Fotó: tsua.com
Ukrajnának és Moldovának is 2030 körül lehet esélye ahhoz, hogy EU-tag legyen – mondta a Krónikának Barabás T. János, a Magyar Külügyi intézet elemzője annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság a csatlakozási tárgyalások megkezdését javasolta a két országgal. Szerinte Ukrajna útja nehezebb lesz, mivel egyrészt nagy területű országról van, másrészt a korrupció is jelentős probléma. Ugyanakkor kisebbségi ügyekben Kijevnek engedményeket kell tennie, ha csatlakozni akar. Az elemző szerint a román stratégia az, hogy Moldova előbb EU-tag legyen, ezt követően Románia annektálná a Pruton túli országot. Ez az autonómia eltörlésével és a magyarellenesség felfutásával járhat.
2023. november 11., 09:322023. november 11., 09:32
Ukrajnának és Moldovának 2030 körül lehet esélye arra, hogy EU-tag legyen, ehhez azonban Ukrajnának a kisebbségi ügyeket is rendeznie kell. Ugyanakkor Románia nem tett le Moldova bekebelezéséről, ami a magyarellenesség felfutásával is jár – kommentálta az EU-csatlakozási tárgyalások Kijevvel és Chișinăuval való megkezdéséről szóló bejelentést Barabás T. János, a Magyar Külügyi intézet vezető elemzője.
Kérdésünkre, hogy politikai döntésről van-e szó, vagy Moldova és Ukrajna valóban alkalmas az EU-tagságról szóló tárgyalások megkezdésére, az elemző, aki korábban Magyarország bukaresti és chișinăui nagykövetségén is tevékenykedett diplomataként, kifejtette: a két kelet-európai állam felvétele politikai döntés lesz, egyelőre a csatlakozási tárgyalások megkezdését javasolta az Európai Bizottság, az EU kormánya a napokban.
„Ha minden jól megy leghamarabb 2030 körül lesz Ukrajnának és Moldovának esélye taggá válni” – szögezte le.
Felvetésünkre, mekkora esélye van a két országnak, hogy valóban EU-tag legyen, kifejtette:
Közeledés? Ursula von der Leyen EB-elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő
Fotó: Commission.europa.eu
„A fő kérdés itt az, hogy képes-e Ukrajna megfelelő reformokat foganosítani, mert személy szerint jelenleg nem látom lehetségesnek a nagy ország integrálását, például az ottani mezőgazdaság inkompatibilis az EU-val. Az is ismeretes, hogy rendszeresen vannak korrupciós botrányok Kijevben, csodálkoznék, ha az EU nem akadna fent ezeken. Moldova a 2,5 milliós lakósságával könnyebben integrálgató, rugalmasabb lehet a reformok átvételében” – mutatott rá.
A Krónika kérdésére, van-e esély arra, hogy Brüsszel komolyan számonkéri az őshonos nemzeti kisebbségeket jogaiktól megfosztó törvények elfogadását, és rákényszeríti a visszavonásukra az EU-tagság érdekében, Barabás T. úgy vélekedett: igen, az EU szabályai szerint biztosítani kell az őshonos nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatását, kulturális jogait.
„De kollektív jogokat, így autonómiát az Unió nem támogat. A kijevi kormánynak tehát engednie kell ezen a téren, ha európai akar lenni politikailag is” – hangsúlyozta.
Arra a felvetésre, hogy várható-e Moszkva részéről „zavarórepülés” a csatlakozási folyamat meghiúsítása érdekében a két országban, az elemző emlékeztetett:
„Katonai, propagandisztikus, gazdasági, titkosszolgálati eszközökkel operált, ami sajnos Ukrajnában meglehetősen pusztító háborúvá fajult. Moldovában az idei év elején orosz ügynökök erőszakos utcai rendbontással, információs hadviseléssel, gázpolitikával kormánybuktatást akartak volna elérni. Szerintem marad az orosz hibrid háború, mert Moszkva nem akarja, hogy az USA befolyása növekedjen szomszédságában, és ellenzi az Unió politikáját is. A módszerek változhatnak orosz részről. Sok függ attól, bírja e Ukrajna a nyomást, illetve hogy kitart e Washington eddigi politikája mellett” – hívta fel a figyelmet az elemző.
Azon kérdésünkre, hogy az EU-csatlakozási tárgyalások milyen hatással lehetnek Románia azon céljára, hogy bekebelezze Moldovát, a kolozsvári születésű elemző leszögezte: a román politikai elit stratégiája, hogy előbb az EU-ba vegyék fel Moldovát, majd ezután jöhet az annektálása.
Az EU-n keresztül Romániába? Ursula von der Leyen Maia Sandu moldovai elnök társaságában
Fotó: Facebook/Maia Sandu
Ami azt jelenti, hogy a moldáv szuverenistákat ki akarják iktatni, aminek láthatók már az eszközei. A románbarát kormány máris betiltotta a moldovai nacionalista médiát. A heves propagandakampányban a moldovai hazafiakat oroszbarátnak bélyegzik meg.
így a vezető chișinăui napilap, a Bukarest által pénzelt Timpul, amely eddig gyakran közölt Magyarországra nézve kedvező híreket (pl. Budapest szépségei, a magyar családpolitika) már nem ír kedvezően Maygarországról, sőt ellene uszít: „Orbán Viktor mosson kezet miután Putyinnal kezet fogott”, „a magyarok kegyetlenkedtek Észak Erdélyben”. Amit a bukaresti hatalom nem ért az az, hogy ez a gyűlöletkeltés ellenük fog fordulni, mert például centralizálni kell a politikai hatalmat a magyarellenesség gerjesztésének érdekében, ami a kormányzat hatékonyságának csökkenésével jár. A gyűlölet torzítja a politikai döntéshozási folyamatot, merevvé teszi a társadalmat a változásokkal szemben, nem beszélve arról, hogy mélyen demokrácia-ellenes. A román elit úgy döntött, marad az eddigi felállás, vagyis egy szűk, titkosszolgálat által dominált oligarchikus politikai-gazdasági elit manipulációval, titkos eszközökkel kormányoz” – vázolta a nem túl derűs jövőképet Barabás T. János.
Az új ukrán kisebbségi törvény nem jelent megfelelő megoldást a nemzeti kisebbségek kéréseire – szögezte le az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN).
Ukrajna kész megállapodni Magyarországgal a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére vonatkozó uniós követelmények teljesítéséről – jelentette ki Olha Sztefanyisina európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes.
Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az Európai Unió Tanácsa kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával, és javasolja Georgiának a tagjelöltség megadását – közölte az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben szerdán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hazugságoknak nevezte az előző kormánnyal szembeni korrupciós vádakat Orbán Viktor az Ultrahang Plusznak adott interjújában csütörtök este. A volt kormányfő beszélt arról is, hogy százszázalékosan biztos öccse ártatlanságában.
A háború végét kézzel fogható közelségbe hozó áttörés nem történt a kedden és szerdán Abu-Dzabiban lezajlott háromoldalú tárgyalásokon, ugyanakkor fontos, hogy a háborús felek végre ismét tárgyalóasztalhoz ültek.
Védelmébe vette George Simion, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) elnökének kijelentését, miszerint a románok kifosztják a német szociális rendszert.
Kedden 11 halálos áldozatot és több mint 70 sérültet követelő tömegbaleset történt. A hatóságok szerint a férfi vallomása kulcsfontosságú az ügyben, ugyanakkor a nyomozás jelenlegi állása szerint nem indokolt további fogva tartása.
Orbán Áront és társait üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett embercsempészéssel gyanúsítják.
Újabb német politikus verte ki a biztosítékot Romániában azzal, hogy bírálta a Romániából érkezett bevándorlóknak nyújtott állami segélyeket.
A Charles ciklon miatt heves esőzésekre és viharos szélre számítanak Portugália több térségében, ezért november 11-re a legmagasabb, vörös szintű meteorológiai riasztást adták ki. A román külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki.
Az orosz és egyéb fenyegetések hatékonyabb elhárítása érdekében az Európai Unió 50 millió euróval támogatja egy fekete-tengeri, román–bolgár biztonsági központ létrehozását.
Komoly téttel bíró kétnapos tárgyalások kezdődnek kedden Abu-Dzabiban, amelyeken az Egyesült Államok, Oroszország és Ukrajna képviselői az európai országok partvonal melletti asszisztálása mellett az ukrajnai béke lehetőségéről tárgyalnak.
Új politikai helyzetet teremtett a vajdasági magyar közösségben a vasárnapi nemzeti tanácsi választás. Az eredmény hosszabb távon a vajdasági magyar érdekképviselet működését, Budapest és Belgrád kisebbségpolitikai kapcsolatrendszerét is átalakíthatja.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!