Nehéz út. Moldova polgárainak többsége a nyugati orientációra szavazott, de ehhez egyrészt reformok kellenek, másrészt Moszkva ellenállását is le kell küzdeni
Fotó: Rostás Szabolcs
Bár Maia Sandu elnökválasztási győzelmével a Moldova nyugati orientációját támogató oldal aratott diadalt, az ország EU-csatlakozása nem lesz egyszerű folyamat – vélekedett a Krónikának Barabás T. János szakértő. A Magyar Külügyi Intézet kolozsvári születésű vezető elemzője szerint Moldova nyugati fordulata akkor válhat visszafordíthatatlanná, ha főleg vidéken növekszik az életszínvonal, felgyorsulnak a reformok. Ugyanakkor Moszkva stratégiai célja távol tartani határaitól a nyugati tőkét és katonaságot, ezért hibrid háborúval igyekszik gyengíteni az EU és a NATO politikáját, ebben a közdelemben Moldova eszköz a Kreml számára, tehát nem akarja „elengedni”.
2024. november 05., 13:572024. november 05., 13:57
2024. november 05., 15:222024. november 05., 15:22
Maia Sandu eddigi államfő elnökválasztási győzelme után sem lesz könnyű a Moldovai Köztársaság helyzete: bár a Nyugaton élő moldovaiak támogatásával a Nyugat-barát irányzat győzött, Oroszország nem könnyen engedi el az országot – vélekedett a Krónikának nyilatkozva Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője a vasárnapi második forduló kapcsán.
Felvetésünkre, miszerint Sandu győzelme nyomná kőbe véshető-e a volt szovjet tagköztársaság nyugati irányba fordulása, az elemző megjegyezte: az uniós csatlakozás támogatásáról szóló, az első fordulóval egyszerre megtartott sikeres referendum után az ország EU-s tagfelvételének célja, lakossági támogatása bekerül az alkotmányba.
Moldova külföldön élő állampolgárainak köszönhetően újrázhat az államfői székben Maia Sandu jelenlegi elnök – derült ki az elnökválasztás vasárnapi második fordulójában leadott szavazatok közel száz százalékának megszámlálása után.
„Egyébként a népszavazás egyik célja az volt, hogy maradjon a nyugati politikai irány, akkor is, ha jövőre az oroszbarát ellenzék győz a parlamenti választásokon. Alexandr Stoianoglo ellenzéki elnökjelölt sem ellenezte az EU-tagfelvételt, csupán nem tartotta sürgősnek, elsősorban a »társadalmi igazságosság« visszaállítását követelte, meglehetősen populista módon. Ugyanakkor
– mutatott rá a kolozsvári születésű elemző, aki Magyarország chișinăui és bukaresti nagykövetségén is tevékenykedett diplomataként.
Kérdésünkre, miszerint mi várható, Moszkva megpróbál beavatkozni, hogy magához láncolja Moldovát, vagy elengedi, az elemző kifejtette: Moszkva stratégiai célja távol tartani határaitól a nyugati tőkét és katonaságot, ezért hibrid háborúval igyekszik gyengíteni az EU és a NATO politikáját, ebben a közdelemben Moldova eszköz a Kreml számára, tehát nem lesz „elengedés”.
– vetítette előra Barabás T..
Felvetettük azt is, vajon áthidalhatók-e, és ha igen, hogyan az országban élők és a diaszpóra közötti törésvonalak, amelyek most is megmutatkoztak, hiszen Sandu csak a külföldön élő moldovaiaknak köszönhetően győzött. Az elemző kifejtette: a korosztályok, valamint a városiak és a vidékiek közötti mentalitáskülönbség Moldova területén is óriási.
„Ezen csak egy gyors társadalmi, gazdasági fejlődés változtathat, de a reformok lassú haladását tekintve nem várható a társadalmi törésvonalak gyors halványodása. Hogy a gondokat szemléltessem, két olyan járásban is (Ungheni, Cahul) az oroszbarát Stoianoglo jött ki győztesnek a választáson, ahol nagyobb EU-s segélyeket költöttek el például ipari parkok létrehozására. Ezekben a parkokban
– hangsúlyozta a budapesti elemző.
Az EU-párti Maia Sandu hivatalban lévő elnök és kihívója, a Moszkva emberének tartott Alexandr Stoianoglo közül választanak államfőt vasárnap a Moldovai Köztársaság polgárai. Több ezren a Kolozsváron létesített szavazókörzetekben járulnak urnákhoz.
Arra is rákérdeztünk, milyen lehet a viszony Románia és Moldova között, ezek után mennyire reális forgatókönyv az esetleges egyesülés? „Bukarest és Chișinău között egyre szorosabb viszony van, egy sor intézmény működése, például a médiáé, energiaiparé már Bukaresttől függ. Ebben a testvéri viszonyban megjelennek a román belpolitika feszültségei is, lásd az AUR párt vezetői ki vannak tiltva Moldovából, de a román segélyek hatékonysága is kérdéses. A kétoldalú kapcsolatok tehát hullámzók lesznek, latinos temperamentummal.
– vázolta fel a lehetséges forgatókönyvet Barabás T. János.
Kreml: nem tekinthető tisztességesnek a moldovai elnökválasztás eredménye
Nem tekinthető tisztességesnek a moldovai elnökválasztás eredménye – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak. „Ez a választás nem volt sem demokratikus, sem tisztességes. És tele volt manipulációkkal, választási manipulációkkal” – nyilatkozta a szóvivő. Hangsúlyozta, hogy orosz beavatkozás a moldovai elnökválasztásba „nem volt és nem is lehetett”. Az ezzel kapcsolatos vádakat megalapozatlannak minősítette. Kifogásolta ugyanakkor, hogy Chișinău sem az Oroszországban élő moldovaiak százezrei, sem pedig a Dnyesztermellék – a szakadár Transznisztria – lakosainak többsége számára nem biztosította, hogy élhessenek a szavazati jogukkal, ami óhatatlanul befolyásolta az eredményt. Peszkov szerint a moldovai elnökválasztás után Oroszország nem hajlik rá, hogy a kétoldalú kapcsolatok kilátásait „rózsaszín szemüvegen át” nézze, mint ahogyan a dnyesztermellékiek sem hajlanak rá, hogy bármilyen módon támogassák a jelenlegi moldovai vezetést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oroszország szombatra virradó éjjel újabb masszív, kombinált csapást mért Ukrajna létfontosságú infrastruktúrájára drónokkal, valamint légi, tengeri és szárazföldi indítású rakétákkal, összesen 704 légi támadóeszközzel – közölte az ukrán légierő.
Az Egyesült Államok és Ukrajna vezető tárgyalói pénteken kijelentették, hogy konstruktív megbeszéléseket folytattak az ukrajnai háború befejezéséről, de a béke felé vezető út Oroszországtól függ.
Az amerikai hadsereg csütörtökön támadást hajtott végre egy állítólagos kábítószer-szállító hajó ellen a Csendes-óceán keleti részén, amelynek során négy ember meghalt a fedélzeten – közölte az amerikai déli parancsnokság.
Mind közjogi, mind kulturális, filozófiai értelemben túlléptek a magyarok a fájdalmas december 5-i népszavazáson és gőzerővel dolgoznak a magyar nemzeti egység megteremtésén – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök.
Ukrajna „valódi békét, nem pedig megalkuvást” akar Oroszországgal – jelentette ki Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter csütörtökön az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ülésén.
Ki hiszi el, hogy Oroszország veszíteni fog Ukrajnában? Ez egy mese, egy teljes illúzió – jelentette ki Bart De Wever belga miniszterelnök a La Libre Belgique című belga napilapban.
Ausztria támogatja Románia csatlakozását a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) – jelentette ki csütörtökön Christian Stocker osztrák kancellár, hozzátéve, hogy Románia olyan partner országa számára, amelyre számítani lehet.
Oroszország katonai vagy egyéb eszközökkel fogja felszabadítani Donbaszt és Novorossziját – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök az India Today televíziós csatornának adott interjúban, hivatalos indiai látogatása előtt.
A NATO-nak meg kell erősítenie jelenlétét keleti szárnyán, annak ellenére, hogy Oroszország az Egyesült Államokkal folytatott béketárgyalások során ismét nyomást gyakorol a katonai szövetség korlátozása érdekében – jelentette ki Oana Țoiu.
Az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) szerdán este azt állította, hogy a Fekete-tenger térségében operatív feladatokban részt vevő összes Sea Baby tengeri drónját azonosították, egyik sem veszett el, és egyik sem lépett be román felségvizekre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!