Hirdetés

Duda: nem szabad engedni Putyinnak, az orosz csapatokat egész Ukrajnából ki kell vonni

•  Fotó: Twitter/lengyel elnöki hivatal

Fotó: Twitter/lengyel elnöki hivatal

A világ vezetőinek nem szabad az ukránok feje fölött tárgyalni a békéről, Oroszországtól csak a csapatok teljes kivonását követelhetik Ukrajna területéről – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök szerdán este az ukrán hivatali partnere látogatását záró, a varsói Királyi Várban mondott beszédében.

Hírösszefoglaló

2023. április 06., 08:052023. április 06., 08:05

Duda a szabad világ alapértékeinek nevezte a szabadságot, az országok szuverenitását, területi integritását, a demokráciát és a szolidaritást. Rámutatott: több államban növekszik az ukrajnai háború okozta fáradtság, és megjelenik „az orosz propaganda és dezinformáció által is táplált kísértés, hogy mindenáron és minél hamarabb tűzszünetet érjenek el”, ennek következtében pedig Ukrajna számára kedvezőtlen békét kössenek Oroszországgal.

A lengyel államfő elutasította a Vlagyimir Putyin orosz elnök iránti engedmények politikáját, mely – mint mondta – lényegében kiváltotta a jelenlegi ukrajnai agressziót.

Hirdetés

Csak Ukrajna dönthet arról, mely elvek szerint folytat béketárgyalásokat – jelentette ki Duda, hozzátéve: a világ vezetői csak azon feltétel teljesítését kell követelniük Moszkvától, amely értelmében az orosz csapatokat teljesen ki kell vonniuk Ukrajna nemzetközileg elismert területéről. „Szó sem lehet az ukránok feje fölött folytatott akármilyen tárgyalásról” – hangsúlyozta.

A lengyel-ukrán történelmi kapcsolatok nehéz fejezeteire, köztük a Lengyelország által népirtásnak minősített 1942-1943-as volhíniai mészárlásra utalva Duda kijelentette: a két ország vezetői „nem tartanak az akár a legnehezebb történelmi témákról folytatandó párbeszédről sem”. Hozzátette: a két nemzet közötti kapcsolatokat „az igazságon és a kölcsönös bizalmon fogják építeni”.

Szerinte a nagy nemzetek a történelem döntő pillanataiban képesek „túllépni legnagyobb nézeteltéréseiken, és együtt néznek a jövőbe”.

Zelenszkij a beszédében kiemelte: meg kell oldani mindent, ami a lengyel és az ukrán társadalom érdekei és békéje végett megoldásra vár, a katonai, politikai, gazdasági és energetikai együttműködéstől kezdve egészen „a történészek fáradságos munkájáig”.

A történelmi igazságtételről az ukrán elnök Oroszországra vonatkozóan is beszélt, amikor azon reményének adott hangot, hogy Lengyelország és Ukrajna „közös ellenségét felelősségre vonják Bucsáért és Bikovnyáért, Katynért és Szmolenszkért”.

Zelenszkij ezzel egyrészt a jelenlegi ukrajnai háborús bűntettekre utalt, másrészt az 1940 tavaszán a szovjet Belügyi Népbiztosság (NKVD) által a lengyel tiszteken elkövetett katyni mészárlásra, valamint a 2010-es szmolenszki légikatasztrófára is.

A két elnök a Királyi Vár udvarán mondta beszédét, ahol – amint a vár előtti téren is – lengyel és ukrán zászlókat lobogtató tömeg hallgatta meg őket. A beszédekkel lezárult Zelenszkij varsói látogatásának hivatalos programja. Ez volt az ukrán elnök első hivatalos lengyelországi látogatása az ukrajnai háború kitörése óta.

Előzőleg Zelenszkij és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő KTO Rosomak típusú páncélozott harcjárművek és egyéb hadifelszerelés szállításáról szóló szándéknyilatkozatot írt alá Varsóban.

A két vezető a kétoldalú tárgyalásokat követően látta el kézjegyével a dokumentumot, amelyről Zelenszkij a közös sajtóértekezleten közölte: a nyilatkozat a Krab önjáró lövegek és Rak önjáró ütegek szállításáról is szól.

Morawiecki szombaton közölte, hogy Ukrajna száz új KTO Rosomak típusú páncélozott harcjárművet rendelt Lengyelországtól.
Morawiecki és Zelenszkij jelenlétében aláírták továbbá a 125 milliméteres harckocsilőszer közös gyártásáról szóló megállapodást, valamint azt a szándéknyilatkozatot is, amely a lengyel cégek részvételéről szól Ukrajna háború utáni újjáépítésében.

Morawiecki ebben az összefüggésben a sajtókonferencián elmondta: többszáz lengyel cég már kész arra, hogy részt vegyen Ukrajna újjáépítésében, szerdán már aláírták az erre vonatkozó első szerződéseket. Az ukrán gabona kivitele kapcsán Zelenszkij a Morawieckivel közös sajtóértekezleten közölte, hogy „megtalálták a kiutat”. „Úgy gondolom, hogy a legközelebbi napokban vagy hetekben már meglesz a végleges megoldás ebben a kérdésben” – tette hozzá az ukrán elnök.

A lengyel kormányfő arra is kitért, hogy Lengyelország az Európai Bizottsággal és Ukrajnával együtt az Oroszországba elhurcolt ukrán gyermekek hazatérésére törekszik, és „rendkívüli barbárságnak” nevezte a történteket.

Beszámolója szerint a Zelenszkijjel folytatott tárgyalások napirendjén szerepelt az 1942-1943-as volhíniai mészárlás lengyel áldozatainak exhumálása is.

„Ma esély van arra, hogy újból, igazságra alapozva, megírjuk ezt a történetet” – utalt Morawiecki az egykori Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) és az Ukrán Nacionalisták Szervezete (OUN) által elkövetett tömeggyilkosságokra, amelyeket Varsó népirtásnak tekint.

Morawiecki közölte továbbá: a két ország között új vasúti határátkelőt nyitnak. Zelenszkij erről elmondta: a Varsó-Kijev vasútvonalon nyíló Rawa Ruska-Hrebenne átkelőt várhatóan hamarosan megnyitják.

A határátkelőn 2005 óta szünetel a közlekedés.

Amerikai légvédelmi rendszert állítottak hadrendbe az ukránok

Szerhij Najev, a Donyec-medencei fronton harcoló ukrán Egyesített Erők parancsnoka bejelentette: az északi hadműveleti zónában már hadrendbe állították az Egyesült Államok által Ukrajnának adott Avenger típusú légvédelmi rakétarendszereket.
Kifejtette, hogy

a rakétarendszerek képesek rövid hatótávolságú mobil légvédelmet biztosítani a polgári infrastruktúra és az ukrán erők számára robotrepülőgépek, drónok, valamint alacsonyan haladó repülők és helikopterek ellen.


Megjegyezte, hogy az Avenger alkalmas az iráni gyártású Sahid kamikaze drónok hatékony felderítésére és megsemmisítésére is. Elmondta, hogy a rendszer működtetéséhez ukrán katonák speciális kiképzést kaptak Németországban. Az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint az Avenger kezelésére kiképzett egyik ukrán katona elmondta, hogy a rendszer Stinger rakétákkal, és egy Browning nehézgéppuskával van felszerelve.
Az Egyesült Államok januárban jelentette be, hogy az újabb, 2,5 milliárd dollár értékű katonai segélycsomagja részeként nyolc Avenger légvédelmi rakétarendszert ad Ukrajnának – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda.
Az ukrán határőrszolgálat szerdai közleményében arról számolt be, hogy a Donyeck megyei

Bahmutban házról házra folynak a harcok, az orosz erők fő erőfeszítéseiket arra összpontosítják, hogy áttörjék az ukrán csapatok védelmi vonalát a város ipari övezetében.


Az ott szolgálatot teljesítő határőrök állását a Wagner orosz magánhadsereg egyszerre hat csoportja támadta meg, amit azonban a határőralakulat visszavert. A jelentés szerint 29 orosz katona halt meg, és legalább negyven megsérült.
Az ukrán vezérkar sajtószolgálata arról tájékoztatott, hogy a keleti fronton az ukrán erők megsemmisítettek egy K-52-es orosz helikoptert. A vezérkar esti helyzetjelentésében azt írta, hogy az ukrán erők szerdán több mint negyven orosz támadást vertek vissza. A beszámoló szerint az orosz erők fő erőfeszítéseiket változatlanul a Donyeck megyében lévő Liman, Bahmut, Avgyijivka és Marjinka települések irányában indított támadóműveletekre összpontosítják.
Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. szeptember 21., hétfő

Vita a NATO 5. cikkelyéről, miután Fico jelezte: Szlovákia nem biztos, hogy betartja. De mit is rögzít?

Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.

Vita a NATO 5. cikkelyéről, miután Fico jelezte: Szlovákia nem biztos, hogy betartja. De mit is rögzít?
Hirdetés
2026. szeptember 21., hétfő

Merz nehéz helyzetben, miután pártja újabb tartományban kapott ki nagyon az AfD-től

A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.

Merz nehéz helyzetben, miután pártja újabb tartományban kapott ki nagyon az AfD-től
2026. szeptember 21., hétfő

Eltűntek a sorompók, de a rendőrök nem: így ellenőrzik a román–magyar határt Schengen után

Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.

Eltűntek a sorompók, de a rendőrök nem: így ellenőrzik a román–magyar határt Schengen után
2026. szeptember 18., péntek

Kárpáti Nyolcak: új országcsoport Romániával és Magyarországgal, román igénnyel a kisebbségvédelemre

A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.

Kárpáti Nyolcak: új országcsoport Romániával és Magyarországgal, román igénnyel a kisebbségvédelemre
Hirdetés
2026. szeptember 17., csütörtök

Négy napig működhetett egy új román nyelvű osztály Ukrajnában, aztán gyorsan bezáratták

Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.

Négy napig működhetett egy új román nyelvű osztály Ukrajnában, aztán gyorsan bezáratták
2026. szeptember 17., csütörtök

EU vagy Egyesült Államok? A külügyminiszter elmondta, melyiket választja Románia

Románia nem akar választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között, mindkettővel jó kapcsolatot szeretne – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.

EU vagy Egyesült Államok? A külügyminiszter elmondta, melyiket választja Románia
2026. szeptember 16., szerda

Drasztikus korlátozások körvonalazódnak a kiskorúak közösségimédia-használatát illetően

Tizenöt éves kor alatt nem lehet saját közösségi médiás fiókjuk a kiskorúaknak – derült ki abból a gyermekvédelmi javaslatcsomagból, amit szerdán mutattak be Brüsszelben.

Drasztikus korlátozások körvonalazódnak a kiskorúak közösségimédia-használatát illetően
Hirdetés
2026. szeptember 16., szerda

Óriási összegeket emésztett eddig fel az iráni háború, és még messze a vége. De mekkora kárt okozott Romániának?

Az Irán ellen folyó, hat hónapja tartó amerikai háború eddig 38 milliárd dollárba került, és ez az összeg várhatóan havonta 3 milliárd dollárral fog emelkedni – jelentette kedden a washingtoni Kongresszus független költségvetési szakértője.

Óriási összegeket emésztett eddig fel az iráni háború, és még messze a vége. De mekkora kárt okozott Romániának?
2026. szeptember 16., szerda

Erősebb, függetlenebb Európát vizionál Ursula von der Leyen, szó esett a magyarországi választásokról is

Erősebb, függetlenebb Európa formálódik, amely a korábbinál jobban képes megvédeni magát, és ez az az Európa, melyre büszkék lehetünk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.

Erősebb, függetlenebb Európát vizionál Ursula von der Leyen, szó esett a magyarországi választásokról is
2026. szeptember 15., kedd

Az ukrajnai vagy az iráni háború okoz nagyobb problémát a világ üzemanyag-ellátásában?

Donald Trump amerikai elnök hétfőn azt állította, hogy Ukrajna és Oroszország megállapodott az „energetikai célpontok” elleni támadások leállításáról, miközben világszerte tovább emelkednek az üzemanyagárak.

Az ukrajnai vagy az iráni háború okoz nagyobb problémát a világ üzemanyag-ellátásában?
Hirdetés
Hirdetés