Fotó: MTI
A magyarországi oktatási rendszer gyökeres átalakítása érdekében tartottak demonstrációt szombaton Budapesten a Pedagógusok Sztrájkbizottsága szervezésében.
2016. február 14., 18:122016. február 14., 18:12
2016. február 14., 18:262016. február 14., 18:26
A rendezvényt azért hirdették meg a pedagógus szervezetek, mert úgy látják, rendszerszintű változtatásokra van szükség az oktatás, a köznevelés területén, ugyanakkor szerintük a kormányzat nem értette meg ennek fontosságát.
Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke az összegyűlt tömeg előtt azt mondta: a kormány „nagy reformja\" olyan oktatási rendszert hozott létre, amely rossz a gyermeknek, a pedagógusnak, a nevelő-oktató munkavállalónak, a szülőnek és az egész országnak. „A mai iskolák nem tudják hozzásegíteni a diákokat a tudás megszerzéséhez, pedig egy nemzet felemelkedésének záloga az osztálytermekben van\" – mutatott rá.
Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke elmondta: azért vonultak a Kossuth Lajos térre, mert az oktatás iránya elhibázott és a helyzet aggasztó. A szakszervezeti vezető elmondta, ha kell, elmennek a végsőkig, akár közös sztrájkbizottságokat alakítanak, és munkabeszüntetéssel is tiltakoznak.
Eközben Palkovics László oktatási államtitkár szombati sajtótájékoztatóján azt mondta, nincs olyan, a szakszervezetek által felvetett kérdés, amelyről a köznevelési kerekasztalon, illetve külön egyeztetésen ne tárgyaltak volna. Szerinte szakmai egyeztetéseket kell folytatni, és a politikát nem célszerű bevinni az iskolákba.
Pósán László, az Országgyűlés kulturális bizottságának fideszes alelnöke szintén szombaton kijelentette: a rendszerváltozás óta soha nem látott béremelésben részesültek a magyarországi pedagógusok, a demonstrálók újabb bérkövetelése már az adófizetőket terhelné. A magyarországi ellenzéki pártok támogatásukról biztosították a pedagógusokat és az általuk megfogalmazott követeléseket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!