
Moldovai szavazók Bresciában. A referendumon sokat nyomtak a latban azon Nyugaton élő, EU-párti polgárok voksai, akik hosszas sorokban várakoztak a külképviseleteken berendezett szavazókörök előtt, hogy leadják voksukat
Fotó: Maia Sandu/Facebook
A moldovai társadalom megosztott, ezt jelzi az uniós csatlakozásról szóló népszavazás eredménye, amely alig több mint 50 százalékos többséget hozott az EU-integráció hívei számára – mutatott rá a Krónika megkeresésére Barabás T. János szakértő. A Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője szerint az igenek győzelme a külföldön élő több mint egymillió moldovainak köszönhető, abban pedig, hogy az EU-t elutasítók aránya ilyen nagy volt, közrejátszott Maia Sandu elnök lanyha kampánya és a gazdaságilag elhanyagolt vidéki régiók lakóinak frusztrációja is. Mindazonáltal az elemző úgy véli, hogy Moldova EU-csatlakozása továbbra is reális forgatókönyv.
2024. október 22., 08:012024. október 22., 08:01
A moldovai társadalom megosztottságát jelzi az EU-csatlakozásról szóló népszavazás eredménye, amely szerint csupán szűk, alig több mint 50 százalék támogatja az uniós integrációt – jelentette ki a Krónikának Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője. A kolozsvári születésű szakértőt – aki korábban a chișinăui és a bukaresti magyar nagykövetségen szolgált diplomataként – a Pruton túli országban vasárnap lezajlott elnökválasztásról és az uniós referendum tanulságairól kérdeztük.
Kérdésünkre, minek tudható be a vártnál szorosabb különbség az EU-csatlakozást támogató és ellenző voksok között, kifejtette:
„Ez részükről nem csupán amatőrség, hanem burkolt propaganda is volt, mert a bizonytalan választók hajlamosak a győztesnek vélt oldalra állni, így szeretnének biztonságot, védelmet nyerni.
Ugyancsak közrejátszott az erőteljes orosz befolyásolás is, az államfő nyilatkozata szerint számos orosz ügynök osztott pénzt a szavazóknak, hogy Moszkva-párti érdekeket képviseljenek. Az EU is felismerte a választások sorsfordító fontosságát, Ursula von der Leyen asszony, az Európai Bizottság (EB) elnöke a hó elején Chișinăuban járt, és meghirdetett egy 1,8 milliárd eurós segélycsomagot.
– hangsúlyozta lapunknak az elemző.
Döntöttek. A referendumon sokat nyomtak a latban azon Nyugaton élő, EU-párti moldovaiak voksai, akik hosszas sorokban várakoztak a külképviseleteken berendezett szavazókörök előtt, hogy szavazhassanak
Fotó: Facebook/PAS
Arra is kíváncsiak voltunk, esélyes-e az első fordulóban 40 százalék fölött végző regnáló elnök, Maia Sandu végső győzelme, vagy szocialista kihívója, Alexandr Stoianoglo meglepetést okozhat. A szakértő kifejtette: nem lehet előre felbecsülni a két hét múlva esedékes második forduló eredményét, olyan szoros a verseny.
– vetítette előre a várható forgatókönyvet Barabás T. János. Felvetésünkre, miszerint reálisak-e Sandu vádjai, amelyek szerint az oroszok 300 ezer szavazatot vásároltak meg, a szakértő egyértelmű igennel válaszolt.

Bár Maia Sandu hivatalban levő államfő nyerte a vasárnapi elnökválasztás első fordulóját Moldovában, második körre is szükség lesz, ráadásul az EU-csatlakozásról kiírt referendumon nagyon szoros az állás az elutasító és a támogató voksok között.
Moldovában működő ügynököknek hoztak megvesztegetésre való pénzt” – idézte fel az elmúlt időszak történéseit.
Az elemző szerint mindazonáltal
„A fiatalok nagyobb arányban uniópártiak, mint az idősek, övék a jövő. A gazdasági elit pedig tisztában van azzal, hogy Oroszország nem képes modernizálni az országot, erre az uniós projektek alkalmasak. Az orosz befolyás marad, de szerintem gyengülni fog, hiszen a moszkvai média egyre nehezebben ér el a moldovaiakhoz, és az is jelzésszerű, hogy a románbarát ortodox papok száma az oroszbarátok rovására növekszik” – mutatott rá a volt szovjet tagköztársaság perspektíváira a Krónikának nyilatkozva Barabás T. János.

A moldovai választási eredmények „nehezen megmagyarázható” szavazatnövekedést mutattak Maia Sandu elnök és az Európai Unió javára – közölte hétfőn Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Az oroszok által megszállt Oleski városában kialakult helyi tűzszünetet „kiterjesztették… Herszon (megye) területére” – írta Melania Trump, az Egyesült Államok first ladyje kedden egy közösségi médiában közzétett bejegyzésében.
Sokan meghaltak, miután szerdán reggel két vonat ütközött egymással Madridtól körülbelül 150 kilométerre délre, Spanyolországban.
A Moldovai Köztársaság és Románia esetleges egyesülése akkor valósul meg, amikor mindkét állam polgárai ezt kívánják – jelentette ki kedden Luca Niculescu.
Késsel támadt egy feltehetően kiskorú személy az izraeli nagykövetséget őrző rendőrre Belgrádban szerdára virradó éjszaka, a rendőr lelőtte a támadót. A szerb belügyminisztérium terrorcselekménynek minősítette a történteket.
A szoros eredményt mutató előrejelzések szerint a Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt támogató pártok 57 mandátumot kaphattak, a kormányfőt ellenző pártok pedig összesen 63 képviselői helyet szerezhettek a keddi parlamenti választásokon.
Az Erasmus+ program ismét valamennyi magyarországi egyetem számára elérhető, a hallgatók újra élhetnek a program adta lehetőségekkel, és már idén ősszel benyújthatják pályázatukat.
A kereskedelmi hajók ellen a Fekete-tenger román kizárólagos gazdasági övezetében végrehajtott dróncsapások megismétlődése annak tudható be, hogy Bukarest szilárd bizonyíték nélkül Moszkvát tette felelőssé az első támadásért – vélekedett Rumen Rudev.
Mint kiderült, a vasárnapi szerbiai előrehozott parlamenti választáson az Egyetemista Lista – Az egyetemisták győznek nevű, egyetemi hallgatók által életre hívott választási lista győzelmet aratott Aleksandar Vučić politikai tábora felett.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt szeretné, hogy ha Ukrajna nem is csatlakozhat a NATO-hoz, országára is terjesszék ki a katonai szövetség alapszerződésének 5. cikkelyében foglalt védelmi garanciákat.
A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) jobb eredményre számított a vasárnapi előre hozott szerbiai parlamenti választáson, de sikernek tartja, hogy a párt megőrizte parlamenti képviseletét – jelentette ki Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke.
szóljon hozzá!