkodik ahhoz, hogy addig nem egyezik bele a harcok beszüntetésébe, amíg az összes túszt el nem engedik és a Hamászt fel nem oszlatják.
Az ENSZ becslései szerint a több mint 2 millió fős gázai lakosság nagy részét kitelepítették, szakértők májusban azt mondták, hogy közel félmillió embert fenyeget az éhhalál veszélye.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!