Moldovai szavazók Bresciában. A referendumon sokat nyomtak a latban azon Nyugaton élő, EU-párti polgárok voksai, akik hosszas sorokban várakoztak a külképviseleteken berendezett szavazókörök előtt, hogy leadják voksukat
Fotó: Maia Sandu/Facebook
A moldovai társadalom megosztott, ezt jelzi az uniós csatlakozásról szóló népszavazás eredménye, amely alig több mint 50 százalékos többséget hozott az EU-integráció hívei számára – mutatott rá a Krónika megkeresésére Barabás T. János szakértő. A Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője szerint az igenek győzelme a külföldön élő több mint egymillió moldovainak köszönhető, abban pedig, hogy az EU-t elutasítók aránya ilyen nagy volt, közrejátszott Maia Sandu elnök lanyha kampánya és a gazdaságilag elhanyagolt vidéki régiók lakóinak frusztrációja is. Mindazonáltal az elemző úgy véli, hogy Moldova EU-csatlakozása továbbra is reális forgatókönyv.
2024. október 22., 08:012024. október 22., 08:01
A moldovai társadalom megosztottságát jelzi az EU-csatlakozásról szóló népszavazás eredménye, amely szerint csupán szűk, alig több mint 50 százalék támogatja az uniós integrációt – jelentette ki a Krónikának Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője. A kolozsvári születésű szakértőt – aki korábban a chișinăui és a bukaresti magyar nagykövetségen szolgált diplomataként – a Pruton túli országban vasárnap lezajlott elnökválasztásról és az uniós referendum tanulságairól kérdeztük.
Kérdésünkre, minek tudható be a vártnál szorosabb különbség az EU-csatlakozást támogató és ellenző voksok között, kifejtette:
„Ez részükről nem csupán amatőrség, hanem burkolt propaganda is volt, mert a bizonytalan választók hajlamosak a győztesnek vélt oldalra állni, így szeretnének biztonságot, védelmet nyerni.
Ugyancsak közrejátszott az erőteljes orosz befolyásolás is, az államfő nyilatkozata szerint számos orosz ügynök osztott pénzt a szavazóknak, hogy Moszkva-párti érdekeket képviseljenek. Az EU is felismerte a választások sorsfordító fontosságát, Ursula von der Leyen asszony, az Európai Bizottság (EB) elnöke a hó elején Chișinăuban járt, és meghirdetett egy 1,8 milliárd eurós segélycsomagot.
– hangsúlyozta lapunknak az elemző.
Döntöttek. A referendumon sokat nyomtak a latban azon Nyugaton élő, EU-párti moldovaiak voksai, akik hosszas sorokban várakoztak a külképviseleteken berendezett szavazókörök előtt, hogy szavazhassanak
Fotó: Facebook/PAS
Arra is kíváncsiak voltunk, esélyes-e az első fordulóban 40 százalék fölött végző regnáló elnök, Maia Sandu végső győzelme, vagy szocialista kihívója, Alexandr Stoianoglo meglepetést okozhat. A szakértő kifejtette: nem lehet előre felbecsülni a két hét múlva esedékes második forduló eredményét, olyan szoros a verseny.
– vetítette előre a várható forgatókönyvet Barabás T. János. Felvetésünkre, miszerint reálisak-e Sandu vádjai, amelyek szerint az oroszok 300 ezer szavazatot vásároltak meg, a szakértő egyértelmű igennel válaszolt.
Bár Maia Sandu hivatalban levő államfő nyerte a vasárnapi elnökválasztás első fordulóját Moldovában, második körre is szükség lesz, ráadásul az EU-csatlakozásról kiírt referendumon nagyon szoros az állás az elutasító és a támogató voksok között.
Moldovában működő ügynököknek hoztak megvesztegetésre való pénzt” – idézte fel az elmúlt időszak történéseit.
Az elemző szerint mindazonáltal
„A fiatalok nagyobb arányban uniópártiak, mint az idősek, övék a jövő. A gazdasági elit pedig tisztában van azzal, hogy Oroszország nem képes modernizálni az országot, erre az uniós projektek alkalmasak. Az orosz befolyás marad, de szerintem gyengülni fog, hiszen a moszkvai média egyre nehezebben ér el a moldovaiakhoz, és az is jelzésszerű, hogy a románbarát ortodox papok száma az oroszbarátok rovására növekszik” – mutatott rá a volt szovjet tagköztársaság perspektíváira a Krónikának nyilatkozva Barabás T. János.
A moldovai választási eredmények „nehezen megmagyarázható” szavazatnövekedést mutattak Maia Sandu elnök és az Európai Unió javára – közölte hétfőn Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megtörtént az egyeztetés az orosz elnökkel – jelentette be pénteken a Facebook-oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.
Nem is nagyon volt más lehetőség, mint hogy Budapesten tartsák az amerikai–orosz találkozót – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön figyelmeztetett, hogy ha a Hamász továbbra is embereket gyilkol Gázában, „nem lesz más választásunk, mint bevonulni és megölni őket”.
Donald Trump szerint két héten belül létrejöhet a találkozója Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Budapesten. Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt csütörtökön.
Budapesten találkozik Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök – ezt az amerikai elnök jelentette be csütörtökön, miután telefonon egyeztetett az orosz államfővel.
Az EU-tagállamoknak öt évük van a háborúra való felkészülésre egy katonai terv szerint, amelyet az Európai Bizottság csütörtökön terjeszt elő, és amelyet a Politico szivárogtatott ki.
Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket.
Az orosz hadsereg 37 különböző típusú rakétával, valamint 320 csapásmérő, illetve álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat csütörtökre virradóra.
A nemzetpolitika nagy kihívás a mindenkori magyar kormányok számára; ez az a terület, ahol egyetlen szót sem lehet a kockázat súlya nélkül kiejteni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Máért csütörtöki plenáris ülésén Budapesten.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy fontolóra veszi, hogy engedélyezi Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek a gázai katonai akciók folytatását, ha a Hamász nem tartja be a fegyverszüneti megállapodás rá vonatkozó részét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!