
Fotó: Ukrán védelmi minisztérium
Az ukrán fegyveres erők vezérkarának legfrissebb jelentése szerint körülbelül 9000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harcokban. Az orosz védelmi minisztérium szerdai jelentésében pedig arról ad hírt, hogy az ukrán katonai infrastruktúrára mért, számottevő kár mellett az orosz hadsereg 2870 katonát ölt meg, 3700-et megsebesített és közel 600-at tart fogva.
2022. március 03., 15:162022. március 03., 15:16
2022. március 03., 15:202022. március 03., 15:20
Az ukrán hadsereg rendszeresen ad ki frissítéseket az orosz erőknek okozott katonai veszteségekről, amelyekkel kapcsolatban a nyugati médiumok is hangsúlyozzák: nem áll módjukban ellenőrizni az információt.
A német piac- és fogyasztói adatokra szakosodott Statista vállalat szerint az orosz hadsereg február 24. és március 3. között számlált embervesztesége megegyezik az ukrán vezérkar által közölt számadattal. A felszerelésbeli veszteséget illetően a vállalat ugyanakkor azt is közölte, hogy Oroszország 900 harci páncélozott gépet, 374 autóipari felszerelést, 217 tankot és 42 Grad típusú rakétarendszert vesztett a nyolc napja tartó háborúban.
Fotó: Orosz védelmi minisztérium
Oroszország szerda este adott ki először konkrét számadatokat az Ukrajnában elesett katonáiról.
Az orosz védelmi minisztérium szóvivője szerint az orosz hadsereg az ukrán fegyveres erők katonai infrastruktúrájának 1502 objektumát semmisítette meg, köztük van az ukrán fegyveres erők 51 parancsnoki és kommunikációs csomópontja és 38 légvédelmi radarállomás.
Elmondása szerint 58 repülőgépet semmisítettek meg (47-et a földön, 11-et a levegőben), az ukrán hadsereg 472 harckocsit és más páncélozott harcjárművet, 62 rakéta-sorozatvetőt, 206 tüzérségi ágyút és aknavetőt, 336 speciális katonai járművet és 46 pilóta nélküli repülőgépet veszített – közölte szerdán az MTI.
Az Amerikai Egyesült Államok szerdai becslései szerint Oroszország haderejének 82%-át telepítette Ukrajnába a keddi 80%-os becsléssel szemben – közölte az amerikai közszolgálati rádió, a National Public Radio.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
szóljon hozzá!