
Fotó: Rompres
2007. május 08., 00:002007. május 08., 00:00
Az 52 éves, magyar származású Sarkozy győzelmi beszédében kijelentette: minden francia elnöke kíván lenni. A kormányzó jobbközép UMP több száz szimpatizánsa előtt tartott tízperces beszédében Sarkozy először meghatottságának adott hangot: „Kisgyerekkorom óta büszke vagyok arra, hogy egy nagy, szép és régi nemzethez tartozom, Franciaországhoz” – hangsúlyozta a konzervatív politikus. „Minden olyan franciának, aki nem rám szavazott, azt üzenem, hogy tiszteletben tartom politikai véleményét, mert számomra csak egy Franciaország létezik. Azt szeretném nekik mondani, hogy minden francia elnöke leszek” – tette hozzá.
Az új köztársasági elnök szakítani kíván „a múlt szokásaival és eszméivel”. „Vissza fogom adni a franciáknak Franciaország büszkeségét” – hangsúlyozta Sarkozy, és elkötelezte magát a „munka, a tekintély és az érdem helyreállításában”. Saját szavai szerint „az európai építkezésben őszintén és mélyen hívő” új államfő Franciaország európai partnereitől azt kérte, hogy „hallják meg a népek hangját, amelyek védelmet kívánnak”. Jelezte: hamarosan Brüsszelbe és Berlinbe látogat. „Egész életemben európai voltam” – emelte ki. Az előző elnökhöz, Chirachoz képest Washingtonhoz közelebb álló Sarkozy kijelentette: Franciaország kiáll az Egyesült Államok mellett, amikor annak szüksége van rá, de azt kéri Washingtontól, hogy fogadja el, „ha a barátai másképp gondolkodnak”. Emellett felszólította az Egyesült Államokat, hogy ne akadályozza, hanem álljon a globális felmelegedés elleni küzdelem élére. Majd „testvéri” felhívással fordult az afrikai országok felé, amelyekkel együtt kíván kidolgozni egy „szabályozott bevándorlási és ambiciózus fejlesztési politikát”. A párizsi Concorde téren neves francia művészek és énekesek – többek között Johnny Hallyday, Mireille Mathieu és Faudel – közreműködésével népünnepély kezdődött.
Nem mindenki ünnepelt azonban: a párizsi Bastille téren két órával Sarkozy győzelme után összetűzések törtek ki a Sarkozy-ellenes tüntetők és a rohamrendőrök között. Sarkozy győzelmét Európában és Amerikában optimizmussal, Törökországban viszont tartózkodóan fogadták. José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke szerint az Európai Unióra mondott igen nyert a franciaországi választással. George Bush amerikai elnök vasárnap telefonon gratulált Nicolas Sarkozynek ahhoz, hogy megválasztották őt a Francia Köztársaság elnökévé. „Bush elnök alig várja, hogy együttműködhessen Sarkozy megválasztott elnökkel szilárd szövetségünk folytatásáért” – mondta el Gordon Johndroe szóvivő. „Az Egyesült Államok és Franciaország történelmi szövetségesek és partnerek” – fűzte hozzá. Recep Tayyip Erdogan török kormányfő ugyanakkor közölte: reméli, hogy a Törökország európai uniós tagságát nyíltan ellenző Nicolas Sarkozy megválasztása Franciaország elnökévé nem befolyásolja hátrányosan a török csatlakozási folyamatot.
Sarkozy egyébként győzelme után Korzikára – feltehetően egy apátságba – vonul vissza néhány napra, május 16-án veszi át az elnökséget Jacques Chirac jelenlegi államfőtől, lemond a kormányzó jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP) elnökségi tisztjéről, és várhatóan még aznap Francois Fillont nevezi ki kormányfőnek.
Hírösszefoglaló
Sarkozy dédnagynénje büszke Nicolasra
A 92 éves Sárközy Mariann, Nicolas Sarkozy dédnagynénje elégedetten nyugtázta unokaöccse vasárnapi franciaországi elnökválasztáson aratott győzelmét. „Lelkesen hallottam, hogy Nicolas győzött, annyira büszkék vagyunk rá – mondta Sárközy Mariann. „Nem akarok arrogánsnak látszani, de már két éve megmondhattam volna, hogy győzni fog. Annyi energiája, tapasztalata van, annyira tehetséges és intelligens. Húsz évig Neuilly polgármestere volt, és nagyszerű munkát végzett pénzügyminiszterként és belügyminiszterként” – tette hozzá a nagynéni. Nicolas Sarkozy nagyapja és Sárközy Mariann apja testvérek. Sarkozy édesapja a második világháború után vándorolt ki Magyarországról.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.