Fotó: tsua.com
Ukrajnának és Moldovának is 2030 körül lehet esélye ahhoz, hogy EU-tag legyen – mondta a Krónikának Barabás T. János, a Magyar Külügyi intézet elemzője annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság a csatlakozási tárgyalások megkezdését javasolta a két országgal. Szerinte Ukrajna útja nehezebb lesz, mivel egyrészt nagy területű országról van, másrészt a korrupció is jelentős probléma. Ugyanakkor kisebbségi ügyekben Kijevnek engedményeket kell tennie, ha csatlakozni akar. Az elemző szerint a román stratégia az, hogy Moldova előbb EU-tag legyen, ezt követően Románia annektálná a Pruton túli országot. Ez az autonómia eltörlésével és a magyarellenesség felfutásával járhat.
2023. november 11., 09:322023. november 11., 09:32
Ukrajnának és Moldovának 2030 körül lehet esélye arra, hogy EU-tag legyen, ehhez azonban Ukrajnának a kisebbségi ügyeket is rendeznie kell. Ugyanakkor Románia nem tett le Moldova bekebelezéséről, ami a magyarellenesség felfutásával is jár – kommentálta az EU-csatlakozási tárgyalások Kijevvel és Chișinăuval való megkezdéséről szóló bejelentést Barabás T. János, a Magyar Külügyi intézet vezető elemzője.
Kérdésünkre, hogy politikai döntésről van-e szó, vagy Moldova és Ukrajna valóban alkalmas az EU-tagságról szóló tárgyalások megkezdésére, az elemző, aki korábban Magyarország bukaresti és chișinăui nagykövetségén is tevékenykedett diplomataként, kifejtette: a két kelet-európai állam felvétele politikai döntés lesz, egyelőre a csatlakozási tárgyalások megkezdését javasolta az Európai Bizottság, az EU kormánya a napokban.
„Ha minden jól megy leghamarabb 2030 körül lesz Ukrajnának és Moldovának esélye taggá válni” – szögezte le.
Felvetésünkre, mekkora esélye van a két országnak, hogy valóban EU-tag legyen, kifejtette:
Közeledés? Ursula von der Leyen EB-elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán államfő
Fotó: Commission.europa.eu
„A fő kérdés itt az, hogy képes-e Ukrajna megfelelő reformokat foganosítani, mert személy szerint jelenleg nem látom lehetségesnek a nagy ország integrálását, például az ottani mezőgazdaság inkompatibilis az EU-val. Az is ismeretes, hogy rendszeresen vannak korrupciós botrányok Kijevben, csodálkoznék, ha az EU nem akadna fent ezeken. Moldova a 2,5 milliós lakósságával könnyebben integrálgató, rugalmasabb lehet a reformok átvételében” – mutatott rá.
A Krónika kérdésére, van-e esély arra, hogy Brüsszel komolyan számonkéri az őshonos nemzeti kisebbségeket jogaiktól megfosztó törvények elfogadását, és rákényszeríti a visszavonásukra az EU-tagság érdekében, Barabás T. úgy vélekedett: igen, az EU szabályai szerint biztosítani kell az őshonos nemzeti kisebbségek anyanyelvi oktatását, kulturális jogait.
„De kollektív jogokat, így autonómiát az Unió nem támogat. A kijevi kormánynak tehát engednie kell ezen a téren, ha európai akar lenni politikailag is” – hangsúlyozta.
Arra a felvetésre, hogy várható-e Moszkva részéről „zavarórepülés” a csatlakozási folyamat meghiúsítása érdekében a két országban, az elemző emlékeztetett:
„Katonai, propagandisztikus, gazdasági, titkosszolgálati eszközökkel operált, ami sajnos Ukrajnában meglehetősen pusztító háborúvá fajult. Moldovában az idei év elején orosz ügynökök erőszakos utcai rendbontással, információs hadviseléssel, gázpolitikával kormánybuktatást akartak volna elérni. Szerintem marad az orosz hibrid háború, mert Moszkva nem akarja, hogy az USA befolyása növekedjen szomszédságában, és ellenzi az Unió politikáját is. A módszerek változhatnak orosz részről. Sok függ attól, bírja e Ukrajna a nyomást, illetve hogy kitart e Washington eddigi politikája mellett” – hívta fel a figyelmet az elemző.
Azon kérdésünkre, hogy az EU-csatlakozási tárgyalások milyen hatással lehetnek Románia azon céljára, hogy bekebelezze Moldovát, a kolozsvári születésű elemző leszögezte: a román politikai elit stratégiája, hogy előbb az EU-ba vegyék fel Moldovát, majd ezután jöhet az annektálása.
Az EU-n keresztül Romániába? Ursula von der Leyen Maia Sandu moldovai elnök társaságában
Fotó: Facebook/Maia Sandu
Ami azt jelenti, hogy a moldáv szuverenistákat ki akarják iktatni, aminek láthatók már az eszközei. A románbarát kormány máris betiltotta a moldovai nacionalista médiát. A heves propagandakampányban a moldovai hazafiakat oroszbarátnak bélyegzik meg.
így a vezető chișinăui napilap, a Bukarest által pénzelt Timpul, amely eddig gyakran közölt Magyarországra nézve kedvező híreket (pl. Budapest szépségei, a magyar családpolitika) már nem ír kedvezően Maygarországról, sőt ellene uszít: „Orbán Viktor mosson kezet miután Putyinnal kezet fogott”, „a magyarok kegyetlenkedtek Észak Erdélyben”. Amit a bukaresti hatalom nem ért az az, hogy ez a gyűlöletkeltés ellenük fog fordulni, mert például centralizálni kell a politikai hatalmat a magyarellenesség gerjesztésének érdekében, ami a kormányzat hatékonyságának csökkenésével jár. A gyűlölet torzítja a politikai döntéshozási folyamatot, merevvé teszi a társadalmat a változásokkal szemben, nem beszélve arról, hogy mélyen demokrácia-ellenes. A román elit úgy döntött, marad az eddigi felállás, vagyis egy szűk, titkosszolgálat által dominált oligarchikus politikai-gazdasági elit manipulációval, titkos eszközökkel kormányoz” – vázolta a nem túl derűs jövőképet Barabás T. János.
Az új ukrán kisebbségi törvény nem jelent megfelelő megoldást a nemzeti kisebbségek kéréseire – szögezte le az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN).
Ukrajna kész megállapodni Magyarországgal a nemzeti kisebbségek jogainak védelmére vonatkozó uniós követelmények teljesítéséről – jelentette ki Olha Sztefanyisina európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes.
Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az Európai Unió Tanácsa kezdje meg a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával, és javasolja Georgiának a tagjelöltség megadását – közölte az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben szerdán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.
Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.
A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.
Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.
Románia nem akar választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között, mindkettővel jó kapcsolatot szeretne – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Tizenöt éves kor alatt nem lehet saját közösségi médiás fiókjuk a kiskorúaknak – derült ki abból a gyermekvédelmi javaslatcsomagból, amit szerdán mutattak be Brüsszelben.
Az Irán ellen folyó, hat hónapja tartó amerikai háború eddig 38 milliárd dollárba került, és ez az összeg várhatóan havonta 3 milliárd dollárral fog emelkedni – jelentette kedden a washingtoni Kongresszus független költségvetési szakértője.
Erősebb, függetlenebb Európa formálódik, amely a korábbinál jobban képes megvédeni magát, és ez az az Európa, melyre büszkék lehetünk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn azt állította, hogy Ukrajna és Oroszország megállapodott az „energetikai célpontok” elleni támadások leállításáról, miközben világszerte tovább emelkednek az üzemanyagárak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!