
Fotó: Kristina Berdynskykh/Twitter
Kijev már a „védelem szakaszába lépett”, lövések, robbanások hallatszanak egyes kerületekben, a helyzet súlyos, az ellenség meg akarja semmisíteni a fővárost – jelentette ki Vitalij Klicsko kijevi polgármester pénteki sajtótájékoztatóján.
2022. február 25., 22:102022. február 25., 22:10
2022. február 25., 23:062022. február 25., 23:06
Elmondta, hogy az ukrán hadsereg folyamatosan semlegesíti az orosz szabotázscsoportokat. Sajnos ezeknek a szabotázscsoportoknak egy része már beszivárgott Kijevbe – panaszolta. „Az ellenség térdre akarja kényszeríteni a fővárost, el akar minket pusztítani” – emelte ki a polgármester. Hozzátette ugyanakkor, hogy az ukrán hadsereg tartja a védelmi állásait a főváros körül. „A helyzet súlyos, de hiszünk a fegyveres erőinkben, támogatjuk őket, és segítünk” – hangoztatta.
Azt tanácsolta minden fővárosinak, hogy készítsenek össze vizet, élelmet, meleg ruhát, takarót, tisztálkodási szereket ara az esetre, ha óvóhelyre kell vonulniuk. A polgármester tájékozatott még arról, hogy négyen sérültek meg egy lakóházban, amelyre rázuhantak az ukrán légvédelem által lelőtt rakéta darabjai. Egy idős férfi pedig, aki Obolony kerületében sérült meg reggel a városba behatolt orosz katonai járművek és az ukrán fegyveres erők összeütközése közben, súlyos állapotban az intenzív osztályon van.
Meglehetősen heves harcok dúlnak Ukrajna és Oroszország fegyveres erői között az ország keleti részén Harkiv, északkeleten Szumi megyében, valamint az ország déli részén. Mihajlo Podoljak, a kijevi elnöki iroda vezetőjének tanácsadója pénteki online sajtótájékoztatóján kitért arra, hogy az ukrán védelmi minisztériumtól délután kapott tájékoztatás szerint pénteken több mint ezer orosz katona vesztette életét a harcokban. „Ez nagy szám. És ha a harci cselekmények ilyen ütemben folytatódnak az egész országban, akkor az Oroszországi Föderáció veszteségei csak növekedni fognak” – hangoztatta. Podoljak hozzátette egyúttal, hogy az ilyen információk „nagyon fontosak a ma az államukért küzdő ukrán katonák pszichológiai állapota szempontjából”.
„Úgy tűnik, könnyebb lesz önökkel megállapodnunk, mint ezzel a kábítószerfüggőkből és neonácikból álló bandával, amely megtelepedett Kijevben és túszul ejtette az egész ukrán népet” – mondta az orosz elnök. Putyin arra hívta fel az ukrán katonákat, hogy ne hagyják a nacionalistáknak élő pajzsként használni a békés lakosságot. Az orosz elnök szerint a banderisták és neonácik Ukrajna nagyvárosaiban, köztük Kijevben és Harkivban nehézfegyvereket állítottak fel, hogy – mint mondta – nyugati tanácsadók útmutatása alapján válaszcsapást provokáljanak ki.
Az elnök szerint az orosz erők fő összecsapásai nem az ukrán reguláris erőkkel, hanem a nacionalista zászlóaljakkal történnek. Putyin azt állította, hogy az ukrán hadseregben a nacionalisták a záróalakulatok szerepét töltik be. Az orosz vezető ezzel azokra az osztagokra utalt, amelyek a Vörös Hadseregben a második világháborúban fegyverrel állták útját azoknak a katonáknak, akik szökni, elrejtőzni vagy megfutamodni próbáltak. „A reguláris ukrán egységekbe beágyazott nacionalista elemek nemcsak fegyveres ellenállásra buzdítanak, hanem valójában a záróalakulatok szerepét töltik be” – mondta az elnök.
Szergej Lavrov külügyminiszter a nap folyamán korábban azt mondta, hogy Oroszország nem szándékozik megszállni Ukrajnát, és kész bármikor tárgyalni azt követően, hogy az ukrán hadsereg leteszi a fegyvert. Azt mondta, Moszkva szeretné megszabadítani Ukrajnát a nyugati országok és a nacionalisták „külső irányításától”, hogy az ország népei külső nyomás nélkül határozhassák meg jövőjüket. „Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy az ukrán nép független legyen, hogy olyan kormánya legyen, amely képviseli az egész sokszínűségét, és ne kerüljön olyan helyzetbe, ahol teljes külső ellenőrzés alatt áll, amely arra van kihegyezve, hogy a neonácizmust, az oroszok elleni népirtást ösztönözze, és Ukrajnát Oroszország feltartóztatásának eszközeként használja” – mondta Lavrov.
Marija Zaharova külügyi szóvivő pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy az ukrajnai orosz „különleges művelet” célja az erőszaknak és „népirtásnak” kitett lakosság megvédelmezése mellett a „bábkormány” felelősségre vonása azokért a bűncselekményekért, amelyeket civilek, egyebek között orosz állampolgárok ellen követett el. További célként nevezte meg Ukrajna „nácitlanítását és demilitarizálását”.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken videóüzenetben arra szólította fel Vlagyimir Putyin orosz államfőt, hogy üljenek le tárgyalni, és vessenek véget a vérontásnak.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
szóljon hozzá!